Szkinhedek a bíróság előtt

 

Megint szkinhed ügyekkel volt tele a sajtó. A legnagyobb vitát a Várban megrendezett szkinhed megemlékezés utáni verekedés váltotta ki, amikor a Viking Klubban a kopaszok összecsaptak a rendőrökkel. Ahhoz, hogy ismét a figyelem középpontjába kerüljenek a neonácik, rendőrökkel kellett balhéba keveredniük. Ezek az emberkezdemények a bőrszínük miatt szoktak megverni, megalázni magyar és külföldi állampolgárokat: a legtöbb ilyen eset 1990-94 között történt. 1996-ban azért módosították a Btk. idevágó paragrafusait, mert a hazai jogban nem volt kialakult bírói gyakorlata a faji alapon elkövetett bűncselekményeknek, nem is alkalmazták soha az idevágó jogszabályt. Cikkünkben annak jártunk utána, hoqy „bevált-e" az 1996 óta létező új szabályozás.

 

„A Btk 156-os paragrafusának alkalmazása rossz fényt vetne a Magyar Népköztársaságra" - nyilatkozta egy szkinhed ügyet tárgyaló bíró 1986-ban, aki így vélekedett 1994-ben is. Ő és bírótársai emiatt nem is alkalmazták soha a 156-os paragrafust, azt, amely 1996-ig büntetni rendelte a rasszista indítékból elkövetett erőszakos bűncselekményeket, tehát, amikor valakit bizonyítottan származása miatt ért erőszak. Az előbb idézett bíró 1994­es véleménye szerint a negatív jelenségek túldimenzionálása árt országunk megítélésének, szerinte csak bizonyos politikai köröknek érdeke Magyarországot ilyen színben feltüntetni. Formálisan, jogilag a Legfelsőbb Bíróság egy 1993-as ítéletének indoklása szolgált alapjául annak, hogy garázdasággá, testi sértéssé (jobb esetben aljas indokból elkövetett testi sértéssé) minősítsék át a faji alapú erőszakot: eszerint a 156-os paragrafus személyek elleni támadások esetében nem alkalmazható, csak ha a csoportot, magát éri a sérelem.

Az 1996-ban megszületett új jogszabály, a 174/B már „egyéniesítette" a bűncselekményt. A Legfőbb Ügyészségről származó adatok szerint az 1996-98. közötti időszakban a 1748-nek megfelelő, ismertté vált -bűncselekmények száma 18, ebből 36 bűnelkövető esetében emeltek vádat sem paragrafus alapján. Ez persze - ahogy a 156-os esetében - nem jelenti azt, hogy a bíróság is ez alapján hozza meg döntését. Lapzártánkig nem jutottak el hozzánk a Fővárosi Bíróságtól kért adatok, így a napi sajtóban megjelent és a Roma Sajtóközpont által követett esetekre hagyatkozunk: eszerint kilenc esetben született ítélet a 174-es paragrafus alapján. Ezek közül egyik sem „roma ügy", egyetlen jogerős ítélettel lezárt ügyben sem voltak a sértettek cigányok.

Bár az 1996 előtt elkövetett bűncselekmények kapcsán a 174/B nem alkalmazható, az viszont már nem magyarázható e jogszabály hiányával, hogy miért születnek olyan enyhe ítéletek ezekben a skinhedperekben. Így történt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda egyik eseténél is. 1995­ben az esti aktuális sörözgetés után tucatnyi szkinhed felgyújtotta egy tanyán élő cigány ember házát. Mivel biztosra akartak menni, az elsőrendű vádlott be is kopogott a családhoz.

Miután megnyugtató rasszjegyeket látott a családfőn, molotov-koktélokat dobáltak a házra. Ebben az esetben is, mint több, 96 előtt elkövetett, de utána tárgyalt szkinhedtámadásnál, a bíró a faji alapú bűncselekményre vonatkozó jogszabály hiányával indokolta az 1998. február 24-én kiszabott enyhe ítéletet. A 174/B alapján kiszabható 2-8 év közötti büntetés helyett elsőfokon garázdaság és rongálás miatt hét hónap letöltendő börtönbüntetés volt a legsúlyosabb ítélet. A többi vádlott felfüggesztett büntetéssel. próbára bocsátással megúszta.

A 174/B alapján hozott kilenc ítélet (a legtöbb ezek közül még csak első fokon született) már nem bánik ilyen kesztyűs kézzel az elkövetőkkel. Talán így lesz ez majd azokban az esetekben is, amikor cigányok voltak a sértettek.

-ka-

 

 

 

A NEKI ügyeinek megoszlása a sérelem okozói szerint

 

1994

1995

1996

1997

1998

bemutatott ügyek összesen

15

35

22

27

24

önkormányzat vagy más hivatal

3

9

8

9

9

rendőrök

3

9

11

8

5

magánszemély és egyéb

9

17

3

11

10

 

 

 

 

Fehér füzet: harmadszor

 

A Nemzeti és Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) ötéves működése óta harmadszor jelentette meg az 1998­as ügyeit összefoglaló Fehér füzetét. Ahogy eddig, a jövőben sem kívánnak különbséget tenni „kis és nagy diszkri­mináció" között, írja az iroda igazgató­ja, Furmann Imre bevezetőjében. „Ha eltűrjük, hogy egy rendőr fenékbe rúgja (csak úgy megszokásból) a másik em­bert, akkor ne csodálkozzunk, ha más­kor majd a bordáját töri össze, vagy a máját lövi szét." Az iroda ügyfelei java­részt cigány sértettek. „Nagy szüksé­günk van szövetségesekre a jogállami­ság kialakulását segítő munkához" - zárja az 1998-as Fehér füzetet bevezető sorait a NEKI igazgatója.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvé­dő Irodához érkezett ügyek száma az 1994. január-1999. január közötti idő­szakban: 507.

Az 1995-1998. között érkezeit és befe­jezett, lezárt ügyek közül 9 a sértett szempontjából eredményesen, 11 ered­ménytelenül végződött.