Vízben álló cigánytelepek



„Nem tudom, mi lesz akkor, ha összedől a házam a pincémben felgyülemlett víztől. A testvéreim segítségével ugyan jól megástuk az alapját, de egy-két helyen mégis megrepedeztek a falak. "A tarpai cigány család feje bizonyításképpen egy pallót dug le a pinceablakon. A léc derékmagasságig vizes lesz. Amikor a házat megépítette, akkor még azt látta jobbnak, ha lebetonozza a pince alját is. Mára rájött, ez hiba volt; ha nem így tett volna, már nem állna lent a víz. Ha pedig szivattyúzni kezdene, akkor a mozgásban lévő víz kimosná a ház alapját. Baloghék nem tehetnek mást: várnak.

Fotó: Huszti István


Nagyarban az emberek mint egy rémálmot mesélik a belvíz terjedését. „Azt hittük, hogy soha nem megy le a víz rólunk." A házakat körülvevő ho­mokzsákoktól úgy tűnik, mintha az emberek egymástól barikádozták vol­na el magukat, mintha mindenki rosszban lenne a szomszédjával. Nagy nehezen sikerült csak átszivat­tyúzni a vizet az udvarokból a lakóhá­zak előtt húzódó kukoricásra - mond­ja az egyik tűzoltó. Egy asszony mu­togatja a csíkot a házán, úgy térdma­gasságban, addig állt a víz. Ő szinte egy hétig ki sem mozdult a házból.
Hatalmas károkat okozott a belvíz több olyan településen, ahol nagy számban élnek romák. Sőt, ők kerültek a legnagyobb bajba. A romák sok helyen a falu szélén élnek, lápo­sabb területeken, így sokkal nehezebben száradnak ki az udvaraik. Arról nem is be­szélve, hogy nekik nincse­nek tartalékaik a károk helyreálltására. Sokan kénytelenek továbbra is az életveszélyessé vált házuk­ban lakni, mert nincsen ho­vá költözniük.
Gulácson jobban jártak. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat alelnöke, Szikszai Bertalan szerint náluk aránylag hamar meg­oldódott a cigányok problé­mája. Kisebb károk kelet­keztek, de a tűzoltókkal együttműködve a lakosság keményen dolgozott a víz elvezetésén. Nem for­dultak segítségért senkihez - meséli az alelnök -, tanultak abból az eset­ből, amikor egyszer kisebb segítséget kértek az Országos Cigány Önkor­mányzattól, de még csak választ sem kaptak.
Ottjártunkkor a szivattyúk már egy hete szivattyúzták a vizet a lakott te­rületről egy termőföldre. Úgy látszik, mintha valami halastóba kerülne a víz, holott a tó most született. A szi­vattyúk környékén roma emberek dolgoznak, ők egyébként közmunká­sok. 5-6 hektárnyi területet borítot­tunk már el vízzel- sikerült szóra bír­ni egyiküket. A tűzoltók szerint még egy hétig lesz szükség Gulácson a szivattyúkra.

Fotó: Huszti István


Vásárosnaményban első ránézézésre nem olyan vészes a helyzet, a főút a mellékutak is járhatóak. A cigánytelepen már más kép fogad. Szinte minden ház előtt egy-egy bucka, a rom nagy igyekezettel hordják be portájukra a homokot. A legtöbbre a Kraszna utcában van szükség, itt várják legtürelmetlenebbül az emberek. Néhányuk már nem is bánná, ha összedőlne a házuk, „soha nem fognak kiszáradni a falak". Várhatják, hogy mikor dől rájuk a ház. A panaszkodó ember mögött hatalmas repedés a falon, ablaktól a ház sarkáig. Az épület szigetként emelkedik ki az udvar hömpölygő vízből.
A naményi polgármester, Jűttner Csaba szerint az önkormányzat n idáig is sokkal több pénzt áldozott bel- és árvízvédelemre, mint amennyit meg fognak a városnak téríteni. Még az októberi árvíz elleni gátak felállítására szánt pénzt sem kapták meg. 40-50 millió forintnál járnak most, és ez még nőhet is. A polgármester szerint ennek ellenére tovább kell költe­ni, mert a lakosságot nem hagyhatják cserben. A földet szállító vállalkozó teherautói is ingyen hordják a homo­kot, pontosabban hitelbe. Ha az ön­kormányzatnak a kormány kifizeti a kiadásait, akkor majd az is tud fizetni a vállalkozónak. Egy kocsi homok ára: 3500 Ft, és már száz kocsinál tar­tanak. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Vásárosnamé­nyi Intézete felhívással fordult a la­kossághoz, felszólítva mindenkit, hogy a belvíz miatt esetleg bekövet­kező járvány miatt a saját érdekükben jelentkezzenek az ingyenes tífusz el­leni védőoltásra. A városi ÁNTSZ ve­zetőjétől, dr. Gerzon Józseftől meg­tudtuk, hogy a legveszélyeztetettebb környék a romák által lakott Kraszna utca. Itt ugyanis nyolc udvari vécé van, ahol nagy az esélye annak, hogy keveredik a bel- és a szennyvíz. Ez pedig a fertőzés melegágya lehet, fel­ütheti fejét a hepatitis-A vírus is. A vásárosnaményi önkormányzat ötszáz adag tífusz elleni oltóanyagot vásá­rolt.
A helyi cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke, Balogh Zoltán pana­szolja, hogy a romáknak nagy szükségük lenne a segítségre. Ha kiöntene a Kraszna, akkor semmi sem mentené meg a ro­mákat, elsőnek őket ön­tené el a víz. Körbené­zünk, a telep a töltés alatt van: a gát szerencsére nem szakadt át. Balogh elmondta, hogy annak ellenére, hogy a belvíz okozta károkat előrelát­hatólag nem téríti meg senki, ő mindent meg fog tenni annak érdeké­ben, hogy a romák vala­hogy kárpótláshoz jussa­nak. A munkanélküliség­ben nekik sokszor az el­pusztult háziállatok je­lentették a megélhetést, és a mindennapi kenyér­gondok miatt arra sem lesz pénzük, hogy a há­zaikat ért károkat kijavítsák.
Ottjártunk utáni hír: a kormány 400 millió forintos gyorssegélyt küld az ár- és belvízsújtotta térségeknek, a Belügyminisztérium önkormányzati csődalapjának terhére. A pénzt az összedőlt és a lakhatatlanná vált épüle­tek helyreállítására szánják. Remél­jük, a romákéira is.

Nagy Tibor