Vízben álló cigánytelepek
„Nem tudom, mi lesz akkor, ha összedől a házam a pincémben felgyülemlett víztől. A testvéreim segítségével ugyan jól megástuk az alapját, de egy-két helyen mégis megrepedeztek a falak. "A tarpai cigány család feje bizonyításképpen egy pallót dug le a pinceablakon. A léc derékmagasságig vizes lesz. Amikor a házat megépítette, akkor még azt látta jobbnak, ha lebetonozza a pince alját is. Mára rájött, ez hiba volt; ha nem így tett volna, már nem állna lent a víz. Ha pedig szivattyúzni kezdene, akkor a mozgásban lévő víz kimosná a ház alapját. Baloghék nem tehetnek mást: várnak.
Nagyarban az emberek mint egy rémálmot mesélik a belvíz terjedését. „Azt hittük, hogy soha nem megy le a víz rólunk." A házakat körülvevő homokzsákoktól úgy tűnik, mintha az emberek egymástól barikádozták volna el magukat, mintha mindenki rosszban lenne a szomszédjával. Nagy nehezen sikerült csak átszivattyúzni a vizet az udvarokból a lakóházak előtt húzódó kukoricásra - mondja az egyik tűzoltó. Egy asszony mutogatja a csíkot a házán, úgy térdmagasságban, addig állt a víz. Ő szinte egy hétig ki sem mozdult a házból.
Hatalmas károkat okozott a belvíz több olyan településen, ahol nagy számban élnek romák. Sőt, ők kerültek a legnagyobb bajba. A romák sok helyen a falu szélén élnek, láposabb területeken, így sokkal nehezebben száradnak ki az udvaraik. Arról nem is beszélve, hogy nekik nincsenek tartalékaik a károk helyreálltására. Sokan kénytelenek továbbra is az életveszélyessé vált házukban lakni, mert nincsen hová költözniük.
Gulácson jobban jártak. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat alelnöke, Szikszai Bertalan szerint náluk aránylag hamar megoldódott a cigányok problémája. Kisebb károk keletkeztek, de a tűzoltókkal együttműködve a lakosság keményen dolgozott a víz elvezetésén. Nem fordultak segítségért senkihez - meséli az alelnök -, tanultak abból az esetből, amikor egyszer kisebb segítséget kértek az Országos Cigány Önkormányzattól, de még csak választ sem kaptak.
Ottjártunkkor a szivattyúk már egy hete szivattyúzták a vizet a lakott területről egy termőföldre. Úgy látszik, mintha valami halastóba kerülne a víz, holott a tó most született. A szivattyúk környékén roma emberek dolgoznak, ők egyébként közmunkások. 5-6 hektárnyi területet borítottunk már el vízzel- sikerült szóra bírni egyiküket. A tűzoltók szerint még egy hétig lesz szükség Gulácson a szivattyúkra.
Vásárosnaményban első ránézézésre nem olyan vészes a helyzet, a főút a mellékutak is járhatóak. A cigánytelepen már más kép fogad. Szinte minden ház előtt egy-egy bucka, a rom nagy igyekezettel hordják be portájukra a homokot. A legtöbbre a Kraszna utcában van szükség, itt várják legtürelmetlenebbül az emberek. Néhányuk már nem is bánná, ha összedőlne a házuk, „soha nem fognak kiszáradni a falak". Várhatják, hogy mikor dől rájuk a ház. A panaszkodó ember mögött hatalmas repedés a falon, ablaktól a ház sarkáig. Az épület szigetként emelkedik ki az udvar hömpölygő vízből.
A naményi polgármester, Jűttner Csaba szerint az önkormányzat n idáig is sokkal több pénzt áldozott bel- és árvízvédelemre, mint amennyit meg fognak a városnak téríteni. Még az októberi árvíz elleni gátak felállítására szánt pénzt sem kapták meg. 40-50 millió forintnál járnak most, és ez még nőhet is. A polgármester szerint ennek ellenére tovább kell költeni, mert a lakosságot nem hagyhatják cserben. A földet szállító vállalkozó teherautói is ingyen hordják a homokot, pontosabban hitelbe. Ha az önkormányzatnak a kormány kifizeti a kiadásait, akkor majd az is tud fizetni a vállalkozónak. Egy kocsi homok ára: 3500 Ft, és már száz kocsinál tartanak. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Vásárosnaményi Intézete felhívással fordult a lakossághoz, felszólítva mindenkit, hogy a belvíz miatt esetleg bekövetkező járvány miatt a saját érdekükben jelentkezzenek az ingyenes tífusz elleni védőoltásra. A városi ÁNTSZ vezetőjétől, dr. Gerzon Józseftől megtudtuk, hogy a legveszélyeztetettebb környék a romák által lakott Kraszna utca. Itt ugyanis nyolc udvari vécé van, ahol nagy az esélye annak, hogy keveredik a bel- és a szennyvíz. Ez pedig a fertőzés melegágya lehet, felütheti fejét a hepatitis-A vírus is. A vásárosnaményi önkormányzat ötszáz adag tífusz elleni oltóanyagot vásárolt.
A helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, Balogh Zoltán panaszolja, hogy a romáknak nagy szükségük lenne a segítségre. Ha kiöntene a Kraszna, akkor semmi sem mentené meg a romákat, elsőnek őket öntené el a víz. Körbenézünk, a telep a töltés alatt van: a gát szerencsére nem szakadt át. Balogh elmondta, hogy annak ellenére, hogy a belvíz okozta károkat előreláthatólag nem téríti meg senki, ő mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a romák valahogy kárpótláshoz jussanak. A munkanélküliségben nekik sokszor az elpusztult háziállatok jelentették a megélhetést, és a mindennapi kenyérgondok miatt arra sem lesz pénzük, hogy a házaikat ért károkat kijavítsák.
Ottjártunk utáni hír: a kormány 400 millió forintos gyorssegélyt küld az ár- és belvízsújtotta térségeknek, a Belügyminisztérium önkormányzati csődalapjának terhére. A pénzt az összedőlt és a lakhatatlanná vált épületek helyreállítására szánják. Reméljük, a romákéira is.
Nagy Tibor