Bari Károly

Az Ítélet Napján

 

Megfagy kürtök torkában

 a rikoltás, a félelem ingeiben

verejtékezünk, ellopják arcunkat

tükreinkből, hogy, fekete csákós

bűneink ne találjanak ránk,

 betömetett szájak fuldokló

rettenete fölmerül szivárványok

csúcsán: megbicsaklott hitűek

álmaiban, csattan az ostor,

rajtunk, akik hét vármegyét

égettünk porrá virtusból,

fejünkre erneltük sugarastól

a Napot, hasbarugdosott anyáink

ölét parázzsal perzseltük,

csattan az ostor, bicskával

megvérzett ujjak szorulnak

nyakunkra, a csillag-szemű

koponyák is fölmagasodnak bűneinkbe

a.fák gyökerei közül, ahová elástuk őket,

igazak szigorú szavai dulakodnak

halálunkért: ha mertünk bírák lenni,

vádlottak padjáról se szökjünk meg

gyáván, szavak győzelme lesz

koporsószögünk, kürtök torkából

rézízű rikoltás dördül!

 

 

Bari Károly

Án zuá dá itéletu

 

Árz gyácá án gitú lu trumhicsilye

zbirálá án kimésiljely dá friká

nyé-n nábusiny, ál furány ubrázúnyé

dán styiklányé, kit hé-j dá nyágrá

pákáturilyenyé szá nu-nyé áfljé pá noj,

dán gyiszát gurilye dá plyisznyit

szpájmá ,szá-rátá pán noriljely dá sztulusjálá:

dán pigyikát án krigyilosilor

án viszáturiljelyé, puknyescssé bisjú,

pá nój, káré pá sápcsé dá vármegye

ány-ácácát dá praa dán márácá,

 pás-csi kápunyé ál rázgyikány kutot rázá

Szarilye, álu mámilyinyej dá-án innyima rugujit brácályé ku zsáru lyé prázseny,

puknyescsé bisjú, lu bristá

dán szinzjit zsjezjicsé szá-sztrinzjé

pá gitunyé, kápicsiljely ku styaá dá ocs

si szá-rágyiká-án pákáturilyenyé

dán trupinyilye lu lyémnyilor, hungyé ljány ásztupát

pá éj. Alu onz gyirépc vorbé szá murkucsescsé

pántri, marcsányé: dáká nyány ándurát

gyiriptácsé há punyény, átunsj dá pá facá dá glubálá

nu szász-kápány ku.friká, álu vor-bi

fálusije ofi kuju lu kápársonyé, dán gitú,

lú trumbicsé zbirálá dá árán durdujescsé.

(Beás nyelvre fordította: Konrád Imre)

 

Ezt a verset előző lapszámunkban ékezethibákkal közöltük. Elnzézést kérünk.