Az adósok várnak

 

A Horn-kormány a választások előtt rendeletet alkotott arról, hogy megpróbálja enyhíteni az OPT-hiteleik és közüzemi díjhátralékuk miatt eladósodott családok helyzetét. (Az Amaro Dromban az elmúlt másfél évben többször foglalkoztunk a kérdéssel.) Az adósságkezelés több szereplős: az adósokon kívül az önkormányzat, a hitelezők, köztük a legnagyobb, az OTP és végül az állami költségvetés vesz részt benne. A program azokat a családokat érinti, melyek legalább hat hónapja önhibájukon kívül nem tudták fizetni a tartozásaikat.

 

Sokan gondolták azt, hogy most kimászhatnak szorult helyzetükből. Azonban a támogatást nem feltétel nélkül adják, és nem alanyi jogon jár. Az adós csak akkor vehet részt a támogatás­ban, ha az adósságának 30 százalékát be tudja fizetni. A gond csak az, hogy ho­gyan teremtse elő a 30 százalékos ön­részt, ha már fél éve képtelen fizetni a sa­ját törlesztéseit. Az önkormányzatok sem lelkesedtek azért, hogy konszolidálják eladósodott polgáraikat, egyrészt azért, mert úgy voltak vele, miért ők állják az OTP vagy a közüzemi vállalatok “rossz” hiteleit, másrészt az érintettek jórészt egyébként is “problémás” családok.

A rendelet 1998. április 30-án született, azaz az országgyűlési választások előtt néhány nappal, sokak szerint a kampány részeként. Az adósságkezelés ellenzői ak­kor is és most is azt kifogásolták, hogy ha egyeseknek kifizeti az á11am és az önkor­mányzat az adósságát, akkor mások sem fogják fizetni törlesztéseiket. Így véleke­dik például Debrecen fideszes polgármes­tere is.

Az önkormányzatoknak szeptember 3-ig rendeletben kellett szabályozniuk a támogatásban részesülők körét, és tavaly december 31-ig kellett szerződést kötniük         a pályázókkal, azaz az adósok azon részével akik elő tudják varázsolni a 30 száza­lékos önrészt. A rendeletet a kormányhatá­rozatnak megfelelően a szociálisan hátrá­nyos helyzetűek közüzemi díjaibó1, vala­mint az 1989. január 1. és 1993. december 31. között felvett lakáshiteleiből álló adós­ságainak törlesztéséről kellett megalkotni. A kormányrendelet értelmében az ön­kormányzat az adós helyett kifizetheti a tartozást, a fedezetül szolgáló ingatlanra jelzálogot, valamint elidegenítési tilalmat jegyeztethet be. Egy másik lehetőség, hogy az önkormányzat szociális bérlakás céljára megvásárolja az adott lakást, az adósságot pedig a vételár terhére rendezi. Azaz az adós bérlője lesz annak az ingat­lannak, ami előtte saját tulajdona volt, ami még mindig jobb, mintha utcára ke­rülne.

Az ország 3173 önkormárnyzata közül csupán 400 jelezte tavaly szeptemberig, hogy a rászorulók védelme érdekében rendeletet alkot,  szerződést köt az OTP-­vel, és segíti a lakáshitelek törlesztését. Jelenleg az OTP 290 ezer 1989 előtt megkötött lakáshitel szerződést tart nyilván, és körülbelül 80 ezer adós hat hónapnál régebben nem fizeti a törlesztéseit. Az 1989 és 1993 között megkötött szerződé­sek száma 370 ezer, közülük a hat hónap­nál régebbi elmaradások mintegy 20-30 ezer szerződést érintenek. Az OTP vállal­ta a késedelmi kamat felfüggesztését azoknál, akik a támogatás segítségével becsületesen fizetik az elmaradásaikat.

Miután a rendelet csődje nyilvánvaló lett, a bank - ha az adós közvetlenül fel­keresi a pénzintézetet - fizetés átüteme­zésre is lehetőséget ad, kizárólag azok­nak, akik 1988 előtt vették fel lakáshitel kölcsönüket. Ez a tartozások futamidejét akár tíz évvel is meghosszabbíthatja - mondta Gyulai Gabriella, a Szociális és Családügyi Minisztérium osztályvezető­je. Így például tíz év helyett húsz évre emelheti, és 7000 forint helyett 5300-ra csökkentheti a fizetés összegét, ha az ala­csonyabb törlesztő részlet kisebb gondot jelent az érintetteknek.

Magyar Levente, Jászberény polgár­mestere - egyben a Kisvárosok Országos Szövetségének elnöke - azzal magyaráz­za az önkormányzatok ódzkodását a ren­deletalkotástól, hogy a legtöbb helyen nincs pénze arra, hogy az önkormányzat az adósságok fejében megvegye az eladó­sodott ingatlanokat, a tulajdonosok pedig a megkövetelt önerő miatt nem kérték a támogatást.

Kérdésünkre, hogy minek alapján dön­tötték el, ki az, aki önhibáján kívül nem tudta fizetni törlesztéseit, a polgármester elmondta, hogy az önkormányzat a segé­lyezésekből tudja, ki a rászoruló. Aki vi­szont nem folyamodott eddig segélyért, de bizonyítani tudja, hogy rászorul a tá­mogatásra, az is jogosult.

Magyar Leventétől azt is megtudtuk, hogy az önkormányzatok zöme csak a lakbér és a közüzemidíj-tartozásokra (ami ugyan az önkormányzat kasszájába folyik be) alkotott rendeletet, annak elle­nére, hogy az OTP a legnagyobb hitelező. A polgármester szerint a kormányrendelet nem lett alaposan átgondolva, inkább po­litikai színezete volt.

A kormány várhatóan márciusban mó­dosítja a lakossági hiteltartozásokról szó­ló rendeletet. Magyar Levente hiányolja, hogy a kormány a tárgyalásokba őket nem vonta be. Az OTP Bank - addig, amíg az új rendelet meg nem születik - folytatja a végrehajtásokat, de csak a leg­végső esetben folyamodik a kilakoltatás­hoz. Csak remélni lehet, hogy az új ren­delet gyorsabb lesz, mint a végrehajtók.

 

 

Balog Aranka