Jogi ügy vagy rasszizmus?

                             Folytatódik az OCMK kálváriája

Heves tiltakozásba ütközött a kőbá­nyaiak részéről az Országos Cigány Kul­turális és Művelődési Központ megnyitá­sa. Pedig jóformán meg sem kezdte még működését, programok egyelőre nincse­nek, első rendezvényüket március 15-re tervezik. (Mikor a múlt hónapban azt ígértük, hogy visszatérünk a művelődési központra, be kell vallanunk, nem ilyen folytatásra gondoltunk.)

Tiltakozó polgárok

Bár a január 12-én átadott művelődési központ igazából még be sem rendezke­dett, az Újhegyi lakótelepen lakossági til­takozó mozgalom bontakozott ki a roma intézmény ellen. Bár a polgármester ta­gadja, hogy a több száz aláírás és a kilá­tásba helyezett tüntetés nyomásának en­gedtek volna, mindenesetre a kőbányai képviselőtestület több mint másfél hónap­pal az adásvételről való értesítés kézhez­vétele után úgy határozott, hogy élni kí­ván elővásárlási jogával. György István polgármester azzal indokolta a meglehe­tősen későn született döntést, hogy a tu­lajdonosi bizottság gazdaságilag hosz­szabb távon megtérülő beruházásnak mi­nősítette az épület megvételét. Kérdé­sünkre, hogy mik az önkormányzat tervei az 1900 négyzetméteres ingatlannal, a polgármester elmondta, hogy egyelőre semmilyen tervük nincs vele, a közgyűlés dönt majd a hasznosításáról. Az aláírás­gyűjtési akcióhoz pedig azt a megjegy­zést fűzte, hogy nem csak kerületi lako­sok vettek részt benne. Felvetettük, nem gondolja-e, hogy etnikai feszültségkeltés­ről, esetleg rasszista megnyilvánulásról van szó. Azt a választ kaptuk, hogy ő egé­szen más okokat lát az ügy mögött, s hoz­zátette, hogy határozott véleménye van az akcióról, de nem kíván róla nyilatkozni.

Az aláírásgyűjtők nem sokat törődtek azzal, hogy a roma központ még ha akar­ná se tudná lakóhelyük nyugalmát meg­zavarni, lévén az épület iparterületen van, amelynek több száz méteres körzetében egyetlen lakóépület sincs. Az aláírásgyűj­tés céljáról az ellenzők vezetője - akit hi­ába próbáltunk elérni - a Népszabadság­nak elmondta: “megtudták, hogy az ön­konnányzatnak hatvan napig elővásárlási joga van az épületre, és kérték a hivatalt, hogy éljen ezzel”.

Jogi csűrcsavar

Adott tehát egy ingatlan (Gyömrői út 103.), melyet december elsején 122 mil­lió forintért megvásárolt az OCMK, s amelyre elővásárlási joga van az önkor­mányzatnak. A tulajdonos két héttel az adásvételi szerződés megkötése után ie­vélben szólította fel az önkormányzatot, mondjon le elővásárlási jogáról. (Azért csak a szerződés megkötése után, hogy valós tényállást tudjon az elővásárlási joggal rendelkező elé tárni, azaz hogy ne lehessen beugratni az elővásárlási joggal rendelkezőt egy kitalált összeggel vagy vevővel.)

Az önkormányzat sokáig nem reagál a felszólításra, 54 nap múltával azonban mégis úgy dönt, érvényesíti elővásárlási jogát. Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy az azzal terhelt ingatlan tulajdonosa, ha értékesíteni akarja a tulajdonát, a kapott legkedvezőbb vételi ajánlaton köteles át­adni az ingatlant a jogosultnak, ha az leg­alább ugyanazt az összeget felkínálja érte. Az elővásárlási jog alapulhat részint szer­ődésen, amit az elővásárlásra jogosult­nak - esetünkben a polgármesteri hivatal­nak - kell megkötnie az elővásárlással terhelttel - azaz a tulajdonossal, esetünk­ben a Feuerabend Ingatlanfejlesztési Kft.­-vel. Az elővásárlásra jogosult ilyenkor a szerződésben megfogalmazott határidőn belül élhet elővásárlási jogával. Az elővá­sárlási jog alapulhat jogszabályon is, ami egyes esetekben előírja, hány napon belül élhet az elővásárlásra jogosult ezen jogá­val, más esetekben nem.

Hatvan napot azonban nem ír elő egyetlen esetben sem, így az aláírásgyűj­tők tudomására valószínűleg egy nem lé­tező szerződés juthatott. Ugyanis - mint azt a polgármester és a tulajdonos is meg­erősítette - a polgármesteri hivatal joga nem szerződésen, hanem jogszabályon alapul.

Dobóvári Ildikó, a cigány művelődési központ ügyvezető igazgatója jogszabály­ra hivatkozik, amikor azt állítja, hogy a polgármesteri hivatalnak 30 napon belül döntenie kellett volna; akar-e élni elővá­sárlási jogával, ám mivel ezt nem tette meg, elvesztette ezen jogát.

Valóban létezik egy törvény (az állam­igazgatási eljárásról szóló), mely az ál­lamigazgatási szervekre vonatkozik (pol­gármesteri hivatalokra, minisztériumokra, országos hatáskörű szervekre): eszerint 30 napon belül kell a hivatalnak reagálnia az ügyfél megkeresésére. Ám a törvény hozzáteszi, hogy csak olyan, ügyben, amelyben hatóságként lép fel. Es ez igen fontos, mert esetünkben a polgármesteri hivatal nem mint hatóság, hanem mint a piacon lévő jogalanyok egyike szerepel. Tehát elővásárlási jogait tekintve semmiben sem különbözik egy cégtől vagy akár egy piaci kofától. Azaz valamiben talán mégis. Abban tudniillik, hogy az őt érintő kérdések eldöntéséhez közgyűlés összehívására van szüksége.

De nézzük a további lehetőségeket. Ha elfogadjuk, hogy erre a vételre nem az államigazgatási jogszabályok vonatkoznak hanem a többi piaci szereplőhöz hasonlóan a polgári törvénykönyv, akkor azt találjuk, hogy “ésszerű határidőtÍ” ír e1ő a jogszabály az elővételi szándék jelzésére.

György István polgármester úgy tudja hogy az önkormányzatok esetében a bíró gyakorlat a tulajdonos felszólításának át vételétől (ti., hogy éljen elővásárlási jogával, ha akar) számított első vagy második testületi ülés. Nekik ugyan csak a második közgyűlésen volt módjuk megvitatn az ügyet, ám ez, tudomása szerint, még az ésszerű határidőn belül van.

Mi a bírói gyakorlatra egyetlen példát találtunk. Ott 19 nap telt el a felszólítás kézbesítésétől számítva, és a bíróság úgy értékelte, hogy az már túl van az ésszerűnek minősíthető határidőn. Hozzá kell viszont tennünk, hogy az ítélet nem önkormányzatra vonatkozott (BH 1981/283).

Felhozhatók érvek és ellenérvek a polgármester logikája mellett és ellen. Mel­lette az szól, hogy a döntéshez valóban közgyűlés összehívására lehet szükség Ellene viszont az, hogy ez a gyakorlat nem lenne piackonform. Azt ugyanis hogy egy önkonnányzat hányszor és mikor ülésezik egy évben, a saját Szervezet és Működési Szabályzata (SzMSz) hatá­rozza meg. Az pedig nem várható el hogy a tulajdonos a testületi ülésre akár több hónapot is várni kényszerüljön, csupán azért, mert a jogosult történetesen egy önkormányzat.

A tulajdonos jogállás megállapítását kérte az igazságügyi minisztérium kollé­giumától. Az önkormányzat, ha kedvezőt­len lesz számára a vizsgálat eredménye újabb közgyűlést hív össze annak eldön­tésére, hogy bírósághoz forduljanak-e. (A polgármester valószínűnek tartja, hogy ezt fogják tenni.)

A művelődési központnak vajmi kevés a beleszólási lehetősége mindabba, ami körülötte történik. Nem tud mást tenni, mint várni.

 

Máté Era