Árvízi kaszások

 

 

Ha hiszik, ha nem, vannak olyan emberek, akiknek jól jön az árvíz. Nem mintha szenvednének a szárazságtól, vagy ladikon szeretnék leélni az életük hátralévő részét: az árvízsegélyek miatt. Ha kell egy kis pénz, kapóra jön egy olyan ügy, amely mindenki szivét megindítja. Hogy más kárából pénzt kovácsolnak egyesek, az a mai cigány ügyben bevett szokás. Vajon mekkora katasztrófának kéne érnie a cigányságot, hogy minden cigány ember meggazdagodjon?

 

Víz itt sem látszikA Magyarországi Cigányokért Közala­pítvány (MCKA) kuratóriuma 1998. de­cember 9-i, a helyszínen megtartott ülésén etőterjesztésre 1000000 (azaz egymillió) forintot ítélt oda a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cigány kisebbségi önkormányzato­kat tömörítő szervezetnek, az ár- és belvíz­károsultak megsegítése és a “szegények ka­rácsonya” program megvalósítására. A segí­teni kívánó szervezet elnöke Farkas Tibor, aki egyben az MCKA kurátora, nem utolsó­sorban pedig az országos cigány önkor­mányzat (OCÖ) tartja.

Az MCKA kuratóriumi ülésén az előter­jesztés csak az ár- és belvízkárosultak meg­segítéséről szólt. De mivel nehéz lett volna olyan árvízkárosultakat segíteni, akiknek nem keletkezett káruk, kapóra jött a kará­csony. Az MCKA egyébként ilyen jellegű pályázatot nem írt ki, a kuratórium viszont rendkívüli esetekben megszavazhat pénze­ket ilyen célokra is. Egyetlen megkötés van: az irodának felül kell vizsgálnia, hogy a döntés nem veszélyezteti-e a pályázati pén­zeket. Értelemszerűen a kuratóriumi ülésen erre már nincsen mód.

Hogy kinek szánta Farkas az árvízse­gélyt, azt nem lehet tudni, ugyanis a Felső-­Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságtól és a Belügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint ezeken a településeken nem keletke­zett személyi jellegű kár. A kormány által árvízvédelemre elkülönített 172.8 millió fo­rintból felállított gátak sehol nem szakadtak át. Tehát árvíz kizárva. A védelemre elkülö­nített összegből kiemelten támogatott tele­pülések Tiszadob, Tivadar, Tarpa és Tisza­becs voltak. A tiszadobi polgánnester, Som­lyai Szabolcs elmondása szerint a település anyagi támogatást csak Nyergesújfalutól kapott. Belvízkárosultakról a településen nem tud, ugyanis a víz nem érte el a lakóhá­zakat. Itt a segítség az volt, hogy a lakosság, beleértve a cigányokat is, november 2. és 24. között 180 forintos órabérért dolgozha­tott a gátak felállításán. Kanalas József, a helyi CKÖ elnöke sem tudotl arról, hogy bármelyik cigány szervezet külön támogatta volna a cigány lakosságot. Tivadar polgár­mestere elmondta, hogy náluk sem érte kár a lakosságot, kára csak az önkormányzatnak keletkezett, az üdülőterületen és az utakban.

Taipán és Tiszabecsen sem volt más a hely­zet. Tehát a belvíz is kizárva.

Heizer Antal, az MCKA igazgatója el­mondta, hogy Farkas részben már elszámolt a pénzzel, végső határidő március 31. A tá­mogatási szerződés szerint Anarcs, Tisza­püspöki és Heves már elszámoltak.

Kérdésünkre, hogy mi valósult meg a programból, Farkas Tibor azt válaszolta, hogy a rendelkezésre álló pénzt csoportosí­totta, és átutalta több települési CKO-nek. A pénz sorsát nem igazán tudta figyelemmel kísérni, de információi szerint élelmiszer­csomagot osztottak belőle a szegény cigány családok közötl. Ezek a CKÖ-k neki tartoz­nak elszámolással. Elsősorban azokat a tele­püléseket próbálta megkeresni, ahol nagy a munkanélküliség - mondta. Farkas Tibor érdekes nyelvbotlással megemlítette, hogy a pénzből csak az OCKÖ-k részesültek. A tá­mogatott települések közül kiemelte He­vest, Anarcsot és Tiszapüspökit. Más tele­pülést nem is említett.

Kocsis Gáborné, Tiszapüspöki jegyzője lapunknak elmondta, hogy a helyi CKÖ-nek nincs alszámlája, tehát ha érkezett volna pénz, akkor ő biztosan tudott volna róla. (“Hivatalosan biztos, hogy nem kapott a CKÖ pénzt.”) A jegyző szerint értelmetlen lett volna ár- és belvízkárosultakat segíteni a településen, ugyanis nem fenyegetett sen­kit a víz. A szegények karácsonyáról sem értesült.

A tiszapüspöki CKÖ elnöke, Lukács Károly elmondta, hogy részt vettek a prog­ramban (vettek szaloncukrot), össze is ült a testület, de ha pontosabb információt szeret­nék, forduljak Farkas Flórián elnök úrhoz vagy Lukács Mihályhoz, aki a CKÖ helyi képviselője és az OKÖ alelnöke. (És Luk­ács Károly testvére.) Hogy a szaloncukrok­tól hogyan jutott el Farkas Flóriánig, nem tudom. Talán Flórián is kapott egy-két sze­met.

Hevesben a polgármester hallott a szegé­nyek karácsonya programról, a CKÖ elnöke viszont nem. Konkoly Dezső, a hevesi CKÖ elnöke értetlenül áll az eset előtt, kétszer is visszakérdez, hogy biztosan erről a telepü­lésről van-e szó, ugyanis ő csak látásból is­meri Farkas Tibort, és a programról sem hallott. Lólé Mihály itt a kapocs, aki a helyi CKÖ tagja, és - minő véletlen - az CKÖ képviselője. Konkoly biztos abban, hogy a kisebbségi bizottsághoz sem érkezett pénz, mert tagként erről tudnia kellett volna.

Az anarcsi jegyző úgy tájékoztatta la­punkat, hogy a helyi CKÖ-nek csak január 10-től van alszámlája, tehát ha érkezett vol­na karácsonyra pénz, az csak rajtuk keresz­tül történhetett volna. De pénz sehonnan sem jött - mondta.

Az anarcsi CKÖ elnöke, Kantár Elemér szintén CKÖ képviselő vi­szont elmondta, hogy 100.000 forintol ka­pott Farkas Tibortól, amin lisztet, cukrot, olajat vettek, és szétosztolták a cigány csa­ládok közt. A pénzzel már el is számoltak - tette hozzá.

Most már kezd érthetővé válni Farkas Ti­bor elszólása: mit jelent az, hogy a pénzből csak az OCKÖ-k részesültek.

  

Nagy Tibor