Roma hírek a vidéki sajtóból

 

 

Pécsett gondokat okozhat a Kisebbségi pénzek elosztása. A kisebbségi tanácsban a nagyok lélekszámú németek, horvátok E cigányok attól tartanak, hogy a kisebb lélekszámú nemzetiségek fogják szavazni javaslataikat arányos szétosztásról. Az előző ciklusban csak két kisebb lélekszámú nemzetiség alakított önkormányzatot, most viszont még négyen szállnak ringbe a „nagyok” mellett. A működési támogatás összege tavaly 13 millió forint volt, most - mivel kettővel több önkormányzat alakult - nagyobb az igény. A törvény nem tesz különbséget „kicsik” és „nagyok” között a finanszírozásban, város vezetése pedig a kisebbségekre hárítja át a pénzek elosztás elvének kidolgozását, amivel gyakorlatilag az „oszd meg és uralkodj” elve érvényesül majd.

(Uj Dunántúli Napló, 1998. nov. 2)

 

 

A hevesi Bundri család nyáron megvásárolt egy elárverezett há­zat. Ők lennének az első cigány család a Deák Ferenc utcában, ha nyugalomban élhetnének. A szomszédok ugyanis megpróbál­ják elűzni őket: előbb megmér­gezték a család kutyáját, annak a családnak a férfi tagja pedig, amelytől a házat vették Bundriék, a rendőrségen feljelentést tett erőszakos kiköltöztetés miatt Bundriék ellen. A Hevesi Városi Bíróság vizsgálja az ügyet, a Föld­hivatal mindenesetre még nem je­gyezte be a család tulajdonjogát. Bundriékat az ügyben a Roma Polgárjogi Alapítvány képviseli.

(Hevesi Megyei Napló 1998. nov. 18., He­ves Megyei Hírlap l998. nov. 18., nov. 19.)

 

 

A gyöngyösi roma gyermekek nagy része kortársaihoz képest egy évvel később kerül iskolába. Ennek legfőbb oka - a roma szár­mazású gyermekek óvodai és is­kolai haladásáról készített önkor­mányzati tanulmány szerint -, hogy nem járnak óvodába, általá­ban a gyakori költözés és a kide­ríthetetlen lakcímek miatt. Az is­kolában jelentkező problémák okai között a két kultúra nyelvi és szocializációs különbségei, a gya­kori hiányzás, a közösségbe való beilleszkedés zavarai, a szülői együttműködés hiánya szerepel­nek. A gyöngyösi roma gyerme­kek döntő többsége 16 éves ko­ráig elvégzi a nyolc osztályt. A je­lentés szerint több éves tapaszta­lat: akinek sikerül elvégezni a kö­zépiskola első osztályát, az általá­ban elsajátítja a választott szak­mát.

(Heves Megyei Napló, 1998. nov. 19.)

 

 

1998. november 18-án felavat­ták Tolna megye harmadik közös­ségi házát Ozorán, amelynek fel­építését a Magyarországi Cigá­nyokért Közalapítvány félmillió fo­rinttal támogatta. A házban roma­nológiai előadásokat és nyelvok­tatást is kívánnak majd szervezni.

(Tolnai Népújság, 1998. nov. 19.)

 

 

 

A Zala Megyei Munkaügyi Központ eddig három roma foglalkoztatási konferenciát szervezet osztrák és magyar szervezetek közösen. A legutóbbi ilyen tanácskozásra 1998 áprilisában került sor, melyen hat közép-kelet európai ország munkaügyi szakemberei és roma szervezeteinek képviselői vettek részt. A központ kérdés a cigányság foglalkoztatásának segítése és lakáskörülményeik javítása volt. A konferencia anyaga megjelent könyv alakban is, bemutatására november 5-én került sor Zalaegerszegen.

(Zalai Napló, / 998. nov. 18.)

 

 

Összedőlt az utolsó barlanglakás Egerszalókon. A tufába vájt néhány négyzetméteres lakásban a csapadékos időjárás indította a lavinát. A család ideiglenesen rokonsághoz költözhet, de náluk sem lehetnek sokáig, mivel ott sokan élnek egy kis lakásban. Radics László, a helyi CKÖ elnök szerint a családot hamarosan el helyezi a települési önkormányzata, de meg kell várniuk a decemberi testületi ülést. Az átmeneti megoldást várhatóan egy hosszabb távra szóló lakásmegoldás követi. Tőgyi Gábor polgármester az önkormányzat testülete elé terjeszti azt a javaslatot, hogy a család ingyen telket kapjon és egyéb támogatási formák igénybevételével új lakást építhessenek maguknak.

(Heves Megyei Hírlap, l998 nov. 25