Portré

Roma rap:
beindult a

>Két hónappal ezelőtt állt össze a Fekete Vonat roma rap együttes: Junior, Beat és Fatima. Az együttes és tagjai fiatal koruk ellenére sikeresek, megnyerték a nemrégiben rendezett FILA fesztivált.

Junior: Mind a hárman a Kalyi Jag roma iskola tanulói vagyunk, hogy az iskola után mit csinálunk, az még a jövő zenéje.

Az viszont biztos, hogy amit most elkezdtünk, azt nagyon frankón akarjuk és fogjuk is csinálni. A megszokottól eltérően mi nem nyomjuk le azt, hogy ilyen meg olyan iskolát akarunk elvégezni. Az biztos, hogy amit elkezdtünk, azt befejezzük, és ha úgy gondoljuk, hogy nem elég, akkor tovább tanulunk vagy zenei pályán, vagy máshol: ami tetszik.

Fatima: Amióta csak az eszemet tudom, azóta énekelek, több-kevesebb sikerrel. De én mindig is imádtam a rap stílust és a soult, a dzsesszt csak rám erőltették.

– Mennyire volt erős a FILA fesztivál mezőny?

Junior: Nem találtuk túlságosan erősnek, lehet hogy azért, mert csak gázsók voltak.

– Ki írja a szövegeiteket és miről szólnak?

Fatima: A fiúk írják; a gázsókról, a cigányokról és persze a bulizásról szól. Szerintem a gázsók tanulják a rapet, bennünk romákban bennünk van a zene, ebben nőttünk fel.

Junior: A többiek sem és én sem tanultam soha a rap zenét, hallottam sláger rapeket, de alig ismertem.

– Neked mi az anyanyelved?

Junior: Hivatalosan a magyar, de én két nyelvet beszélek, a magyart és a rromanit.

– Különböznek a magyarul írt szövegeitek a cigányul írt szövegeitektől?

Junior: Nem túlzottan, amikor a magyar szöveget megírom, akkor megpróbálom a cigány nyelvre szó szerint fordítani, de a dal ritmusa miatt ez nem mindig sikerül.

– Milyen stílusok vannak a rap zenében?

Junior: Pont jót kérdezel, mert nem tudom igazándiból, de az artikuláció nagyon fontos, hogy nagy dumás legyen az ember, és persze legyen ritmusérzéke.

– Honnan jött az ötlet, hogy roma rapet csináljatok?

Fatima: Mindenki azt hiszi, hogy mi erre nagyon készültünk, de mi úgy vágtunk bele, mintha egy jót buliznánk.

– Mitől lesz roma rap az, amit csináltok?

Junior: Elkezdtünk angolul, magyarul rapelni, közben elkezdtünk hülyéskedni a cigány szavak belekeverésével, és megtetszett. A roma folklórt is feldolgozzuk, szerintem ettől roma rap, amit mi csinálunk.

– A romák esetében a rap feltöltődhet-e, föl kell-e töltődjön egy olyan politikai-ideologikus tartalommal, mint Amerikában?

Junior: Attól függ, de nem vágom ezt a témát.

– Attól függ, hogy lesz-e egy vagy száz roma csávó a hátteretekben, aki azt mondja, jó hogy te így beszélgetsz az emberekkel, de mi lenne, ha egyszer arról is beszélnél, hogy engem tizenötödször visznek be és vernek meg. Van ilyen a számaitokban? Írtál ilyen szöveget? Lenne vevő ilyen zenére?

Junior: Hogyne lenne, a szövegeinkben megfogalmazzuk a minket és más cigány embereket érintő problémákat, ettől is roma rap. Hogy van-e vevő a zenénkre? Mindent el lehet adni annak, aki megveszi. A zene, sőt ha úgy nézed, a romaság is üzlet. A romák fölvállalják és pénzt csinálnak belőle. Nem kell ezt túlspilázni, ez a zenei ipar, valaki azt mondja, pénzt látok bennük, és ezért csinálok velük lemezeket. Ha nem lehetne eladni a zenénket, akkor nem kaptunk volna lemezkiadási ajánlatokat.

– Ha CD-t adtok ki, akkor cigány zenészekkel fogtok dolgozni?

Fatima: Ha csinálunk DC-t, akkor biztos, hogy cigányok is részt vesznek benne, de a Doopmen és a Döglégy Zoli is szerepelni fognak rajta.

– Miért választottátok a Fekete Vonat nevet?

Junior: Régen volt egy vonat, ami Szabolcsból indult Pestre, és a cigány emberek ezzel jártak dolgozni, ingáztak. Elnevezték fekete vonatnak, innen jött az ötlet.

– Van jövője a roma rapnek?

Junior: Szerintem tutira van, kaptunk több lemezajánlatot, és azt is hallottam, hogy a mi példánkra már sok cigány fiatal akar rap együttest alakítani. Nagyon örülnénk, ha egyre több együttes alakulna, és ezt frankónk mondom.

– Hogyan fogadtak a gázsók?

Junior: Ahogyan a saját bőrödön is tapasztalhatod, a gázsók nem igazán fogadnak el bennünket cigányokat, ha bemegyünk valahová, mindig próbálkoznak valamivel, hogy ne kelljen minket kiszolgálni, beengedni. A zenénkkel a mindennapi rasszizmus ellen is próbálunk harcolni, és jól a képükbe vágni ugyanazokat a dolgokat, amiket ránk, romákra mondanak.

–kópé–

8.évf. 2.sz. (1998. febr.)