Interjú Tony Gattlif filmrendezővel
A beszélgetés Romániában készült januárban. Tony Gattlif, a Lacho Drom a Hercegek világhírű rendezője ismét cigány témájú filmet készít. A film történetét elindító gyönyörű zenei motívum eléneklésére Juhász Miczura Mónikát, az Ando Drom Együttes énekesét kérte fel. A találkozásból közös gondolkodás, közös alkotás született, amely egyaránt vonatkozott a film zenéjére és történetére is. Az Amaro Drom újság kérésére az alábbi interjút Zsigó Jenő és Juhász Miczura Mónika, az Andor Drom tagjai készítették.

Tony Gattlif
Sokan nem hiszik el, pedig a legtermészetesebb dolog, hogy a világon bármiről lehet beszélni. Mindenről. Beszélhetsz gyilkosokról, maffiáról, tolvajokról, miniszterekről, mindenkiről, de amikor cigányokról kezdesz beszélni, egyszeriben nem értik, hogy miért beszélsz. Mindenkinek van valamilyen képe erről a kérdésről, és mindig rettentő módon szembesül is vele mindenki. Itt a filmforgatás előkészítése során bemutattak nekem három lehetséges tolmácsot. Az első, egy hölgy, amikor megtudta, hogy cigányokkal készülő riportnál kell vidéken fordítania, azoknak azt mondta, hogy gondolkodik; majd azt, hogy mégsem érdekli a dolog. A másik, egy férfi jelen volt a cigány résztvevőkkel zajló forgatáson. A felvétel alatt odajött hozzám, és megkért, hallgassam meg a véleményét. Arra számítottam, hogy művészi szempontból értékeli majd a felvett produkciót. Ezzel szemben az az úr elmondta, hogy a cigányok a legnagyobb tolvajok a világon. Azért mondta ezt, mert úgy érezte, fel kell engem erről világosítania. Természetesen azonnal elküldtem a forgatásról. Végül is ő nyílt volt és becsületes, megmondta amit gondol. Kiragadott példákat mondtam, de minden így működik. Nagyon régóta dolgozom cigány témában, cigányokkal, de még soha nem fordult elő, hogy a cigányok megloptak volna másokat, vagy bármi rossz, kellemetlen történt volna részükről. Nincs, nem létezik a cigány tolvaj, mint kategória, mint ahogy azt sem lehet a cigányokról mondani, hogy csak becsületes emberek vannak közöttük, és nem lehet mondani a franciákról sem, mert minden nép között van mindenféle, ez természetes emberi dolog. Az összes sztereotípia, amit meghallok a cigányokról, rettenetesen bosszant, és az is, hogy a sztereotípiák elfogadása mindenütt természetes. Ezért készítek filmeket. Ha nem lennének negatív sztereotípiák, tulajdonképpen nem is lenne értelme a munkámnak, nem születnének meg a filmjeim. Most elismert rendezőként, nagyon sok pénzt kereshetnék más filmekkel. Egyszerűen csak jópofának és ravasznak kellene lennem ma már, és nem kellene becsülnöm senkit. Szerencsére túl vagyok ezen, és így nem érdekelnek a helyzeti előnyök. Akkor mondhatom magamról, hogy művész, énekes, rendező, író, vagy akármi más vagyok, ha nem a pénz határozza meg a pályámat.
Zsigó Jenő
Mit gondol a XXI. század cigányságáról?
Tony Gattlif
Úgy érzem, a XXI. században olyan lesz a cigányok helyzete, mint amilyennek azt még soha nem láttuk, mert abszolút túlélésre van ítélve ez a nép. Mindig is túl fog élni mindent. És egyre jobban. A középkorban például ők hozták ide a kovácsmesterséget, s egy egész civilizációt meghatároztak azzal, hogy idehozták. A cigányoknak minden alkalommal sikerült a maguk módján alkalmazkodni az élethez. Az elektronika századában is alkalmazkodni fognak, egészen biztos vagyok benne. Franciaországban a nomád cigányok – tehát nem a városiak – már nagyon jól tudnak bánni a telefonokkal, és az egyéb modern eszközökkel. Aki kitalálta a rádiótelefont, soha nem gondolt a cigányokra, de nagyon sokat segített a cigányoknak a találmányával. Megerősítette a nomád élet lehetőségét azzal, hogy kapcsolatban tudnak maradni a családok egymással. Változatlanul azt mondom, a cigányok igenis túl fognak mindent élni.
Zsigó Jenő
Ha a századunkban olyan katasztrófa történne, amelyben megsemmisülnének a kulturális produktumok, melyik filmjét szeretné, ha megmaradna?
Tony Gattlif
Ez egy erős kérdés. A válaszom pesszimista lesz, mert úgy gondolom, semmi sem jött létre a kultúrában a kezdetek óta, ami mélyen szolgálná a cigányokat. Még a zene sem. Még a legismertebb gitáros sem. Az egész cigány ügy úgy fejlődött, hogy senki sem törődött vele. Az én filmjeim nem jöhetnek most számításba, mert nem a cigányokért csináltam filmeket, hanem azért, hogy a többiek megértsék, mi az, hogy cigány. A cigányokat nem érdekli, hogy ők kicsodák, hiszen ők tudják. Én a többieknek, a különállóknak csináltam filmet. A Cigánytábor az égbe megy filmlegenda, de a cigányok Rambót szeretik. Hogy ők milyenek, azt tudják. Amit én csinálok, az a többieknek szól, hogy megértsék, az kép, amit őriznek a cigányokról magukban, az hamis. Az én filmjeim nem érdekesek a cigányok számára, ezt őszintén így érzem. Az lenne az igazi, hogyha valami nagyon mély dolog születne, ami csak a cigányokért van – de az én filmjeim nem ilyenek. A filmeket ugyanúgy csinálom, mintha politikát csinálnék. Nem hamis képről szóló hamis politikát, hanem megpróbálok igazi politikát csinálni. Nem a hatalomért csinálom, nekem nincs semmiféle politikai hatalmam, de a filmjeim végül is működnek.
Zsigó Jenő
A cigányokról nem alakult ki írásbeliség, történelem, kultúrateremtés, és a kultúra újrafogalmazása. Elveszítették a különböző nyelvű cigányok egymással kapcsolataikat, de azt gondolom, hogy Tony Gattlif filmjei út utat, új kommunikációs szimbolikus utat nyújtanak a cigányok számára. Hogy a cigányok megismerjék egymást egy országban és a különböző országokban élő cigányok is, az legalább annyira fontos, mint az, hogy a többségi társadalom megismerjen bennünket.
Tony Gattlif
Ismétlem önmagamat, az én filmjeim főleg nem cigányoknak szólnak, főleg arról, milyen egy cigány ünnep, milyen a cigány zene, meg a cigány család... stb.
Zsigó Jenő
Lehet, hogy nem helyén való a hasonlat, de ha az Ando Drom zenéjét szereti egy angol, akkor azt mondja, hogy én szeretem a cigány zenét. De ha egy angliai cigány szereti az Ando Dromot, akkor az magát szereti, a maga cigányságát. Azt gondolom, hogy Tony Gattlif filmjei ebben az értelemben szólnak a cigányokhoz és cigánynak...
Tony Gattlif
Abszolút egyetértek ezzel, és nem győzöm hangsúlyozni, rettentően örülök, hogy eljöttetek. Ma túl a felvételen bebizonyosodott, hogy nagyon jó választás voltatok. Ezt a legőszintébben mondom. Legőszintébben mondom, hogy a mai az első olyan napom, amióta ezen a filmen dolgozom, hogy nagyon nagyon elégedett, és rettentően boldog vagyok. Ritka az életünkben az ilyen nap. Ma azt érzem – nem lehet pénzben kifejezni, amit a munkánk magával hoz – mindent megér, ha valami jót sikerül csinálni, és azt együtt sikerül megcsinálni.
Bereczky Csaba (asszisztens)
Már két hónapja, hogy tolmácsolok, és ez alatt az idő alatt szinte együtt éltünk, ezért én jobban látom a változást, mint ti. Szinte meghatódott Micu hihetetlen tehetségétől, attól, ahogyan ti alkottok. A rendszerint nagyon nyílt, szabadszájú, rendkívül impulzív Tony Gattlif két napja nagyon visszafogott, mert úgy érzi, hogy most valamivel találkozott. Olyan mint a gyerek, aki rácsodálkozik valamire, amit már ismer, de most újra felfedezett. A tehetség – bárhol találkozik vele – ilyen hatással van rá. Utálja a sztárságot, nem is tiszteli egyáltalán, csak a tehetséget. A sztárokban nem azt tiszteli, hogy sztárok, hanem azt, ha tehetséges sztárok, és ez egy más kérdés. A tehetség mindig meghatja. Hat hónappal ezelőtt felkérték, hogy csináljon egy dokumentumfilmet a Gipsy King's-ről, akikkel nagyon jó barátok. Elment hozzájuk, leültek beszélgetni, és két nap múlva azt mondta, hogy bocs, nem csinálok filmet, mert a sztárok engem nem érdekelnek. Nincs baj a tehetségükkel, de a sztárságuk miatt a film nem szólhatna arról, amirőlő szeretné.
Juhász Miczura Mónika
Csodálatos érzéseket kelt bennem mindaz, amit Tony Gattlif rólunk mond. Az Ando Drom nagyon sikeres, kapunk bőven dicséreteket, mégis amit ő mond, az rendkívül jó érzéssel tölt el. A felkérés, hogy énekeljek, szerepeljek a filmjében, megtisztelő számomra, de valahogyan azt is éreztem mielőtt még ide jöttünk, több száz kilométerrel odébb, hogy valóban én kellek az ő filmjéhez, aző gondolataihoz.
Tony Gattlif
Tényleg úgy hívtalak fel titeket, ahogy a mentőt szoktuk felhívni, utolsó pillanatban, életmentésért. Hosszasan kerestem itt Romániában a megfelelő énekest, és nem találtam senkit. Közben állandóan a fülembe csengett a hangod Micu, Párizsból, ahogyan a cigányok cirkuszában is hallottalak. Ti most nekem az elsősegélyt, az életmentést jelentettétek. Románián kívül meghallgattam egy cseh, meg egy jugoszláv lányt is, de ehhez a filmhez a te hangod kellett. És most a te hangodban megtaláltam azt a valamit, amit kerestem. Mert a jugoszláv, orosz, csehszlovák, francia kutatói munkában rájöttem, egy külön adottság az, hogy valakinek cigány hangja legyen. A spanyolok azt mondják, hogy az igazi cigányhang tulajdonosának egy kis vér van a torkában. Azok az énekes nők, akiket eddig meghallgattam, cigányok tulajdonképpen, de a hangjuk már nem az. Rettentő nehéz megtalálni a cigány hangot, ma már nagyon ritka. Én kerestem és közben mindig emlékeztem a hangodra.
Bereczki Csaba (asszisztens)
Szerdán a rossz idő miatt nem jött a repülőgép, és csütörtökön rettentően várt már titeket. Amikor mentem a reptérre, nézte az eget, és azt mondta, na most fogtok megérkezni. Felnézett az égre és azt mondta, kék az ég és süt a nap, s azonnal szólt a producerének: ma fel fogjuk venni a film zenéjét. Úgy mondta ezt, hogy tudtuk, még ugyan itt sem vagytok, de ma ez meg fog történni. Minden ami természetes, abban hisz. Ilyen volt a veletek való találkozás is. Annak idején egy kislányt szeretett volna megtalálni, aki énekes és táncosnő is egyben, és az abszolút régi-régi cigány zenét műveli, az autentikus cigány zenét énekli, illetve táncolja. Hosszú ideig kereste ezt a kislányt, a társa pedig Indiában próbálta megtalálni. Talált is egy nomád törzset, akik sátorban laktak, ahol legendák éltek, s megtalálta a keresett kislányt is, akit csak 14 év körüli nővérével engedtek el a forgatásra. Az asszisztens ugyan meg akart szabadulni a nagylánytól, de ő szó szerint bepréselte magát a buszba az anyjával és ötszáz kilométert utaztak a fogatás helyszínéig. A meghallgatáson Tony Gattlif csak a kislányra volt kíváncsi, de a nagylány elég erőszakos módon meg akarta mutatni, hogy mit tud. Hogy békéje legyen végre mindenkinek, megengedte, hogy táncoljon. Azóta ez a lány világkörüli úton van a tehetsége miatt egyfolytában. Ezért mondtam el, hogy megértsétek, az utazásotok körüli feszültségek, bizonytalanságok ellenéreő tudta, hogy létrejön köztetek a találkozás.
Zsigó Jenő
Miért csinálsz cigány filmeket?
Tony Gattlif
Úgy gondolom, hogy ebben a korban, amelyben élünk, rettentő fontos az etnikumokról beszélni. Az úgynevezett népszerű zenén kívül igazából senkit nem érdekel a cigány kérdés a világon. Csak hamis legendák vannak, romantikus mítoszokat tudnak a cigányokról – ez minden. Meg a negatív felhangok érvényesek a világon mindenhol. Olyan etnikum a cigányság, amelyik zavart kelt; de nem félelmet, hanem meglepetést az emberek tudatában. Ha egy etikum annyira kötődik a származásához és a tradícióihoz, a büszkeségéhez, mint a cigányság, az már eleve gyanús mindenkinek a szemében. Az előítélet melegágya az, amit a cigányság egész létezésével képvisel századok óta. A különbség a régmúlthoz képest, hogy most már vannak igazi hatalommal bíró cigányok is. A médiák révén egy rendező, egy énekes, egy író, egy költő ma már hatalmat képvisel. A XIX. századhoz képest ez óriási különbség. Akkoriban az összes cigány embert banditáknak és tolvajoknak tartották. Most mi a tulajdonunkban lévő eszközeinkkel megváltoztathatjuk ezt a képet. Ez a feladatunk. Amikor filmet csinálok, mindig arra törekszem, hogy a legközelebb legyek a valósághoz, mert az igazságot próbálom elmondani, és ezt csak úgy érem el, hogyha a valósághoz hű maradok a filmjeimben. Senkivel sem dolgozom együtt – akár cigány, akár nem – aki torzít. Ha magánszemélyként mondanám bele a nagyvilágba egyedül ez általam ismert igazságot a cigányokról, nyilván nem hinnének nekem. Azt mondanák, azért beszélsz így, mert a cigányok pártján állsz. Tulajdonképpen mindenki ezt mondja nekem bárhol a világon. Ha torzítok is talán, mert cigány vagyok, csak az igazságot keresem, mert – egyelőre még – az igazság nem a cigányok pártján áll. Persze, hogy vádolnak engem.
Készítette:
Juhász Miczura Mónika és Zsigó Jenő
7.évf. 3.sz. (1997. márc.)