Magyarország beszélget

Nem volt könnyű, de sikerült egy fehér asztal melletti beszélgetésre rábeszélnünk egy szkinhedet. Kíváncsiak voltunk, mitől választja valaki az előítéletesség legdurvább tettekben, ütésekben, rúgásokban megnyilvánuló formáját. Hát nem lettünk okosabbak. Nevének elhallgatását kérő interjúalanyunk viszont lehet, hogy egy kicsit másként néz a romákra, miután egyikükkel egy órát beszélgetett.

Fotó: Horváth Dávid

AMARO DROM: Remélem, hogy az interjú alatt nem zavar majd az, hogy én cigány származású vagyok. Miért csatlakoztál a szkinhed mozgalomhoz?

    XY: Tulajdonképpen nincs is szkinhed mozgalom már Magyarországon. Nem személyekkel, „Jóskával vagy Pistával”, hanem azzal a renddel van gondom, hogy ha valahová betelepül bármilyen kisebbség, ott az életszínvonal nagyon leromlik. Budapesten azért van ilyen sok cigány, mert az 50-es évekből a zsidók betelepítették őket Budapestre, hogy ne legyen antiszemitizmus. A VII. kerület nem azért van tele cigányokkal, mert annyira királyi hely, hanem régen az volt a gettó, most is ott van Európa legnagyobb zsinagógiája. Ezért tették, hogy ne az legyen az emberek szeme előtt, hogy „nézd a zsidók mit csinálnak!”, hanem a feltűnőbben viselkedő cigányok segítségével próbálták meg magukról elterelni a közvélemény figyelmét.

    AD: A zsidók azért telepítették be a VII. kerületbe a romákat, hogy eltereljék az emberek figyelmét magukról?

    XY: A zsidókérdés inkább politikai és gazdasági, a cigány inkább társadalmi kérdés. A hétköznapi embert az érdekli, hogy Kolompár vagy Lakatos ezt és ezt késelt meg, vagy részegen imbolyog az utcán, vagy esetleg a téren szipuzik. Ebből elég nagy botrányt szoktak keríteni a médiában. Azokról a zsidókról viszont nem írnak, akik cionista mozgalmukkal sokkal több kárt okoznak Magyarországnak.

    Rengeteg cigány költözött Pestre, megindult a gettósodás, amit nevezhetünk tudatosnak is. Ez a gettósodás annak tudható be, hogy Magyarországon nagyon sok előítéletes ember él. Szerintem nincs olyan magyar ember, aki ne nézné meg a másik bőrszínét, vagy ne találna benne valamilyen kivetnivalót. Az előítéletek erősítésében a média nagyon nagy szerepet játszik, mivel a legtöbb vezetői posztot a zsidó származásúak töltik be.

    AD: Úgy tűnik, neked elsősorban a zsidókkal van porblémád. De tudomásom szerint mégis azért kerültél börtönbe, mert cigányokat vertél.

    XY: Azért választottuk azt az eszközt, mert szerintünk a barna bőrű embereknek kötelessége úgy élnie, mint ahogy mi élünk. Magyarországon ők vannak kisebbségben, nekik kell felvenni a mi értékrendjeinket.

    AD: Szerinted egy népcsoportot csak erőszakkal lehet irányítani?

    XY: Egy példát tudok erre felhozni. Németországban 50 ezer cigány akart letelepedni, mire az akkori német kormány az mondta, menjetek ahová akartok. Ezzel megelőzték, hogy ezeket az embereket erőszakkal kelljen beilleszteni a társadalomba.

    Magyarország viszont befogad mindenkit, mindegy hogy milyen nemzetiségű, hogy honnan jött. Megnyitották a zöld határt, és mindenki jött, aki akart. Én nem tudom, hogy ezzel európaibbak leszünk-e, de ez ahhoz vezet, hogy előbb-utóbb kevesebb magyar lesz Magyarországon, mint a kisebbségek.

    De ezzel nehogy azt hidd, hogy én azt akarom mondani, hogy csak kék szemű árja emberek éljenek Magyarországon, mert az túlságosan unalmas lenne.    

    AD: Unalomból és a jó balhé miatt támadtatok meg cigány embereket?

    XY: Igen. Egy 100 fős szkinhed csoportból kb. 30 ember tudja, hogy miért megy ki az utcára romákat verni, a többi csak divatból és a jó balhé miatt teszi. A fiataloknak szüksége van egy olyan bandára, ahol biztonságban érzik magukat, és jókat tudnak őrültködni. Ma már nagyon kevés szkinhedet lehet látni az utcákon, csak azok az emberek maradtak meg, akik tudják, hogy mit akarnak, és ennek érdekében teszik a dolgokat, politizálnak, próbálják megnyerni az embereket. A sajtó nagyon lejáratta a szkinhedeket, pedig ha csak azt mutatták volna, hogy mi csak cigányokat verünk, és azok ellen az emberek ellen lépünk fel, akik nem illenek a magyar társadalomba, akkor ma is számos tagja lenne a mozgalomnak.

    AD: Hogy politizálnak az „igazi" szkinhedek?

    XY: A mai parlamentben is van olyan ellenzéki párt, amelyben elég jelentős szerepet kapott pár ember, aki hangadó volt közöttünk. Ezért gondolom, hogy ha a következő választásokon az a párt kerül hatalomra, amelyet támogatunk és résztvevői is vagyunk, akkor nagyobb lehetőségünk lesz arra, hogy megoldást találjunk a kisebbségek helyzetének megoldására.

    AD: Megneveznéd azt a pártot, amelyikben ti is szerepet kaptok?

    XY: A Kisgazdapárt, MIÉP, a Magyar Népjóléti Szövetség, de működnek kisebb jobboldali szerveződések is.

    AD: A szkinhed mozgalom tagjai, akiket név szerint nem említesz, de résztvevői ezeknek a pártoknak, részt vettek az utcai verésekben is?

    XY: Amikor aktívan, napi rendszerességgel találkoztunk, mindannyian büszkék voltunk arra, hogy a Szálasi vezette Nyilaspárt után mi voltunk az első fiatal nemzedék, aki erőszakkal is próbálta érvényesíteni az eszméit.

    AD: Azt mondta, hogy neked nem személyekkel van problémád, hanem egy-egy népcsoporttal, kik nem az általatok képviselt értékrendbe tartozik, akkor hogyan tudjátok ránézésre megítélni, hogy akit éppen megvertek, milyen ember?

    XY: Amikor cigányokat támadtunk meg, ránézésre a bőrszíne, a ruházata, vagy éppen az elfogyasztott alkohol mennyisége alapján döntöttünk, de azért is, mert a cigányok erkölcsileg visszamaradottak, aluliskolázottak, munkanélküliek, koszosak. Ezértők a magyar társadalom legalsó rétege. A fehér emberek erkölcsileg sokkal erősebbek, ezért 60% a börtönökben a cigányok aránya.

    AD: Szerinted miért ilyen nagy ez a szám?

    XY: A cigányoknak a vérükben van a lopás, csalás. Ezt még megnehezíti az is, hogy amíg egy magyar családban előrelátóan tervezik meg családjukat, addig egy cigány családban születik 8-10 gyerek, akiket nem tudnak megfelelően fölnevelni, kiiskoláztatni, és ez a folyamat csak egyre erősödik. Ezért szaporodnak el a mostanában divatos szóval megélhetési bűnözések.

    A cigány kisebbség nem tud beilleszkedni a magyar társadalomba, mivel nincs bennük alkalmazkodókészség, teljesen más az életfelfogásuk, ezért nem tudnak beilleszkedni sehol a világon.

    AD: Mit értesz azon, hogy beilleszkedni és alkalmazkodni? Veszítsék el a szokásaikat és hagyományukat?

    XY: Nem feltétlenül, csak éljen úgy, hogy az a társadalomnak is megfeleljen. A társadalom már eleve nem fogadta el a cigányokat, mert nem úgy jöttek ide, mint a kisangyalok. Okot adtak arra, hogy a társadalom kirekessze őket, mivel már a múltban sem tudtak beilleszkedni.

    AD: Szerinted milyen lehetőséget kaptak a múltban és a jelenben a cigányok, hogy egyenértékű tagjai lehessenek hagyományaikat és szokásaikat megtartva a magyar társadalomnak?

    XY: A lehetőség adva volt. Igaz, voltak olyan csoportok, amelyek az erdőszélén éltek, és amikor bementek a városba, a csendőrök elkergették, megverték őket. De volt egy másik csoport is, rendes cigányok, akik zenéltek és beilleszkedtek. Nyugodtan el tudott lakni egymás mellett a magyar és a cigány család. Ez abból is adódik, hogy a cigányok nagyon jól tudnak mulatni

    Azon is elgondolkoztam, mi lenne, ha kapnának egy területet és ott élnének egymás között, lenne egy vajdájuk. Így sokkal jobban lehetneőket ellenőrizni.

    Szerintem Magyarországon túl sok kedvezményt kapnak a cigányok. Ha körülnézünk a környező országokban, látható, hogy itt legjobb a helyzetük.

    AD: Ezt miből gondolod?

    XY: Ez is az idők során alakult ki, bár már elég nehéz egy cigánynak jó benyomást kelteni bárhol. Lehet, hogy nemő tehet erről, hanem a nagyanyja vagy a nagyapja.

    AD: Ezzel azt mondod, hogy nagyanyja miatt rúgják ki, vagy nem veszik fel a munkahelyekre?

    XY: Nem most kezdődött az, hogy ilyenek a cigányok. Nem csak ma utálják a cigányokat, mindig is problémát jelentettek. Az előítélet nemcsak magától alakult ki, a másság, a fekete-fehér örökös ellentét mindig is problémát jelentett.

    AD: Milyen érzés számodra egy cigánnyal beszélgetni?

    XY: Ha most magadra célzol, akkor azt tudom mondani, hogy a cigányok között is vannak jók, akik be tudnak illeszkedni, iskolába járnak, továbbtanulnak.

    AD: Szerinted egyforma esélyekkel indulnak a cigány és a nem cigány gyerekek?

    XY: Igen, szerintem ugyanúgy kezelik az iskolákban a cigány gyerekeket, mint a fehéreket. Nagyon sok cigányt ismerek, akiket elfogadtak, és úgy élik az életüket, mint a fehér emberek. Persze lehet, hogy a pedagógusok között is akad fajgyűlölő és rasszista.

    AD: A médiának milyen szerepe van a rasszizmus kialakulásában?

    XY: Például a Kriminális egyik adásában láttam, hogy a cigány lányoknak az apjuk veszi el a szüzességüket. Hasonlókat rengeteg újságban olvastam.

    AD: Egy eset alapján általánosítasz?

    XY: Igen, mert ebben a műsorban láttam, hogy ez a cigányoknál így működik.

    AD: A szüleid mit szóltak ahhoz, hogy szkinhed lettél?

    XY: Anyám, aki pedagógus, ellenezte, de én nem törődtem a szüleim véleményével, mert jó volt ehhez a csapathoz tartozni a balhézás miatt.

    AD: Említetted, hogy börtönbe is kerültél a jó balhék miatt.

    XY: 1 év 8 hónapot kaptam csoportosan elkövetett garázdaság és súlyos testi sértés miatt.

    AD: Elmondásod szerint ti azért támadtátok meg ezeket az embereket, mert cigányok voltak, az ítélet viszont másról szól.

    XY: Az akkori politikai helyzetben még nem alkalmazták az ide vágó paragrafust, pedig tudtuk, hogy létezik. Emellett ma már politikai szerepet betöltő személyek álltak mellénk. Potyka bácsi eljött a tárgyalásunkra és úgy kezelt minket, mintha a keresztfiai lennénk. Most visszatekintve, nem vettük akkor észre, hogy ő is kihasznált minket. Például egy olyan beszélgetésre hívott meg minket, ahol egy párt alapítása volt a téma. A mi szavazataink alapján, a mi részvételünkkel megalapítottunk egy pártot, ami állami költségvetésből működött. A mi szerepünk csak eddig tartott, nekünk ebből nem származott semmit előnyünk.

    AD: Amikor bekerülték a börtönbe, rabtársaid tudták, hogy te szkinhed vagy?

    XY: Kisebb-nagyobb problémáim voltak, de idővel ezek megoldódtak. Mivel voltak cigány rabtársaim is, így megismerhettem közelebbrőlőket, és még barátságok is kialakultak közöttünk.

    AD: Ezalatt változott a cigányokról alkotott véleményed?

    XY: Szereztem pozitív tapasztalatokat, de eddig sem a személyekkel volt problémám, hanem a mentalitással. Továbbra is azt állítom, ahogy ők élnek, az nem európai, és ezt semmilyen társadalmi konvenció sem fogadhatja el.

    AD: Szabadulásod után nem tértél vissza a régi bandába. Miért?

    XY: Egy kicsit a dolgok mögé tudtam látni, és rájöttem arra, hogy nem a mi gondolatunk érvényesül, a szkinhedeket politikai érdekekből, számításból támogatják azok az emberek, akiket vezetőinknek mondtunk. És nem éri meg két évet elveszteni fölöslegesen.

    Ahogy öregszik az ember, egyre több tapasztalatot gyűjt. Ezek nem feltétlenül cáfolják az én gondolataimat, de azt végig kell gondolnom, hogy érdemes-e emiatt az egész életemet tönkretenni.

Kóté Antal

7.évf. 7.sz. (1997. júl)