E SAPESQI GILI - KÍGYÓ BALLADA

E Sapesgi gili, Dulmutani gili, azaz Kígyó ének, Mérgeskígyó ének, valamint Régi ének néven vált ismertté e régi típusú ballada.
Tartalmát tekintve a szerelmi balladák csoportjába sorolható.
Gyűjtéseim során eddig három variánsát (szöveg és dallam) rögzítettem. A Csenki testvérek (Imre és Sándor), dr. Balázs Gusztáv és Bari Károly kiadták már egyéb változatait is, de találhatók még variánsai az MTA Zenetudományi Intézet archívumában.

A ballada élő, de ritka voltát magyarázza, hogy kötött szövege és dallama miatt nem mindenki tudja, de a közösség minden tagja ismeri, személyekhez köti és így tarják számon. Az előadók - a közösség által elismert legjobb énekesek - szájhagyomány útján veszik át.

A lejegyzést a IV. Roma Kongresszuson (Varsó, 1990) elfogadott nemzetközi rromani (cigány) ábécé szerint írtam. Erre az ábécére és használatára (nyelvtan, helyesírás, kiejtés) a következő számokban visszatérek.

Rézműves Melinda néprajzkutató


Kígyó ballada

Folyó partján ifjú leány,
Piros fejkendőjét mossa.
Arra ment egy ifjú legény,
Mit csinálsz te szép leányka?

Piros fejkendőmet mosom,
Azzal a fejemet bekötöm.
Hallgass ide Babinicám,
Szeretsz-e engem igazán?

Nem kellesz mégse te cigány legény,
Bátyám kését mártja belém
Menj és gyűjtsél kígyómérget,
Vele főzd meg az ebédet.

Cigány ember hazamenve,
Nagy városból megpihenve.
Kérdezé szép Babinicát,
Bátyjának ebédre mit kínál?

Csirkét főztem, három halat,
Így terítem asztalodat,
Egyél bátyám, jó testvérem,
Íme itt van neked főztem.

Első falatját megette,
Megsápadt az arca tőle.
Másodikat is lenyelte
S elzsibbadt attól szíve.

Harmadik kanál ételhez érve,
Vánkosát kezébe kérte.
Szép hugocskám nem adá a párnát,
Tuskóra fektette szerető bátyját.

Mikor a romák ezt megtudták,
Cigány törvényt reá mondták.
A legelső így szólalt meg
Égessétek, úgy haljon meg,

Nem kellesz már Babinicám,
Elveszejtesz engem is tán.
Bátyád vére reád tapad,
Reám hozod átkaidat.

 E Sapesqi Gili

jaj, ke Terni rromni po folyóvo,
jaj, de Thovel pesqo lolo dikhlo.
jaj, de Inta (l) gelas terno c havo,
jaj, de So keres tu, de terni rromni?

aj, ke Thovo (j)aba muro dikhlo,
Soç a phandav muro s ero.
aj, de Sun-ta kathe Babinici,
de Kames man de vagy, hogy nic i?

aj, ke, C i trubus man terna rrom!a,
ke Si man jekh phral –
murdarel man, de jaj.
jaj, ke Xutil sapes mírges ones,
ke Thaj kriav les jaj, de te phralesqe.

Khere gelas terna rrom!a,
Ke (j)anda baro (j)aba foro.
thaj, ke So kiradan Babinici
ke Tire aba, de le phralesqe?

aj, ke Duje pujen trine mac hen,
ke Pe mesajaj teritime.
ke Xa aba tu jó testvérem,
ke Kiradem me ke aba tuqe.

Kana (j)angluni rroj xalas,
ke Lesqi jekh c ham ? argulinas.
E dujto rroj kana xalas.
ke Lesqo jilo de mucusajlas.

E trito rroj kana xalas,
ke Pesqo s erand voj vast, de manglas.
ke C i c hudine lesqo serand,
ke Thaj c hudine k-e buc uma.

Kana le rrom kado sunde,
ke Jekh rromani krisi kerde.
ke Angluno kodo phenel,
ke Murdaren la, phabaren la.

jaj, ke C i turubs man terne rromnej,
de Hajkam vi man murdaresa.
Hajkam vi man murdaresa,
Sar te phrales kas mudardan.