Jó (hogy) cigány

Magyarországon a cigányok három nagy etnikai csoportja vált közismertté. A három nagy csoport lélekszámát tekintve sorrendben a magyar cigányok, az oláh cigányok és a beás cigányok. Ezen kívül több, nyelvükben, szokásaikban vagy foglalkozásukban eltérő kisebb csoportot különböztethetünk meg Magyarország területén.

    Az embernek a másikról kialakított képét nagyon sok minden befolyásolhatja. Kíváncsi voltam, hogy miként vélekednek a különböző cigány etnikai csoportokhoz tartozó emberek egymásról.

    Kérdezősködéseim során arra a következtetésre jutottam, hogy az egymásról kialakított kép mögött nagyon különböző tapasztalatok húzódnak. Van, akinek személyes élményei vannak más cigányokról, van, aki csak hallott róluk, van, aki még csak nem is tud más cigányok létezéséről (ahogy történt ez Észak-Magyarország egyik kis falujában, ahol például beás cigányokról még soha nem is hallottak). Fontos az is, hogy mennyire volt zárt a közösség. Találkoztam olyan emberekkel is, akik nyílt, vegyes házasságokkal tarkított közösségben éltek. Eltérő válaszokat kaptam bölcsebb és kevésbé bölcsebb emberektől. Válaszaikat befolyásolhatta anyagi helyzetük, és az, hogy más cigányok ehhez képest hogyan éltek környezetükben. Volt olyan is, aki válaszát a cigányok közös sorsa, a többségi társadalom gyakran összemosott és előítéletes képének hatására alakította ki.

    És még sorolhatnám tovább azokat a tényezőket, amik befolyásolhatják az ember másokról kialakított képét. Hiszen minden embernek ezen a világon egy saját külön bejáratú valósága van, minden ember máshogy gondolkodik a világról. Ennek ellenére vannak jellegzetes előítéletek vagy csak egyszerűen leírások, ahogy a csoportok megkülönböztetik egymást, ez esetben a különböző cigány csoportok. Gyakran azonban azt látjuk, hogy amilyen váddal az egyik sújtja a másikat, azzal a váddal sújtja a másik az egyiket.

    Az emberek bármilyen típusú csoportosítása, kategorizálása veszélyeket hordoz magában. Addig elfogadhatóak ezek a csoportosítások, addig jó magyar cigánynak, oláh cigánynak vagy beás cigánynak lenni, amíg azt én akarom, amíg én azt érzem, hogy hozzájuk tartozom. Ha ezt más mondja meg nekem, akaratom ellenére, akkor ez megkülönböztetéshez, előítélethez vezethet.

    Cikkemben nem vállalkozhatom arra, hogy értékeljem és megmagyarázzam az egymástól kialakított vélemények okát, hiszen annyi minden állhat a vélemények mögött. Egyet tehetek. Idézeteket közlök cigányoktól cigányokról, amit nekem, gádzsinak mondtak el.

Miért van különbség?

    „Érdekes dolog ez a cigányoknál, mind a három náció figyel arra, hogy ne keveredjen. Mert volt egy beszélgetésem egy cigány emberrel, aki egyébként szinte a barátom, egy idősebb ember, szívesen beszélgetek vele, és ő azt mondta, hogy tisztel, becsül, szeret engem, de ha én nem lennék nős, az ő lányát feleségül nem vehetném semmilyen címen. Megkérdeztem tőle, hogy miért, és elmondta, hogy ott nem lehet keveredés. Ez az a momentum, ami miatt az oláh cigányok megőrizték a nyelvüket. Ez a csak együtt, ez az erőszakos kitartás, mert végül is a cigányok egy tőről fakadtak, a most magyarul beszélők és az oláh cigányok, akik a cigány nyelvet beszélik, a Kárpátokon keresztül együtt jöttünk be. Csak aztán Mária Terézia idejében elég sok helyen az országban cigányellenes megmozdulások voltak, nem volt szabad cigányul megszólalni, ha egy cigány házaspárnak született egy gyereke, elvitték, magyar emberek nevelték föl, és aki megszólalt cigányul, azt agyba-főbe verték. És ha úgy tetszik, az én őseim gyengék voltak. Az oláh cigányok meg bírták tartani az identitásukat, meg mindent... És ez azóta is bennük van."

(idézet egy magyar cigány férfitól)

És mi a különbség?

    „Én nem azt mondom, hogy szebb vagyok, mert van tőlem szebb is, meg csúnyább is, jobb is, rosszabb is, csak a szokás más. Szóval annyira más egy magyar cigány lány, és már következteti is, hogy oláh cigány lány vagyok, a beszédemen, a viselkedésemen." (idézet egy oláh cigány lánytól)

    „Mert az oláh cigányok normálisabban gondolkodnak, mint a magyar cigányok, mert ezek nem törődnek azzal, hogy egyik napról másik napra tengődnek, a többi nem érdekli. Az hogy most bevásárolni, szóval olyan értelemben, hogy egy hónapra tartson ki, hát náluk ilyen nincs. Tele a has ugye egyik nap, másik nap meg éheznek." (idézet egy oláh cigánytól asszonytól)

    „Az oláh cigányok, úgy mondanám, nem tudtak még beilleszkedni a faluba. Ők még egy kicsit vadak... Mert ők tényleg messziről jöttek, a Kárpátokból. Úgyhogy ők még nem vették fel azt a ritmust, mint mi. Mi megtanultuk azt, nem magunktól, hanem apáinktól, hogy keményen kell dolgozni, hogy megéljük. Mi ezt a szokást vittük át, lassan két generáción át.Ők még a mai napig úgy akarnak megélni, hogy kilopják az ember zsebéből a pénzt.” (idézet egy magyar cigány férfitól)

    „Most már az oláh cigányok is dolgoznak és gazdagodnak. Megpróbálják. Hogy mondjam? Nem úgy, mint mink, magyar cigányok, de megpróbáljákők is.” (idézet egy magyar cigány férfitól)

Mik a szokások?

    „Hát ha férjhez megy, szépen menjen férjhez. Tisztességes legyen. Magyar cigányok ezt nem veszik figyelembe, de nálunk oláh cigányoknál ezt figyelembe veszik." (idézet egy oláh cigány asszonytól)

    „– Mit szólna ahhoz, ha a fia vagy a lánya oláh cigányhoz ment volna hozzá?

    – Nem tetszene, de tudomásul kell venni. Most már ez a világ van." (egy magyar cigány férfi válasza)

    „Nálunk ez nem szokás. Tehát, hogy valaki mutogassa magát. Nálunk hosszúba járnak, nem engednek meg mást, mert különben lenézik, azt mondják má', tiszta magyar cigány." (idézet egy oláh cigány asszonytól)

    „Például én főzni máshogy főztem. Ugyanazok az ételek vannak, csakhogy máshogy. Például nálunk nincsen ez a habos tészta... Szóval ilyen különbségek is vannak.” (idézet egy oláh cigány asszonytól, aki magyar cigány férfihoz ment hozzá)

    „Az oláh cigányoknál van egy olyan hagyomány, hogy most te is zenélni fogsz. Nálunk nem. Amivé akar lenni a gyerek, azzá válik... Mi úgy élünk, mint a magyarok." (idézet egy magyar cigány asszonytól)

Beások

    „A beások vannak zömmel a kisegítő iskolában... Azért vannak ők többen, mert sajnos tényleg odavalók, hiszen annyira figyelnek arra, hogy ne legyenek vegyes házasságok, hogy igen közeli rokonok, első unokatestvérek kötnek házasságot, és ebből sajnos nagyon sokszor olyan gyerekek jönnek a világra, akik csak a kisegítő iskolában tudnak érvényesülni, tehát zömmel ez a baj.” (Ez Turán hangzott el, ahol nagyon kevés beás cigány él, egy magyar cigány férfi szájából)

    „A beások teknősök. Ők megmaradtak a szakmánál, mert ők a román felvidékről jöttek. Fakitermelők voltak abban a világban is. Javarészt még mindig azzal foglalkoznak, mert megmaradtak a kapcsolataik. 40 éve jöttek a faluba. Ők talán egy kicsit jobban beilleszkedtek, mint az oláhok... Azt mondanám, hogy olyan hagyományaik vannak, hogy az ember esze megáll. Olyan hülye szokásaik vannak. Csak egy példa. Volt olyan időszak, hogy a férfi leült az asztalhoz, a nő nem ülhetett le vele szembe enni. Mert ő az úr a házban. Ilyen hagyományaik vannak. A menyegző náluk nagyon nagy dolog. Régebben olyat csináltak például, hogy eladták a lányt két lóért. Ez volt a nászajándék a szülők felé. Szóval, hogy megvásárolták a lányt. Most inkább azt mondanám, hogy pénzt vagy lakást ajándékoznak. A lovak most már kimentek a divatból, újabb van a fejlődés útján.” (idézet egy magyar cigány férfitól)

    „Akik odajártak a gyerekrendelőbe, azok teljesen mások voltak. Rengetegen voltak alacsony cigányok. Én így nevezemőket, mert sajnos így kell... koszosak, piszkosak.” (idézet egy beás cigány asszonytól)

Gyerekek

9 éves oláh cigány kislányok (Budapest):

És ti milyen cigányok vagytok?

Oláh... mi rendes cigányok vagyunk.

És az mit jelent, hogy rendes cigányok vagytok?

Ha nagyok leszünk, má' nem engedik, hogy nadrágba legyünk.

Hogy kell öltözködni?

Hát szoknyába... Meg hosszú pólóba, nem szabad rövidbe.

És nektek van ehhez kedvetek?

Hát van. Kikapunk.

Kitől kaptok ki?

Hát anyutól, aputól, testvérektől is.

De van olyan is, olyan szokás, hogy elszöktetik a lányt.

Na és az milyen?

Az olyan, hogy járnak, és elszöktetik.

Este elszöktetik.

Valamikor megbeszélnek, és akkor elszöktetik. És akkor lesz esküvő.

És minek jobb lenni: cigánynak vagy magyarnak?

Cigánynak.

De miért?

Én az szeretek, én ilyen lettem.

Ilyen lettél, és ez a jó?

Amilyen vagy, nem kívánkozhatsz másnak.

9 éves magyar cigány kislány (Budapest)

Kihez mennél inkább férjhez: magyarhoz vagy cigányhoz?

Cigányhoz.

És miért?

Mert én is cigány vagyok, és a férjem is az, akkor nem félcigányok vagyunk, hanem rendes cigányok.

9 éves beás cigány kisfiú (Somogy megye):

Az osztályban sok magyar van?

Hát azt nem tudom, nem számoltam még meg.

De inkább cigányok vannak?

Cigány, meg ilyen tollasok.

Milyenek a tollasok?

Olyan, hogy... olyan, mint a kolompárok.

Aha...

Az ilyen kolompár.

Kik a kolompárok, azok milyenek?

Hát olyan tollasok, meg ilyen hülyék.

Miért hülyék a kolompárok? Rosszabbak, mint ti vagytok?

Rosszabbak.

De miért?

Nem tudom.

Kende Ágnes

(külön köszönet Venczel Tímeának)

7.évf. 9.sz. (1997. szept.)