levél.doc

A hazai választásra jogosultaknak a cigányokról vallott véleményéről az 1993 és 1994-es év elején két közvéleménykutatás készült.

Az 1993-as vizsgált eredményei szerint a megkérdezett szavazók közül a következő százalékos arányban vallottak kirekesztő nézeteket:

Kereszténydemokrata Néppárt 33%
Független Kisgazdapárt 30%

Magyar Demokrata Fórum18%

Szabad Demokraták Szövetsége16%

Fiatal Demokraták Szövetsége 14%

Magyar Szociális Párt0%(!)

(Népszabadság 1993. március 20.)

Az idei kutatást a MEDIÁN Közvélemény-kutató Intézet és a Minoritás Alapítvány Kisebbségkutató Intézete végezték. A cigányokkal kapcsolatos választói magatartás a következő átlagokat eredményezte:

(Heti Világgazdaság)

A szavazók véleményének átlagai után, most lássuk az egyes pártok cigányok helyzetével kapcsolatos nézeteit, illetve programterveiket, valamint az 1994-es országgyűlési választásokon szereplő cigány képviselő jelölteket:

Az MDF-vezette koalíciós kormány kisebbségpolitikájának s ezen belül cigány politikájának összegzését „A Nemzeti Megújulás Programja" (1990) tartalmazza.

A cigányság felemelkedése érdekében tervezett program alapelvei: a segélyezés felváltása célzott programokkal, oktatás fejlesztése, „közösségeik képviseletére alkalmas vezetők kiválasztásának elősegítése.” (161-162. oldal)

A kormány fontosnak tartja mind a cigányság sajátosságaihoz és körülményeihez igazodó oktatási formák, mind a cigány nyelv oktatásának létrejöttét. (102. oldal)

Külön csak a kisebbségekre, illetve a cigányságra korlátozott szociális programok tervezése nem kívánatos, ugyanakkor a cigányság helyzetének javítása a szociális programok kiemelt célja kell hogy legyen. A településfejlesztési programok tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a cigányság – a többszörösen hátrányos helyzetű térségekben él. (159-160. oldal)

A legnagyobb kormányzó párt négyéves tevékenységéből a cigányság szempontjából legfontosabb az 1993. évi LXXVII. (nemzetiségi) törvény elfogadása volt. Ebben a jogszabályban a magyarországi cigányság nemzetiségi jogállását törvényesítették.

A nemzetiségeknek – így a cigányoknak is – jogukban áll települési és országos kisebbségi önkormányzatokat választani. Az első választás 1994őszén lesz.

1992-ben az ország költségvetéséből 39,3 millió forintot, 1993-ban 80 millió forintot szavaztak meg a Pécsett létesült Gandhi Gimnázium támogatására. (Az 1994-es támogatás összege 130 millió forint.)

A négyéves országgyűlési időszak során valamennyi – nyíltan – cigányellenes véleményét hangoztató országgyűlési képviselő elhagyta az MDF-frakciót.

Az MDF az 1994-es országgyűlési képviselő választásokon egyéni jelöltként Baranya megye 6. választókörzetében (Siklóson) indít cigány jelöltet Horváth Gézáné óvónő személyében.

Az MDF országos listáján – az 1990-es választásokon a Hazafias Választási Koalíció listáján 22. helyezett Raduly József, a Száztagú Cigányzenekar elnöke, a 48. helyen, Farkas Flórián, a szolnoki Lungo Drom vezetője az országos lista 49. helyén szerepelt (Magyar Hírlap 1994. április 11.), ám négy nap múlva már nem volt az MDF országos listáján.

Az FKGP céljai között – hagyományosan – a mezőgazdaság helyzetének javítása áll. Ezen belül akarja a párt a cigányok termőföldhöz juttatását megvalósítani.

1992. március 12-én az FKGP kezdeményezésére 17 szervezet – köztük a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége – MCKSZ – megalakította a Keresztény Nemzeti Összefogás nevű tömörülést, döntően a FIDESZ-szel, az MSZP-vel és az SZDSZ-szel szemben.

1993. február 16-án a FKGP és a MCKSZ szövetségi szerződést kötöttek. A szerződés szerint: „A FKGP országos választási listáján három cigány származású jelöltet bejuttat a parlamentbe képviselőnek. (8. pont)

Az FKGP kormányzatra kerülését követően létrehozza a Kisebbségi Minisztériumot, melynek élére a legnagyobb létszámú kisebbség tagjai közül minisztert nevez ki. (12. pont)

Az MCKSZ az FKGP programjának megismertetése jegyében vállalja a cigány származású választók megnyerését annak érdekében, hogy a FKGP sikeresen szerepeljen a legközelebbi választásokon.

A MCKSZ vállalja, hogy a teljes cigány népesség körében propagandát fejt ki annak érdekében, hogy az 1994. évi választásokon a cigányok a FKGP-t támogassák." (15-16 pont)

Szövetségi szerződést a MCKSZ részéről Pusoma Jenő, Lakatos Menyhért, Farkas Tibor írták alá, a FKGP részéről Torgyán József, Gyimóthy Géza, Lányi Zsolt látták el kézjegyükkel.

Az 1990-ben a Hazafias Választási Koalíció országos listájának 18. helyén szereplő „Füst Milán díjas”, 1991-ben a Magyar Köztársaság aranykoszorúval ékesített Csillagrendjével kitüntetett, 1993-ban József Attila díjas Lakatos Menyhért szerepel az MCKSZ vezetők közül a kisgazda párt országos listájának legelőkelőbb helyén.

Az FKGP országos listájának 29. helyén találhattuk 1994. április 11-én (Magyar Hírlap) Lakatos Menyhértet, ám négy nap múlva ugyanő már csak az országos lista 38. helyén szerepelt.

A párt országos listáján szerepel még: Pusoma Jenő, az MCKSZ elnöke (április 11-én a 36., április 15-én a 45. helyen), valamint Nyári László, a Népjóléti Minisztérium tisztségviselője, aki április 11-én sem szerepelt az országos lista első 50 helyezettje között, április közepén a 116. helyet foglalta el. (HVG VOKS 94 választási különszám 1994. április).

A KDNP világnézeti, de nem egyházi és nem felekezeti párt. Világnézete az egyetemes emberi értékek elismerésén és tiszteletén nyugszik, azok szolgálatára és megvalósítására törekszik.

Értékrendje középpontjában a felebaráti szeretet és a szociális igazságosság áll. Az emberi személyiséget tekinti a legnagyobb értéknek, és politikája az ebből eredő erkölcsi törvényekre és a természetjogra támaszkodik.

A párt programszerkesztő bizottságának elnöke, Ghiczy György nem tudott sokat mondani arról, pártja hogyan próbálja majd a cigányokat megszólítani a választásokon. Cigány szervezetekkel nem állnak kapcsolatban, egyéni területi és országos listájukon nem szerepelnek cigány jelöltek.

Az SZDSZ – saját meghatározása szerint – a szabadság és szolidaritás pártja; a magyar társadalom demokrata meggyőződésű, a nemzeti, politikai, szociális és kulturális elnyomás minden formáját elutasító politikai szervezet, amely küzd az egyén szabadságáért, emberi és állampolgári jogaiért, az államhatalom korlátozásáért, a korszerű piacgazdaságért.

Az SZDSZ 1990-ben választási együttműködést kötött a Phralipe Független Cigány Szervezettel. Ennek eredményeként először jutottak cigány országgyűlési képviselők a magyar törvényhozásba Hága Antónia és Horváth Aladár személyében. Rajtuk kívül több olyan társadalomkutató is törvényhozóvá vált, akik jól ismerik a hazai cigányok helyzetét. (F. Havas Gábor és Solt Ottília), valamint Derdák Tibor tanár és Iványi Gábor lelkész.

Az SZDSZ olyan átfogó válságkezelő cigány politika megteremtésében érdekelt, amely hosszútávú (10-15 éves) hatást képes kiváltani, amely figyelembe veszi a kérdés összetettségét és ezáltal változást képes elérni a korábbi gyakorlathoz viszonyítva.

Az 1994-es választásokon már nem lesz ott a párt képviselőjelöltjei közt Derdák Tibor (aki a Pécsett alapított Gandhi Gimnázium egyik megszervezője volt, 1994 szeptemberétől az iskola főállású francia nyelvtanára), F. Havas Gábor, Horváth Aladár és Solt Ottília.

Budapest VIII. kerületének – ahol mintegy húszezer cigány él – a 11. számú választókörzetében indul Iványi Gábor lelkész. Az SZDSZ, országos listájának 36. helyén található Hága Antónia, aki 1993 februárjától váltotta fel Horváth Aladárt az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságában (SZDSZ-képviselők szavazata alapján), a párt országos listájának 116. helyén szerepel Makai István, a ZHUTINAS Független Cigányszervezet vezetője.

Az MSZP – önjellemzése szerint – a demokratikus szocializmus értékeit valló és azt megvalósító baloldali politikai szervezet. Vallja, hogy a társadalmi válság leküzdése csak az állampolgári (politikai, gazdasági, szociális és kulturális) jogok szélesítésével, a gazdaság, az igazságosság és a szolidaritás jegyében érhető el.

Az MSZP 1989. október 7-én alakult meg a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként.

Az MSZP-nek 1992. június 9. óta van cigány képviselője, ekkor került – országos listáról – Péli Tamás (korábban a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének alelnöke) az elhunyt Nagy Attila helyén az Országgyűlésbe.

Az MSZP programját „a Magyarországon élő cigányok helyzetéről, a magyar–cigány együttélés normáiról” 1993 decemberében adták ki. E programtervezetet Tabajdi Csaba és Péli Tamás készítették.

Kiindulópontjuk: „A cigányság társadalmi egyenjogúsítása és beilleszkedése jogi téren biztosítható, míg a szociális felzárkózásban rövid, illetve középtávon nem vállalható fordulat.” Az MSZP szerint „tíz éven belül nem tűzhető ki célként a cigányság társadalmi helyzetének lényeges javulása, felemelkedése."

Az MSZP hatalomra kerülése esetén fontosnak tekinti a cigányok oktatásának fejlesztését – állami ráfordítással – a cigány nyelv megőrzését, cigány írásbeliség kifejlesztését, a cigány nyelvoktatást (különösen tanító-, tanárképző és óvónőképző főiskolákon, valamint az egyetemeteken).

Az MSZP szorgalmazza a családsegítő szolgáltatások szerepének növelését, lehetőségeit, bővítését.

Az 1994. évi országgyűlési képviselő választásokon Péli Tamás az MSZP országos listájának 25. helyén, a 81. helyen pedig Mohácsi Attila található.

Talán az egyetlen politikai párt, amely nem hozott létre maga mellett, vagy saját szervezetén belül cigány szervezetet.

„A hazai kisebbségekkel való kapcsolattartást nem úgy látjuk megoldhatónak, hogy díszkisebbségeket, díszcigányokat felveszünk a listánkra, bejuttatunk a parlamentbe" – nyilatkozta Tirts Tamás, a párt alelnöke (Pesti Hírlap 1994. január 13.)

A FIDESZ szerint egy párt cigánysággal kapcsolatos politikáját nem célszerű választási kampánytémává tenni, mert azt könnyen az indulatok szítására használhatják fel egyesek.

A cigányok helyzetét javító intézkedéseket a kormányprogramba kell beépíteni, olymódon, hogy az ne általánosságokat, hanem politikai kötelezettségvállalást tartalmazzon. A FIDESZ a cigányok helyzetét javító intézkedéseit főként az oktatásban kívánja megvalósítani. A rászoruló családok támogatásának mértékét gyermekeik tanulmányi eredményességét ösztönözve, befogadó iskolarendszer megteremtésével tervezik megvalósítani.

A párt fontosnak tartja a cigány kulturális örökség megőrzését és fejlesztését.

A FIDESZ a cigány értelmiségtől nem párthűséget, hanem szakmai együttműködést vár. Az ország legsúlyosabb helyzetben lévő térségeit úgy kívánják fejleszteni, hogy a helyi önkormányzatok részére nagyobb anyagi önállóságot biztosítsanak.

A FIDESZ 1994-es egyéni és listás képviselőjelöltjei között nem szerepelnek cigányok.

A pártot 1993. június 21-én jegyezték be Budapesten, alapító tagjai a Magyar Demokrata Fórumból kivált országgyűlési képviselők. Taglétszáma: 4200 fő. Helyi szervezeteik száma: 70.

A MIÉP az 1994-es választásokon a lehetséges 176 egyéni választókörzetből 69-ben tudott jelöltet állítani, a párt országos listáján is 69 személy található.

Nem hivatalos kiadványuk az 50 000 példányban megjelenő Magyar Fórum című hetilap, hírlevelük a Magyar Igazság.

A Magyar Igazság parlamenti csoport 28 taggal rendelkezett, a MIÉP országgyűlési képviselőinek száma a párt indulásakor 10 képviselőre csökkent, részben azért, mert nyilvánosságra került: Csurka István 1957-ben aláírta a politikai titkosrendőrség ügynök beszervezési nyilatkozatát.

A MIÉP a jogállam minden biztosítékát támadja: sürgeti az Alkotmánybíróság hatalmának csökkentését, folyamatosan támadja Göncz Árpád államfőt, le akarja váltani Györgyi Kálmánt, a legfőbb ügyészt.

A MIÉP a külföldi alapítványoktól, intézményektől, személyektől megvonná a jogot, hogy oktatási intézményt működtessenek Magyarországon.

A MIÉP társelnökének, Csurka Istvánnak a cigányokról alkotott véleménye: „Nem lehet meghátrálni a tény előtt, hogy bizony a romlásnak genetikai okai is vannak. Tudomásul kell venni, hogy túlságosan hosszú ideje élnek velünk együtt hátrányos helyzetű, sőt halmozottan hátrányos helyzetű rétegek, csoportok, amelyekben a természetes kiválasztódás szigorúsága nem működik, mert nincs is értelme." (Magyar Fórum 1992. augusztus 20.)

„Ott tartunk, hogy a cigányok följelenthetik a rendőröket, ha elszalad a kezük. Nem szabad, hogy kedvezményezett népcsoportok legyenek ebben az országban.” (Csurka István 1993. november 2-án Egerben a MIÉP rendezvényén mondott beszédéből – Magyar Hírlap 1993. november 3.)

A magát a bérből és fizetésből élő középrétegek pártjaként meghatározó (1890-ben alakult, 1948-ban megszüntetett, 1989-ben újjáalakult) párt az 1990-es választásokon 174 434 szavazatot (3,55%-ot) ért el, és ezzel nem került a törvényhozásba.

Az eltelt 4 év alatt a párt több változáson ment keresztül, Petrasovits Anna elnökasszonyt Király Zoltán (korábban MSZMP, majd MDF-tag) váltotta fel, aki független képviselővé válva döntött az MSZDP-tagság mellett. Megszűnt az 1989. december 11-én bejegyzett Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja is. Vezetője Farkas Pál jelenleg Roma Polgárjogi Mozgalom elnevezésű szervezet élén szerepel.

Az MSZDP a 176 egyéni választókörzetben összesen 43 képviselőjelöltet tudott állítani, nem sikerült a jelöltséghez szükséges 750 ajánlószelvényt összegyűjteni a Baranya megyei 6. számú választókörzetben az MSZDP jelöltjének, Solymosi Imrének: a párt egyetlen cigány jelöltje az MSZDP országos listájának 20. helyén található, az MSZDP és a Murzsa Attila vezette Roma Ifjúsági Szervezet (RISZ) szövetségkötésének eredményeképpen.

A Magyarországon 1948 és 1989 között egyedüli pártként (MSZMP) működő politikai szervezet szellemi örököse az 1990-es választásokon – a szavazatok szerint – a legjelentősebb parlamenten kívüli párt (180 964 szavazat – 3,68%).

A Munkáspárt elutasítja azokat a nézeteket, melyek szerint Magyarország elmúlt 40 éves története – 1990-ig – zsákutca, csőd, kisiklás lett volna.

A Munkáspárt cigányokkal kapcsolatos választási programja ezidőszerint nem ismeretes, a párt cigány képviselőjelöltet – helyi, megyei, vagy országos listán – nem állított.

Az 1994-es országgyűlési képviselőválasztásokon három cigány szerveződés állított jelölt(ek)et (más szervezetek pártokkal kötöttek együttműködési szerződéseket).

A Magyar Cigányok Antifasiszta Országos Szervezetéből alakult baloldali párt, a szocialisták fővárosi székházában alakult 1993. december 20-án.

Az MCBP elnöke: Horváth Albert (aki 1989. június 3-tól a Magyar Cigányok Pártját, 1989. október 18-tól az Újmagyarok Igazság Pártját vezette).

Horváth Albert több nyilvánosság előtt tett kijelentésében – legutóbb az MCBP alakulásakor – kinyilvánította, hogyő, mint magyar anyanyelvű cigány, nem támogatja a cigányok nemzetiséggé nyilvánítását és nemzetiségi jogokban való részesítését.

Az MCBP az 1994-es országgyűlési képviselő választásokon elnökét, Horváth Albertet állította egyedüli jelöltként Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9. Választókerületében, Encsen. (Az MCBP elnökének 13 másik jelölttel kell megküzdenie, köztük Reményi Gézával, aki a Cseh Sándor vezette Kiegyezés Kisgazda Párt cigány jelöltjeként indul ugyanebben a választókörzetben).

A párt 1994. február 16-án alakult Budapesten. Legismertebb tagja Farkas Osztojkán Béla, korábban a Phralipe Független Cigány Szervezet egyik alapítója, aki a Szabad Demokraták Szövetségének Budapesti területi listája 22. helyezettjeként nem jutott a Parlamentbe az 1990-es választásokon.

Osztojkán Béla 1991. január 19-i megalakulásától a Roma Parlament főtitkáraként működött, s a 1993 februárjában vált meg a cigány csúcsszervezetbeli tisztségétől. (A – Osztojkán Béla vezette – PHRALIPE Független Cigány Szervezet 1993 októberében mondta fel tagságát a Roma Parlamentben. Ezt követően 1993 decemberében Osztojkán Béla kilépett a Szabad Demokraták Szövetségéből is.)

Az MCSZP valamennyi roma közösséghez szóló nyílt levele szerint a politikai pártok számára nem fontos a cigányság érdekeinek képviselete a magyar törvényhozásban, sem a pártokon belül, sem önálló nemzetiségi jogon: „Az ígéretek, az alkotmányos hitszegések, a törvényi rendetlenségek mára az egész roma társadalom megalázásával egyenértékű és azzal együtt jelentkező politikai doktrína: aki tegnap még a barát szerepében tetszelgett, az velünk szemben ma leplezetlenül közönyös... Az önálló, a valódi politikai képviselet megszerzését kell magunk elé tűznünk az ország házában is. Az MCSZP azt is jelenti, hogy igenis felelősséget érzünk valamennyi cigány közösségért, bízunk magunkban és nem nyugszunk bele a politikai kitaszítottságba." (Phralipe 1994. 3. szám)

Az MCSZP az ország két megyéjében összesen három egyéni jelöltet tudott állítani, ezzel nem szerzett jogot megyei, vagy országos lista állítására:

Somogy megye 6. választókerületében (Nagyatád) Szegedi Tibort, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. választókerületében (Tiszavasvári) Budai Kálmánt 8. (Vásárosnamény) Farkas (Osztojkán) Bélát indították.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. választókerületében Buri Ferenc jelölését is elfogadták.

Az 1994 február közepén alakult szervezet (amely a Roma Parlament választási pártjaként született) bírósági bejegyeztetésével kapcsolatos nehézségek miatt nem tudott önálló szervezetként megjelenni a képviselőállításkor.

„Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon szociális biztonságra van szükség, szűkíteni kell a társadalmi esélyegyenlőtlenségeket, áttörést kell elérni a foglalkoztatáspolitikában, nagyobb állami beavatkozást szorgalmazunk az infrastruktúra-fejlesztés és a munkahelyteremtés tekintetében. Pártalapításunk célja az, hogy a minket támogató szavazatok számának ismeretében ... kijelenthessük: ...kiknek a nevében politizálunk, hány magyar állampolgár érdekeit és szándékát képviseljük." (Beszélgetés Horváth Aladárral – Amaro Drom 1994/4. szám).

Egyedül Horváth Aladárnak, a Roma Parlament elnökének sikerült – független jelöltként – összegyűjtenie a jelöltséghez szükséges 750 ajánló szelvényt Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. választókörzetében (Ózd), ahol a 176 egyéni választókörzet közül a legtöbben, összesen 17 jelölt (köztük Váradi Pál, az Ózd Régió Független Cigányszövetség elnöke is), indul majd az 1994. május 8-i első fordulóban.