Szerkesztette és összeállította: dr. Szőke Judit

Lakáscélú támogatások és kölcsönök III.

Előző két számunkban a lakásépítéshez, -vásárláshoz nyújtható támogatási formákról írtunk. Ez alkalommal a takarékpénztár által nyújtott kölcsönökről írunk részletesebben.

A takarékpénztár kölcsönt nyújthat az alábbi célokra:

    a) értékesítés céljára épített lakások megvásárlásához és az ezzel összefüggésben megvásárolt lakások újraértékesítéshez;

    b) a lakossági szervezésű magánlakásépítés keretében létesülő családi- és többszintes, többlakásos lakóházépítéshez;

    c) lakásértékesítésre jogosult szervezettől történő vásárláshoz;

    d) magánforgalom keretében az állampolgárok egymás közti ingatlanügyleteihez (lakóépület, lakás, telek megszerzéséhez);

    e) egyéb lakótelek megvásárlásához;

    f) az önkormányzat tulajdonában álló épület emeletráépítéssel, tetőtér-beépítéssel létesülő önálló lakás építéséhez;

    g) műszaki állapota miatt kiürített, de helyreállítással fenntartható önkormányzati tulajdonban volt épületben lévő lakásnak az értékesítést követő újjáépítéséhez és gazdálkodó szervezet által újjáépített ilyen lakás megvásárlásához;

    h) lakóházak, lakások bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, kisebb lakások összevonásához, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításához, út, járda és közterület, lakóházak közös tulajdonú részeinek felújításához, korszerűsítéséhez (ez utóbbi esetében a lakásra vonatkozó tulajdoni hányad alapján az egyes tulajdonosok, illetve tagok számára);

    i) lakásszövetkezetek tulajdonában lévő lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez.

A kölcsön fedezete

    A kölcsön fedezete a beépítésre kerülő, vagy megvásárolni kívánt, továbbá egyéb ingatlan, a kölcsönigénylő és házastársa, valamint adóstársai munkabérének, jövedelmének engedményezése és a kezességvállalás.

    Általában csak tehermentes, az ingatlan-nyilvátartásban rendezett, a kölcsönigénylő tulajdonát képező ingatlan szolgálhat fedezetül. A tulajdonjogot és tehermentességet 30 napnál nem régebbi keletű tulajdoni lappal kell a kérelmezőnek igazolnia. Az aláírt kölcsönszerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásban a takarékpénztár javára a kölcsönösszeg erejéig jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Ennek megtörténte előtt általában a kölcsön folyósítására nem kerülhet sor.

    A kezességvállalás formája készfizető kezesség, amely a szerződés aláírásával jön létre. Ha a törlesztőrészlet megfizetése az adós jövedelmi helyzete alapján nem látszik biztosítottnak, egyetemleges adóstársként más személy is bevonható a kölcsönviszonyba.

    Állami bérlakás építési munkáihoz ? a kérelmező jövedelmétől függetlenül ? minden esetben legalább két kezes bevonása, vagy egyéb ingatlan- (pl. üdülő) fedezet szükséges.

    A kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlant a kölcsön időtartamára kár esetére biztosítani kell.

Az igénybe vehető kölcsön összege és a hitelképesség vizsgálata

Az OTP kölcsönt a hitelcél megvalósításához rendelkezésére álló saját anyagi eszközök és egyéb pénzügyi források (szociálpolitikai kedvezmény, munkáltatói, önkormányzati támogatás és mozgássérültek támogatása stb.) kiegészítéséhez nyújt.

    Saját anyagi eszközként a következőket veszik figyelembe:

    ? az előző lakás, lakóház eladásából származó vételár;

    ? a bérlakás leadásáért kapott térítés;

    – az építkezésen elvégzett munka;

    – meglévő építési anyag;

    – készpénz, takarékbetét, lakáscélú megtakarítás stb.

    A kölcsön összegét általában a kölcsönigénylő vagyoni, jövedelmi helyzete, a rendelkezésre álló anyagi eszközök – így a szerződéskötés időpontját megelőzően eladott ingatlanból származó jövedelme, melyről nyilatkoznia kell – és fizetőképessége határozza meg.

    A jövedelmi viszonyok vizsgálatánál a lakásépítő, -vásároló és házastársa igazolt havi nettó munkabére, vállalkozóknál, szabadfoglalkozásúaknál pedig az adóhatóság által elfogadott előző évi adóalap a meghatározó. A kölcsönigényeket a takarékpénztár egyedileg bírálja el.

    Az egyedi hitelbírálat során az igénylő korábbi, vagy más célra felvett hiteleinek visszafizetésével kapcsolatban szerzett tapasztalatokat is figyelembe veszik.

    A nyújtható kölcsönök összege tekintetében felső határ csak a következőkben felsorolt esetekben került meghatározásra:

    a) gyermekes családok részére kiemelt törlesztő támogatással nyújtható kölcsön esetén (lásd: előző számunkat);

    b) lakáscélú megtakarítás utáni külön kölcsönöknél;

    c) 200 ezer Ft lakásonként a kölcsön felső határa lakóházak, lakások bővítése, felújítása, tatarozása, korszerűsítése, lakások műszaki megosztása, kisebb lakások összevonása, nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítása, lakóházak közös tulajdonú részeinek felújítása és korszerűsítése, fenntartása esetén;

    d) 50 ezer Ft a kölcsön felső határa közművenként közterületi közműépítés, út-, járdaépítés esetén. Ezek együttes összege azonban a 200 ezer Ft-ot nem haladhatja meg.

A kölcsön kamata és költségei (hiteldíj)

Az OTP a nyújtott hitelek után

    – változó mértékű ügyleti kamatot és

    – változó mértékű kezelési költséget,

    – késedelmes fizetés esetén késedelmi kamatot számít fel.

    A kamat mértékét az Országos Takarékpénztár állapítja meg és teszi közzé.

    Az adós fizetési késedelme esetén a mindenkor fennálló hátralékos tartozás után évi 6% késedelmi kamatot számítanak fel.

11.sz. (1992), p. 29.