Egy régóta dédelgetett tervét előkapva, immáron sokadik nekifutásra szorgalmazza roma bentlakásos iskolák létesítését a szlovák kormány. Teljességgel újszerűnek mondható ugyanakkor a cseh oktatási tárca azon elképzelése, amely a roma kultúra általános iskolai tanítására tett javaslatot. A szlovák víziót a roma jogvédők ellenezték, míg a cseh elképzelést a polgárok egy nagyobb csoportja vette össztűz alá. Horvátországot kifejezetten a roma diákok elkülönítése miatt ítélte el a napokban az Európai Emberi Jogok Bírósága, s hasonló nehézségekkel kénytelenek szembenézni a bulgáriai roma tanulók is, mint arra egy nemrégiben készített felmérés is rámutatott.

Újszerűnek aligha mondható az a felvetés, amelytől újabban ismét a romák integrációjának felgyorsulását reméli a szlovák kormány. A roma diákok bentlakásos iskolákba irányítását ugyanis már évek óta a lehetséges alternatívák egyikeként tartják számon a szomszéd országban. Mint arról lapunk beszámolt: legutóbb, 2009 nyarán, Dušan Čaplovič kisebbségi és emberi jogi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes rukkolt elő az ötlettel – ám a szavakat nem követte tett. (Testvéri gyűlölet, Amaro Drom, 2009. szeptember).

Az elképzelés most azt követően került előtérbe – mintegy válaszul az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának kritikájára, amely a teljes népesség hét százalékát alkotó, 380 ezres szlovákiai cigányság helyzetének romlását tette szóvá –, hogy Robert Fico kormányfő hivatalában kereste fel Dušan Čaplovičot. „A következő kormányzati ciklusban meg kell valósítani egy olyan programot, amely minél több roma gyereket irányít bentlakásos iskolákba, és távolít el a telepi élettől” – idézte a Reuters a szlovák kormányfőt, aki szerint ez az egyetlen módja, hogy megszűnjön a romák generációról generációra öröklődő kirekesztődése. „Senkire se akarunk rákényszeríteni semmit, de végre próbáljuk már ki a gyakorlatban is. Azzal, hogy továbbra is pénzt öntünk a különböző roma telepeken megvalósítandó projektekbe, nem oldjuk meg a problémát” – árnyalta elöljárója szavait Čaplovič kisebbségi és emberi jogi ügyekért felelős miniszter, aki szerint néhány önkormányzat már konkrét terveket is előterjesztett.

A felvetés mindazonáltal széles körű tiltakozást váltott ki jogvédők részéről, nemtetszését fejezte ki az Európai Roma Jogok Központja és az Amnesty International (AI) is. Az AI szerint ugyanis a bentlakásos iskolák komoly veszélyt jelentenének a gyerekek identitására, hiszen a diákokat gyökerestül szakítanák ki jelenlegi környezetükből, illetve számolnák fel családi kötődéseiket. „Ráadásul tovább mélyülne a roma gyerekek elkülönülése az oktatási rendszerben, ami szerintünk sértené emberi jogaikat” – fogalmazott Branislav Tichy, a tekintélyes nemzetközi szervezet szlovákiai vezetője.

Csehországban a civil szervezetek körében pozitív visszhangra talált az oktatási tárca kezdeményezése, amely a roma nyelv, történelem és kultúra általános iskolai tanításának bevezetését javasolja – az előítéletesség, illetve a társadalmi távolság csökkentését remélve attól, ha a nem roma osztálytársak pozitív információkat szereznének a csehországi roma közösségről.

Lapinformációk szerint a hangsúlyozottan kidolgozás alatt lévő koncepciót első körben néhány olyan iskolában tesztelnék, ahol kisebbségi és többségi diákok közösen folytatják tanulmányaikat, azonban viszonylag magas a roma diákok aránya. „Támogatjuk az etnikai kisebbségek oktatását, szeretnénk elérni, hogy az iskolások többet tudjanak a roma nyelvről és kultúráról” – idézte a pozsonyi Új Szó Klára Laurenčíková, a tárca speciális oktatási osztályának igazgatóját.

A kormányzati elképzelések megvalósítását mindazonáltal aligha segíti, hogy egy hét alatt több tízezer nem roma polgár fejezte ki tiltakozását – igen sokan idegengyűlölő, rasszista véleményüknek hangot adva írták alá a Facebook közösségi portálon közzétett petíciót a tervezett oktatási modul bevezetésével kapcsolatban. A lakossági reakciókat tapasztalva Gabriela Hrabaňová, a roma ügyekben illetékes kormányzati tanácsadó testület elnöke mindenesetre jelezte: az ellenkezés éppen azt bizonyítja, hogy nagy szükség van a felvilágosító munkára.

Észak–dél: a romákkal kapcsolatban nincs ellentét

Kifejezetten a roma diákok elkülönítése miatt ítélte el a napokban Horvátországot az Európai Emberi Jogok Bírósága. Mint arról a BBC beszámolt: déli szomszédunkat tizenöt volt diák perelte be – valamennyien 1996 és 2000 között jártak általános iskolába az észak-horvátországi Macinec és Podutren településeken. Az immáron évek óta húzódó perben – amelyben 2008-ban elutasító első fokú ítélet született – a horvát állam elsősorban azzal védekezett, hogy a roma diákok felzárkózását elősegítendő indított külön osztályokat. Az elkülönítés okaként a horvát nyelvismeret hiányára hivatkozott az állam, annak ellenére, hogy az iskolák nem gondoskodtak a horvát nyelv intenzívebb oktatásáról. A mostani ítélet nyomán fejenként 4500 eurós anyagi kártérítésben részesülő panaszosok szerint az oktatási formát döntően a faji alapú diszkriminációt motiválta. A szeg-regált oktatás ráadásul aligha szolgálta a felzárkózást, hiszen a roma diákok 84%-a kihullott az alapfokú oktatásból – mutatott rá a másodfokú verdikt.

Hogy a horvátországihoz hasonló nehézségekkel kénytelenek szembenézni a bulgáriai roma diákok is, azt egy nemrég készített kutatás eredményei is megerősítik. A MBMD marketing- és társadalomkutató intézet kétezer szülő, illetve tanár megkérdezésén alapuló vizsgálata ugyanis úgy találta, hogy a kelet-európai országban leginkább a roma, illetve a fogyatékossággal élő gyerekeket sújtják az előítéletek – számolt be a Novinite.com. Arra a kérdésre például, hogy miképpen fogadná, ha gyermekének roma padtársa lenne, a megkérdezett bolgár szülők kétötöde jelezte fenntartásait. Ennél is elkeserítőbb kép tárult a kutatók elé, amikor a vegyes házasságokkal kapcsolatban szondázták a véleményeket – hiszen a szülők 85 százaléka tiltakozna az ellen, ha gyermeke roma párt választana.

Az előítéletes attitűd a bolgár pedagógustársadalom körében sem ritka jelenség, a felmérés szerint minden tizedik tanár ellenzi az etnikailag vegyes összetételű osztályokat. A most közzétett kutatási jelentés arra is rámutat, hogy a sokszínűség igenlése egyelőre kevésbé jelenik meg az oktatási gyakorlatban. A tankönyvek például gyakran tartalmaznak előítéletes állításokat, s bennük és a kisebbségekre nézve hátrányos kijelentések mellett gyakoriak az olyasféle nemi sztereotípiák, amelyek a nők helyét a konyhában jelölik ki, és kizárólag a férfiakat láttatják a családfenntartói szerepben. Ugyanakkor előremutató jel, hogy a megkérdezett szülők és tanárok 70 százaléka fontosnak tartaná, ha az iskolai programok a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnének a tolerancia növelésére

R. A.

Képünk illusztráció

Fotó: Ramona Gheorghe