Ügyfelünk 2001-ben a bérlőtől „vette meg” az önkormányzati helyiség bérleti jogát 350.000 forintért, a szerződéskötéshez azonban nem kérték az önkormányzat hozzájárulását, így az önkormányzat jogcím nélküli lakókként tartotta őket számon, hiába fizettek pénzt lakhatásukért. Az önkormányzat nem adott volna hozzájárulást, ha tudja, hogy az ingatlan nem lakás céljára szolgáló helyiség. A raktárhelyiségbe csak a villany és a víz volt bevezetve, beköltözésük után fürdőhelyiséget alakítottak ki. Ügyfelünk, gyermekei és unokái, összesen 12-en (közülük 5 kiskorú) éltek a 23 nm-en 2009 teléig.

A józsefvárosi önkormányzat megnyerte a lakáskiürítési pert a családdal szemben, és az ítéletet még december 1-je, azaz a moratórium előtt végrehajtották. A család szétszóródott, minden tagja ment, amerre tudott. Rokonok, ismerősök fogadták be őket, a fiatalok pedig albérletet próbáltak keresni maguknak.

Lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása

Lakás kiürítésének végrehajtása akkor lehetséges, ha bírósági határozatban vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratban ennek kötelezettségét megállapították. A VIII. kerületi önkormányzatnál az utóbbi időben bevett gyakorlat lett a bérleti szerződések közjegyzői okiratba foglalása, amely esetén a lakáskiürítési per „átugrásával” egyből végrehajtásra kerülhet sor!

A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a december 1-je és március 1-je közötti időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Idén a fővárosi önkormányzat november 1-jétől április 15-ig hirdetett kilakoltatási moratóriumot, amely azonban csak az önkormányzati végrehajtásokra érvényes. Ehhez önkéntesen csatlakozhatnak a bankok vagy magánszemélyek. Az önkényes lakásfoglalót, illetve azt, akivel szemben korábban rendbírságot szabtak ki, ebben az időszakban is ki lehet lakoltatni!

Bérleti jog átruházásához minden esetben a bérbeadó hozzájárulása szükséges, ennek hiányában az ügylet érvénytelen. Ilyenkor jogcím nélküli lakáshasználónak minősül az illető, tehát az önkényes lakásfoglalókra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak.

Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése

A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését – végrehajtható okirat kiállítása nélkül – nem peres eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya!

Ha a kérelem megfelel, a bíróság a beérkezését követő 5 munkanapon belül meghozza a végzést, amelyet azután 3 munkanapon belül foganatosítani kell, az illetékes rendőri szerv és kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság közreműködésével. Tehát az eljárás az észlelést követően akár 2 hét alatt lefuthat.

A végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlété-ben a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és felszólítja, hogy valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el. Ha a második helyszíni eljárás alkalmával a lakásban nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó elszállíttatja a kérelmező által megjelölt raktárba, a lakásban tartózkodó kiskorú személyeket pedig átadja a gyámhatóság képviselőjének, aki intézkedik ideiglenes elhelyezésükről. A fenti esetben a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy a lakásban talált kiskorú személyeket melyik gyámhatóság részére adta át.

A fenti szabályok a határozott időre kötött bérleti szerződés esetén is alkalmazandók, csak a meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül.

Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének van egy egyszerűsített módja is, amely közigazgatási eljárás keretében zajlik és a jegyző hatáskörébe tartozik. A tulajdonos az üres lakás önkényes elfoglalásától számított 60 napon belül kérheti a lakáskiürítés elrendelését, ha ez iránt bírósági vagy végrehajtási eljárás még nincs folyamatban. A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Van lehetőség azonban bíróság előtt megtámadni a határozatot a kézhezvételtől számított 15 napon belül, de a határozatot erre tekintet nélkül végre kell hajtani 8 napon belül. A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

Civil szervezetek kezdeményezésére az Alkotmánybíróság néhány évvel ezelőtt határozatában kifejtette az önkényes lakásfoglalókkal kapcsolatos jogi álláspontját (71/2002. (XII. 17.) AB határozat). A civilek érvelése szerint az Alkotmányban meghatározott szociális biztonsághoz való jognál fontosabb a tulajdonjog védelme. Azaz az államnak nem kötelessége fedelet biztosítani az állampolgároknak, csak ha a kilakoltatott embereket közvetlen életveszély fenyegeti.