Útravaló Vers
Ruva Farkas Pál
Miért nem jön fel a NAP
Nekem senki ne merje
mondani
hogy el kell fogadni a
sors ránk szabott szegénységét
mert Isten egyenlőnek
teremtett
ezért nem hiszem el
hogy elfogadható egy
gyermek számára
a maró éhség
az éjszaka fagyos
ölelgetése
a szalmába hugyozás
dohos szaga
vagy mezítláb a jégen
szélesvásznú szagos
realizmusa
ülünk a szobányi
hidegben
már hónapok óta
elmenekült a
kemencénkből a NYÁR
anyám harminc éve
haldoklik
hagyatéka az öröklött
bűn öröme
a cigaretta füst
amit félve nyel Sószék
óta
körbenéz akár az őz
a szerelmes szó
álmaiban
görcsös szívbajt ád
neki
szájában törékeny a
csend
fojtogatja a leselkedő
halál
de csitt Te szó
hátha itt felejti Őt
és én elhozom neki
a temetőnk legszebb
rózsáit
ha felnövök hentes
leszek
hogy ne kelljen
anyánknak megalázkodni
a taknyos maradékokért
ha felnövök koporsós
leszek
ha mégis meghal egyszer
anyám
mindig láthassam az
üvegen át
ha felnövök pék leszek,
hogy mindenkinek…
ha felnövök akkor
biztos én is meghalok
hát én soha nem akarok
felnőni
Mama – hol vagy
Miért nem jön fel a
Nap?
A vers a 2008-ban
megjelent Zen Zug című kötetből való.