Útravaló Vers

Ruva Farkas Pál

A májusi lepke (Olgának ajánlva)

egyedül vagyok

halkan suttognak hozzám a csillagok

elhozott hozzád

a szerelem szagú TAVASZ

hosszan csevegnek gyermekeim

ibolyántúli emlékei

szólítom arcodat

szemeidet elringatta a bíborszínű hajnal

lassan elalszik lelkemben a szerelem

elaludt benne a titkos csókvarázs

hosszan néz le ránk a HOLD

messzi vagy tőlem angyalom

üresen bámul rám az ágy

itthagyott engem a csalfa lány

elfutott tőlem a kiscicám…

keresem a HÁZBAN

meztelen megfázna

ha a tükör mögött állna

kilógna a lába

ejnye hát rosszaság

kell e tavasz…?

vár a nyár…

itt van már a fecske

megfésül a Lenke

ej te kutya futta

csípjen meg a bolha

este van a faludban

vigyél el a templomba

ha elfogy a rétes

nem leszel rá képes

ékes

kényes

lányka

felmászott a fára

tücsök

bolha

hegedű

ott maradsz Te egyedül

ha eljön a péntek

meghallod a léptem

kipp

kopp

na ki vagyok…?

beenged a szombatod

ki fekszik az ágyban

a meztelen lányka

hull a hó

fut a ló

bújjál hozzám kis Palkó

nem megyek

nem megyek

szembe jön a kikelet

piros az orcája

arany a ruhája

leguggolt a drága

fülig ér a szája

elhívom egy szóra

kiviszem a tóra…

felreppen a gólya

halkan szól a nóta

rám pillog a lepke

öreg lett az este…

cifra lepke

szép menyecske

szállj a Palkó tenyerébe

ha eljön a május

felébred a mágus…

majd a NAP és a HOLD

szórjon rátok csillagot

itt a vége

fuss el véle

egészen a ZUG végére

jek

duj

deshuduj

chumidav me tyiro muj

Ruva Farkas Pál író, költő műfordító 1952-ben született Újkígyóson.

A ’70-es években Choli Daróczi József nyomdokain járva Bari Károly és unokatestvére, Rostás Farkas György mellett az ő neve fémjelzi a roma irodalmat, és a cigány nyelv intenzív szépirodalmi művelését. 1987-ben Agave címmel a Magvető kiadó jelenteti meg debütáló kötetét, ezt követi 1996-ban a Vasvirágok nyílása – A Gangesztől a Dunáig a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság kiadásában. Ebben az évben ülteti át cigány nyelvre Faludy György Börtönverseit (1951–1953) is: a Robijake pojemi című kötetben lefordítva és kicsit hozzáköltve az eredeti versekhez adja közre a költőóriás műveit. Mint azt az előszóban leírja, azért tette mindezt, hogy sajátjai, a roma közösség tagjai is élvezhessék Faludy költészetét.

Harmadik verseskötetét 2002-ben Ruvaturusz címmel a Credit Lap- és Könyvkiadó jelenteti meg. 2008-ban, a Biblia évében lát napvilágot a Szentírás lovári-magyar nyelven – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jóváhagyásával – Vesho Farkas Zoltán fordításában, melynek ő a lektora. (A lovárit egyébként az 1981-es, Göttingenben tartott Cigány Világkongresszus jelölte meg a cigányság irodalmi nyelveként.)

A most közölt vers a szintén tavaly megjelent Zen Zug kötetből való (MNEKK, Taksony, Draftpress Kft.). „Ebben a költészetben ezer év büszkesége és fájdalma, gyönyörűséges életszeretete, fennmaradási vágya és ereje, a cigányság titokzatos mélységű sorsa kél szárnyra. (…) Az újkígyósi telek és nyarak, ünnepek, karácsony, estek, holdas éjszakák, munkás hétköznapok olykor balladisztikus, máskor játékos rímelésű költeményekben elevenednek meg ennek a kötetnek a lapjain” – mint azt a pályatárs, Szakonyi Károly méltatása írja.