Dromesgo Somno Informacija
Makarthemutno Pakto pala e Ekonomikake, Sociale thaj Kulturake Čačipena
Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya
E thema save somnisarde kava Pakto, gindosa, ande relacia pala e konvencia Jekhethaneske naciengi, kaj si e manuesko digniteto leske čačipa baza pala e sloboda ,pakiv thaj čačipe ande sasti luma, respektosa kaj kadala čačipa aven andar e manuesko digniteto thaj manuesko personaliteto, respektosa kaj ande relacia Univerzalnone Deklaraciasa pala e manuikane čačipa, ideali pala o slobodo manu, savo si slobodo katar e dar thaj čoripe, aj kerel pes numaj te si kerdine kondicie save den svakone te utilizil pire:ekonomikane, sociale thaj kulturake čačipa, sar vi pire civile thaj politikake čačipa, gindosa kaj Jekhethaneske Naciengi Konvencia tradel e themen te respektuin manuikane čačipa thaj slobode, gindosa kaj svakone manue si responsabiliteto pala aver manu thaj pala o komuniteto ande savo trail thaj kaj trubul te vazdel opre/anglunarel e čačipa andar kava Pakto, jekhe glasosa vazde opre kadala kotora:
I
Kotor 1.
1. Svakone theme si čačipe te korkore-vojasa vazdel o decizji sar kamel te trail.Ande relacia pala kava čačipe von slobodo aj arakhen piro politikako statuso thaj te keren piro agrikulturako,socialo thaj kulturako buxljaripe.
2. Po drom te realizuin/keren kadale areslipa,svako them aj slobodo te utilizil pire naturale barvalipa.Khonik nati lel e themestar kodola barvalipa savestar kodo them trail.
3. E themen save somnisarde kava Pakto si obligacia te den aipe e nacienge te realizuin pire čačipa ande relacia pala e paragrafura andar e Jekhethaneski Deklaracia.
II
Kotor 2.
1. Svakone theme savo somnisarda kava Pakto si obligacia te kerel sa so aj, sar korkore kade vi makar makarthemutno autipe thaj kooperacia specialo pe ekonomikako thaj tehnikako plano, po drom te apsoluto realizuin pes e čačipa andar kava Pakto.
2. E thema save somnisarde kava Pakto lie pe peste obligacia te garantuin kaj čačipa save si ramome/skrinisarde kate ka realizuin pes bi diskriminaciako savi si bazirime pe rasa,kolori,religia politikako vaj aver gindipe.
3. E thema save naj kade barvale,ande relacia pala piri nacionalo agrikultura, trubun te dikhen sode aj garantuin e ekonomikake čačipa andar kava Pakto e manuenge save avile andar varesavo aver them.
Kotor 3.
E thema save somnisarde kava Pakto lie pe peste obligacia te den egalutno aipe e murenge thaj e duvljenge te utilizin sa e ekonomikake, sociale thaj kulturake čačipa save si uvdine ande kava Pakto.
Kotor 4.
E thema save somnisarde kava Pakto aj keren limito pala kadale čačipa numaj ande relacia pala o zakono po drom te ukarel pes thaj barvarel pes o demokratikano societato.
Kotor 5.
1. Či jekh paragrafo andar kava Pakto nati xatjarel pes kade kaj del aipe,varesave themese,grupake vaj manuese čačipe, te kerel varesavi buti savi aj litjharel e čačipa thaj e slobode andar kava Pakto.
2. Khanikase či ka del pes te kerel varesavo limito vaj te opril manuikane čačipa kade kaj ka phenel kaj o Pakto či respektuil len sar godo kerel e themesko zakono.
III
Kotor 6.
1. Thema save somnisarde kava Pakto respektuin o čačipe pe buti,savo del svakone manuese aipe te kerel pese e love pala o trajo katar e buti savi slobodo alosarda,thaj ka keren e aktiviteta te protektuin kava čačipe.
2. E aktiviteta save ka keren e thema save somnisarde kava Pakto ka intjarel ande peste vi e manuengi edukacia pala e buti savi von kamen te keren,politikake thaj tehnikane aktiviteta save aj vazden opre agrikulturako,societatosko thaj kulturako buxljaripe, telal e kondicie save den aipe e manuenge te avel len lenge politikane thaj ekonomikane slobode.
Kotor 7.
E thema save somnisarde kava Pakto den svakone manuese egalutne butjaripaske kondicie sar:
a) maj bare love svakone manuese savo kerel lačhi buti:
1) egalutno butjarimasko pokinipe vaj egalutne bareder love pala sa e manua save keren egalutni buti bi diferen-ciako;specialo duvljange trubun te garantuin pes kondicie save či troman te aven maj bilačhe katar e kondicie saven si e muren.
2) Normalo trajo pala butjarimaske manua thaj lenge familije ande relacia pala e paragrafura kadale Paktosko;
b) protekcia thaj higijenikane kondicie pala e buti;
c) egalutno aipe pala svako manu te dal maj dur ande piri buti te avel les maj bari kategoria;
d) vakacia, slobodo vrama lačhi butjarimaski vrama thaj pokin kana o manu nati jekh vrama kerel buti sar vi specialo pokinipe pala e themeske bare djesa.
Kotor 8.
1. E thema save somnisarde kava Pakto lie pe peste obligacia te den:
a) čačipe svakonese te avere manuenca kerel sindikatura, te lel than korkorevojako ande sindikatura thaj kava aipe aj avel limitirime katar e organizaciako zakono.Kava aipe aj avel limitirime vi katar e themengo zakono so vi trubul ande jekh demokratikano societato po drom te protektuil pes nacionalo sekuritato vaj avere manuenge slobode.
b) čačipe sindikaturengo te keren nacionale federacie vaj konfederacie thaj čačipe kadale federaciengo vaj konfederaciengo te keren makarthemutne sindikale organizacie vaj te len than ande lende;
c) čačipe e sindikatonengo te slobodo keren piri buti bi limitosko.Te si limitura von aj keren pes numaj ando intereso e themesko te protekuil pes o nacionalo sekuritato vaj te protektuin pes e čačipa thaj e slobode avere manuengo;
d) čačipe po trajko, numaj vov aj kerel pes kade te avel ande relacia pala o zakono e themengo.
2. Kava kotor či opril te keren pes zakonengere limitura save realizuin e policia vaj e themeske institucie.
3. Či jekh paragrafo andar kava kotor či del aipe e themen save somnisarde e Konvencia Makarthemune Butjarimaske Organizaciaki andar 1948-to ber pala e sindikale slobode thaj protekcia sindikale čačipengo te keren e zakoneske aktivitetura save si bilačhe pala opre ramosardini Konvencia.
Kotor 9.
E thema save somnisarde kava Pakto ka den svakonese čačipe pe socialo protekcia thaj vi o socialo sekuritato.
Kotor 10.
E thema save somnisarde kava Pakto khetane vazde opre kaj:
1. Maj bari protekcia thaj autipe trubul te del pes e familijake,savi si maj importanto kotor e societatosko,specialo kana e familija trubul te kerel pes thaj di kaj si voj responsabilo te bararel pire čhavren.O prandipe aj kerel pes numaj kana godo kamel vi o mur vi e duvli.
2. Specialo protekcia trubul te del pes e dejange ande vrama anglal o bijandipe thaj palal o bijandipe.Ande kava vramako periodo e dejan ka avel pokin bi butjarimasko vaj ka del pes lenge socialo sekuritato.
3. Speciale autipaske vaj protekciake aktivitetura pala sa čhavre thaj terne manua bi diskriminaciako. E čhavre trubun te aven protektuime po drom te khonik nati utilizil len. Von nati keren buti pe thana save si bilačhe pala lengo morali thaj sastipe. E manua save kava keren ka aven doardine anglal o zakono. E thema trubun te keren vi jekh berengo limito thaj te varesave čhavre naj kodole bera vov nati kerel buti.
Kotor 11.
1. E thema save somnisarde kava Pakto ka den aipe svakones po traimasko/divdipasko standardo savo si lačho leske thaj leske familijake,lačho xabe,kher,gada thaj sa maj lačhe traimaske kondicie.E thema save somnisrade kava Pakto ka keren e aktivitetura te realizuin kadala čačipa.
2. E thema save somnisarde kava Pakto gindosa kaj svakones
si čačipe te na avel bokhalo ka keren aktivitetura thaj programura:
a) te vazden opre e metode pala e xamaski produkcia thaj prezervacia.E thema ka utilizin sa e tehnikane danipa, ka sikaven so si godo sasto xabe thaj ka buxljaren e agrare sistemura.
b) te so maj lačhe paruden o xabe samasa pe problemura ande thema save si membrura kadale Paktosko kade vi ande thema katar avel o xabe.
Kotor 12.
E thema save somnisarde kava Pakto den aipe svakone manuese te avel les lačho fizikano thaj societatosko sastipe.
E aktivitetura save e thema ka keren si :
a) ciknjaripe e gendosko(numbresko)cikne chavengoro save meren;
b) ukaripe pala e industriaki higiena thaj pala e manuesko trujalipe;
c) opripe thaj sastaripe nasvalipengo;
d) keripe ukare kondiciengo te svakone manuese aj util o sastarno(doktori).
Kotor 13.
E thema save somnisarde kava Pakto respektuin čačipe svakone manuesko pe edukacia(sikavipe) thaj kadi edukacia trubul te util te o manu vazdel pes thaj te vazdel piro digniteto.
E thema khetane vazde opre kaj e edukacia del aipe svakonese te khelel lačhi rola ando slobodo societato,kaj del aipe pala o xatrjaripe thaj amalipe makar e nacie thaj politikake vaj religiake grupe thaj te util e butji Jekhethaneske Naciengo. E thema save somnisarde kava Pakto po drom te realizuin godo so si opre phendino khetane vazde opre:
l e cikni (elementarno) edukacia si obligacia pala svako manu thaj kadi edukacia či pokinel pes;
l e makarni edukacia trubul svakonese te avel muklini ande relacia pala e manuenge kondicie thaj godo trubul te avel bi lovengo;
l e cikni (elementaro) edukacia trubul te ispidel pes sode aj thaj specialo trubul te del pes aipe te agorin kadi cikni edukacia e manua saven naj sas aipe maj anglal;
l ka buxljarel pes e kolaki ambrela pe sa levela thaj ka kerel pes lačho sistemo pala e stipendie;
l e thema save somnisarde kava Pakto ka respektuin e sloboda e manuenge te alosaren pala lenge čhavre vi aver kole save naj ande themesko sistemo thaj save si ande relacia pala o themesko zakono; Či jekh paragrafo andar kava Pakto či trubul te xatjarel pes kade kaj či del pes sloboda varesave manuenge te keren kole numaj von trubun te aven ande relacia pala e themengo zakono.
Kotor 14.
Svakone theme saves ando momento kana somnil kava Pakto naj aipe te del bi lovengo elementaro edukacia lel pe peste obligacia te ande duj berengi vrama/periodo kerel o plano savo dal po drom te realizuil kadi obligacia.
Kotor 15.
1. E thema save somnisarde kava Pakto den svakonese čačipe:
a) te lel than ande kulturako divdipe/trajo,
b) te xatjarel o barvalipe katar e scienstikano anglunipe,
c) te o manu kerda varesavi pustik/knika vaj artistikano produkto vov aj godo vi te utilizil.(aj rodel vaj lel love pala godo)
2. E aktiviteta save e thema kaj somnisarde kava Pakto ka keren po drom te realizuin kadala čačipa si e protekcia thaj buxljaripe pala e sciencia thaj kultura.
3. E thema save somnisarde kava Pakto lie pe peste obligacia te respektuin e sloboda savi si importanto pala e scienstikano rodipe thaj kreativo buti.
4. E thema save somnisarde kava Pakto dikhen savo si barvalipe savo avel opre andar e kooperacia ando fremo e kulturako thaj scien-ciako.
IV
Kotor 16.
1. E thema save somnisarde kava Pakto lie pe peste obligacia te ande relacia pala e pragrafura e Paktoske den raporto pala e aktiviteta save kerde thaj vi ande relacia pala o anglunipe e čačipengo andar o Pakto.
2. a) Sa e raportura ka bičhalen pes e general sekretareske Jekhethaneske Naciengo savo maj dur ka tradel kadala raportura po Ekonomikano thaj Socialo Konzilo te von keren lengi analiza.
b) O Generalo sekretari Jekhethaneske Naciengo ka del vi varesave institucienge e raportura vaj kotora e raporturenge save si bičhaldine katar e thema save somnisarde kava Pakto.
Kotor 17.
1. E thema save si membrura kadale Paktosko den raportura katar e vrama pe vrama sar godo phenel o Ekonomikano thaj Socialo Konzilo ande jekh berengo periodo/vrama katar o djes kana kava Pakto avilo pe čači zor.
2. E raportura aj sikaven so si e pharipa save či den e themen aipe te keren e obligacie andar kava Pakto.
3. Te si e informacie maj anglal tradine Jekhethaneske Nacienge vaj varesave instituciake katar varesavo them vov či trubul vadi jekhvar godo te kerel,numaj trubul te phenel kaj godo kerda.
Kotor 18.
O Ekonomikano thaj Socialo Konzilo aj kerel kontraktura e speciale institucienca te von keren thaj traden raportura,savo si ande relacia pala o anglunaripe sar respektuin pes e paragrafura andar kava Pakto.Kadale raportura aj intjaren ande peste e informacie pala e decizja thaj rekomodacie save vazde opre e organura andar e specialenge instituciengo.
Kotor 19.
Ekonomikano thaj Socialo Konzilo aj tradel e Komisiake pala e manuikane čačipa e raportura pala e manuikane čačipa save svako them tradel ande relacia pala o kotor 16. thaj 17. sar vi e raportura pala e manuikane čačipa save den speciale institucie ande relacia pala o kotor 18.
Kotor 20.
E thema save somnisarde kava Pakto thaj e speciale institucie aj den sugestie e Ekonomikake thaj Sociale Konziloske pe svako rekomodacia ande relacia pala o kotor 19, vaj pe svako akharipe pe rekomodacia savo si uvdino ando raporto e Komisiako pala e manuikane čačipa vaj ande svako dokumento savo si sikadino ando raporto.
Kotor 21.
Ekonomikano thaj socialo konzilo aj del katar e vrama pe vrama Generalnone Parlamentoske raportura save intjaren ande peste generale rekomodacie thaj cikni introdukcia e informaciengi akceptuime katar e thema save somnisarde kava Pakto thaj katar speciale institucie pala e aktivitetura save keren pes po drom te respektuin pes manuikane čačipa andar kava Pakto.
Kotor 22.
Ekonomikano thaj Socialo Konzilo aj tradel avere organuren Jekhethaneske Naciengo,autimaske organuren andar e Jekhethaneske Nacie,speciale institucien pe svako pučipe savo vazden opre e raportura sikadine ande kava kotor e Paktosko thaj savo aj util kadale organenge/institucienge te phenen sarsave trubun te aven e makarthemutne aktivitetura save aj autin te kerel pes implementacia kadale Paktoski.
Kotor 23.
E thema save somnisarde kava Pakto čhinade pes makar peste te e aktivitetura saven si makarthemutno karakteri thaj save kamen te vazden opre e manuikane čačipa andar o Pakto intjaren ande peste vi e metode sar keripe e konvenciengo,keripe rekomodaciengo/ advetonengo, tehnikano autipe, khetane e governonca save kamen,khetanipe po regionalo levelo po drom te den pes advetura/rekomodacie thaj te kerel pes analiza.
Kotor 24.
Či jekh paragrafo andar kava Pakto nati xatjarel pes sar bilačhipe pala e Jekhethaneske Naciengi Konvencia thaj maj bare zakonengo speciale instituciengo save uven po than e relacia thaj responsabiliteto varesave organurengo Jekhethaneske Naciengo thaj speciale instituciengo ande relacia pala e pučipa save vazdel opre kava Pakto.
Kotor 25.
Či jekh paragrafo kadale Paktosko či trubul te xatjarel pes sar čimuklipe varesave naciake te utilizil pire naturale barvalipa.
V
Kotor 26.
1. Kava Pakto si putardo pala o somnipe svakone themese savo si membro Jekhethaneske Naciengo vaj membronge lenge speciale institucienge,svakone themese savo somnisarda statuto Makarthemutne Čačipaske Krisosko sar vi svakone avere themese kas akharel o Generalo Parlamento Jekhethaneske Naciengo te avel membro kadale Paktosko.
2. Kava Pakto trubul te ratufikuil pes.Ratifikaciake instrumentura ka aven deponuime ka Generalo sekretari Jekhethaneske naciengo.
3. Kava Pakto ka avel putardino pala o lethanipe svakone themese savo si ande relacia pala o paragrafo 1. kadale kotoresko.
4. O lethanipe/denutnipe ka kerel pes kana deponuin pes e instrumentura pala o lethanipe ka Generalo sekretari Jekhethaneske naciengo.
5. Generalo sekretari Jekhethaneske naciengo ka informiil sa e themen save somnisarde kava Pakto sar thaj ko deponuisarda e instrumentura pala e ratifikacia.
Kotor 27.
1. Kava Pakto ka avel pe čači zor kana deponuil pes ka Generalo sekretari Jekhethaneske Naciengo tranda thaj pandto instrumenti pala e ratifikacia thaj lethanipe.
2. Pala svako them savo ratifikuil kava Pakto vaj lel than ande leste kana anel pes o tranda thaj pandto instrumento pala e ratifikacia thaj lethanipe ,les (e Pakto) ka avel čači zor trin čhon katar o djes kana godo them deponuil e instrumentura pala e ratifikacia thaj lethanipe.
Kotor 28.
Paragrafura kadale Paktosko ka utilizin pes pe svako kotor jekhe themesko bi limitosko.
Kotor 29.
1. Svako them savo somnisarda kava Pakto aj del sugestia te parudel pes vaj ramol pes/skrinil pes vareso maj but ando teksto thaj te del pes generalne sekretarese Jekhethaneske naciengo.Generalo sekretari ka bičhalel kadale nevipa sa e themenge save somnisarde kava Pakto thaj ka rodel lendar te phenen kamen vaj na te keren khetanipe pe savo ka dikhen si kadale nevipa lačhe vaj na.Te maj cerra/minimum duj trite kotora e themengo save si membrura phenen kaj kamen te keren kava khetanipe o Generalo sekretari ka kerel konferencia ando fremo Jekhethaneske naciengo.Svako parudipe vaj nevipe savo akceptuil but thema thaj savo lel than ando alosaripe trubul maj palal te akceptuil pes vi katar o generalo parlamento Jekhethaneske naciengo.
2. Kadala parudipa vaj nevipa ka aven pe čači zor kana aven akceptuime katar o Generalo Parlamento Jekhethaneske naciengo thaj akceptuime katar duj trite kotora e themengo save somnisarde kava Pakto.
3. Kana kadale parudipa thaj nevipa aven pe čači zor von si obligacia pala sa e thema save akceptuisarde kava,aver thema ka akceptuin numaj e paragrafura kadale Paktoske thaj parudipe vaj nevipe save von akceptuisarde maj anglal.
Kotor 30.
Na ande relacia e vakaripenca andar o paragrafo 5. kotor 26, o generalo sekretari Jekhethaneske Naciengo ka informiil sa e themen save trubul ande relacia pala o paragrafo 1. kadale kotoresko:
a) pala e somnura save si uvdine po kava Pakto thaj ratifikaciake instrumentura ande relacia pala o kotor 26,
b) pala e datumura/djesa kana kava Pakto avel pe čači zor ande relacia pala o kotor 27. thaj pala o datumo kana kerda pes svako parudipe vaj nevipe andar o kotor 29.
Kotor 31.
1. Kava pakto savo si nakhadino pe:Anglikani, Kinezikani, panjolikani, Francikani thaj Rusikani čhib ka avel deponuime ande arhiva Jekhethaneske Naciengo.
2. Generalo sekretari Jekhethaneske Naciengo ka bičhalel e
kopie kadale Paktosko svakone themese ande relacia pala o
kotor 26.
Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya
Az 1966-ban elfogadott egyezmény az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatával (1948) valamint a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával együtt az emberi jogok legfőbb nemzetközi dokumentuma. Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának megfelelően az egyezségokmány elismeri, hogy „...a félelemtől és a nélkülözéstől mentes szabad emberi lények eszménye csak akkor valósítható meg, ha olyan feltételeket hoznak létre, amelyek révén mindenki élvezheti gazdasági, szociális és kulturális jogait, úgyszintén polgári és politikai jogait is.”
1. cikk
Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági és társadalmi fejlődésüket.
2. cikk
Az egyezségokmányban részes valamennyi állam kötelezi magát arra, hogy a rendelkezésére álló valamennyi erőforrás igénybevételével fokozatosan biztosítja az egyezségokmányban elismert jogok teljes gyakorlását. Mindenkit ugyanazok a jogok illetnek meg – bármiféle megkülönböztetés nélkül.
3. cikk
Az egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat arra, hogy az egyezségokmányban meghatározott gazdasági, szociális és kulturális jogok gyakorlását a férfiak és a nők számára az egyenjogúság alapján biztosítják.
4. cikk
Az állam e jogokat csak olyan korlátozásoknak vetheti alá, amelyeket – e jogok természetével összeegyeztethető mértékben és kizárólag a demokratikus társadalom általános jólétének előmozdítása céljából – a törvény határoz meg.
5. cikk
Egyetlen személynek, csoportnak vagy államnak sincsen joga megsemmisíteni e jogok bármelyikét.
6. cikk
Az államok elismerik a munkához való jogot, amely magában foglalja mindenkinek azt a jogát, hogy lehetősége legyen az általa szabadon választott vagy elfogadott munka útján való megélhetésre.
7. cikk
Az államok biztosítják mindenki számára a jogot az igazságos és kedvező munkafeltételekhez; a méltányos munkabért, amely biztosítja a tisztességes megélhetést maguk és a családjuk számára; az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazást; a biztonságos és egészséges munkakörülményeket; mindenki számára azonos lehetőséget arra, hogy előléptessék; a pihenést és szabadidőt.
8. cikk
Mindenki számára biztosítani kell a jogot, hogy szakszervezetet alakíthasson vagy abba beléphessen, valamint a sztrájkjogot.
9. cikk
Mindenkinek joga van a szociális biztonságra, beleértve a társadalombiztosítást is.
10. cikk
Védelmet és segítséget kell nyújtani a családnak. Házasság csak a házasulandók szabad beleegyezése alapján köthető. Az anyáknak külön védelmet kell biztosítani. Különleges intézkedéseket kell tenni a gyermekek védelmére és segítésére mindenféle megkülönböztetés nélkül. A gyermekeket és a fiatalkorúakat védeni kell a gazdasági kizsákmányolással szemben. A törvény szerint büntetni kell e személyek olyan munkára történő alkalmazását, amely káros vagy veszélyes rájuk nézve. Az államok kötelesek azt a korhatárt megállapítani, amelyen alul a gyermekmunka törvényileg büntetendő.
11. cikk
Az államok elismerik mindenkinek a jogát önmaga és családja megfelelő életszínvonalára, ideértve a kellő táplálkozást, ruházkodást és lakást. Elismerik mindenkinek alapvető jogát arra, hogy ne éhezzék.
12. cikk
Az államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze.
13. cikk
Mindenkinek joga van a művelődéshez. Az elemi oktatást mindenki számára kötelezővé és ingyenessé kell tenni.
14. cikk
Az egyezményokmányban részes valamennyi állam, amely még nem volt képes a kötelező és ingyenes alapfokú iskoláztatást biztosítani, kötelezi magát arra, hogy intézkedési tervet dolgoz ki annak érdekében, hogy az iskoláztatás elve megvalósuljon.
15. cikk
Mindenkinek joga van arra, hogy részt vegyen a kulturális életben; élvezze a tudományos haladásból származó előnyöket.
Forrás: Minnesotai Emberi Jogi Kutató Központ, az ENSZ
Emberi Jogi Központja, Nemzetközi Bill of Rights, 2. ténylap
Képünk illusztráció
Fotó: Nemes Iringó
Képünk illusztráció
Fotó: Maruska