Útjelző Hírháttér

Exportált esélyegyenlőség

Az új magyar támogatáspolitika európai fogadtatása

Az esélyegyenlőségi törvény módosítása révén szigorodhatnak a fejlesztési forrásokhoz való hozzá-jutás kritériumai – így az önkormányzatoknak komplex jövőképpel kell rendelkezniük a hátrányos helyzetű lakók integrációját illetően. Az új intézkedés folyományaként számon kérhetővé válnak az esélyegyenlőségi tervekben rögzített vállalások. A magyar törekvéseket már üdvözölte az Európai Bizottság is, s a honi modell hamarosan akár kontinensszerte irányadóvá válhat.

Az európai uniós támogatások igénybevételénél minden területen kötelező lesz esélyegyenlőségi tervet készíteni az önkormányzatoknak. Így egy városfejlesztési pályázat benyújtásakor is kritérium lesz, hogy az adott helyhatóság határozott vízióval rendelkezzen a településen élő hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási, oktatási és lakhatási problémáinak megoldását illetően. Mindez azon az október végi sajtótájékoztatón hangzott el, ahol az esélyegyenlőségi törvény tervezett változásáról számolt be Ürmös Andor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) romaintegrációs főosztályának vezetője.

A romák társadalmi integrációjának elősegítését célzó javaslatot jelenleg már tárgyalja az Országgyűlés, s a módosított passzus januárban léphet életbe. A jogszabályi változás része lehet annak az országos hálózatnak a felállítása is, amely a pályázatírásban és a projektek koordinálásában nyújt segítséget. Ráadásul – úgy tűnik – a jövőben nem lesz elegendő szimplán a tervek megléte. Amennyiben ugyanis egy önkormányzat nem valósítja meg az esélyegyenlőség megteremtésére vonatkozó vállalásait, a megítélt, illetve már folyósított támogatásokat öt éven belül vissza is lehet követelni – hívta fel a figyelmet a főosztályvezető.

A tervek készítéséről még 2003-ban rendelkezett az esélyegyenlőségi törvény. Ennek értelmében az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és a többségi tulajdonban álló jogi személyek 2004. december 31-ig voltak kötelesek elfogadni olyan szakmai anyagokat, amelyek a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok – a nők, a negyven évnél idősebbek, a fogyatékos személyek és mások mellett a romák – pozíciónak javítására tesznek javaslatokat.

Mindazonáltal a tervek megalkotását és megvalósítását finoman szólva sem a gördülékenység jellemezte. A minisztériumi sajtótájékoztatón is elhangzott: a közelmúltban több helyhatóságról derült ki, hogy nem akart vagy nem tudott ilyen dokumentumokat készíteni; ezzel nem csupán a támogatásoktól estek el, hanem további forrásokért sem folyamodhatnak a mostani, 2007-től 2013-ig tartó uniós költségvetési ciklusban. Így járt például Piliscsaba önkormányzata, amely nemrég 50 millió forintot fizetett visz-sza, s felmondta 500 millió forintos óvodaépítési pályázatát, mivel nem hajlandó a roma és nem roma gyerekek integrált oktatására – mutatott rá hírmagyarázatában az MTI.

A hamarosan életbe lépő változások tágabb kontextusát az úgynevezett esélyegyenlőség elvű támogatáspolitika képezi, amelyet Magyarország elsőként vezetett be. „A támogatáspolitika lényege, hogy a közoktatási és településfejlesztési forrásokhoz a pályázó önkormányzatok csak abban az esetben férhetnek hozzá, ha közoktatási, esélyegyenlőségi és antiszegregációs tervet készítenek. A tervekben az önkormányzatoknak reagálniuk kell a felmerült esélyegyenlőségi problémákra, és intézkedéseket kell tervezniük azok felszámolására” – vázolja a modell központi motívumát egy 2009 júniusában keletkezett minisztériumi sajtóanyag.

Az EB pozitív visszajelzése után néhány héttel Bulgária, Csehország, Szlovákia, Spanyolország és Magyarország közösen tett hitet az új politika sarokpontjai mellett – az antiszegregációs elve érvényesítésének fontossága, illetve a komplex programok indításának sürgetése mellett kinyilvánítva, hogy „a romák EU-forrásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférése elengedhetetlen a társadalmi integráció megerősítése érdekében”.

Elsősorban ugyancsak a „magyar modell” európai kiterjesztése képezte Rovana Phlum román EP-képviselő október végi, Magyarországon tett látogatásának legfőbb tárgyát is. Mint azt Ürmössel közös, bár repülőgépe indulása miatt igencsak rövid, s felettébb „kurtán” véget érő sajtótájékoztatóján a szociális és foglalkoztatási, valamint az esélyegyenlőségi bizottság tagja megerősítette: Brüsszel üdvözli az esélyegyenlőség elvű magyarországi támogatáspolitika megteremtését. A képviselőnő – aki a budapesti vizit során megtekintette a Dzsumbuj felszámolását is – elmondta, hogy egy határon átnyúló projekteket látna szívesen, s ennek jegyében szorgalmazta, hogy a programot a szlovák és a román kormány szintén mielőbb foglalja törvénybe, majd azt fokozatosan terjesszék ki az unió tagállamaira is. Bár ennek időpontja egyelőre kérdéses.

A szándékok szerint ugyancsak hozzájárulhat a romák integrációjának erősítéséhez, hogy – az Európai Parlament és a Tanács 1098/2008/EK határozata értelmében – a 2010. esztendő a szegénység és a szociális kirekesztés elleni küzdelem éve lesz. A tematikus év célja – olvasható az SZMM honlapján –, hogy a különféle rendezvények, népszerűsítő kampányok révén szembesítsék a kontinens közvéleményét: a szegénység hogyan keseríti meg oly sok – egyes becslések szerint 80 millió – európai mindennapi életét.

Rácz