Útvesztő A jog oldaláról

Lyukas órák
Iskolai hiányzásért börtön

Két gyermekük iskolai hiányzásaiért kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt tizenhat hónapra börtönbe kell vonulnia egy sajókazai hatgyermekes házaspárnak. Gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint példátlan, hogy az igazolatlan iskolai hiányzásokkal kapcsolatos szociális ügyek a szabadságvesztésig eszkalálódjanak. Irodánk annak járt utána, mit gondolnak az esetről a szakma képviselői, hiszen az ítélet tovább erősítheti a cigányokkal szembeni előítéleteket, az etnikai konfliktusokat.

A Miskolci Városi Bíróság 2009. január hó 22. napján kelt ítéletével kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 10-10 hónapi börtönbüntetésre ítélte a szülőket, továbbá mindkettejüknél elrendelte a Miskolci Városi Bíróság korábbi, szintén kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt kiszabott 6-6 hónap börtönbüntetés végrehajtását, így összesen 1 év 4 hónapot kell börtönben tölteniük.

A magyar jogrendszer több szinten szankcionálja a közoktatás területén elkövetett cselekményeket, mulasztásokat. A szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet szerint az a szülő vagy törvényes képviselő, akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A büntető törvénykönyv ide vonatkozó szakasza szerint, az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából

folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, kiskorú veszélyeztetése bűntettét követi el, és egy évtől

öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A sajókazai gyermekjóléti intézmény (továbbiakban: GYEJÓ) vezetője, Juhász Lászlóné az Amaro Dromnak nyilatkozva elmondta, hogy a hírekben szereplő család – a település többségéhez hasonlóan – rendkívül rossz körülmények között él, mélyen a létminimum alatt, a romákat országosan sújtó előítéletek közepette. Idáig a férj szüleinek a ’80-as években épült cs-lakásában laktak. A ház közművesített, azonban az évek folyamán a vizet és a villamos áramot a felhalmozódott köztartozások miatt kikötötték. A család a közelmúltban költözött át a nagymamához, ahol már jobb körülmények között élnek, higiénés szükségleteik kielégítése is megoldott. Aktív kereső nincs a családban, a szociális juttatások jelentik az egyetlen bevételi forrást. Kiegészítésként a családfő alkalmi munkát vállal, amikor erre lehetősége nyílik, hiszen Sajókazán alig van munkalehetőség.

Juhász Lászlóné tájékoztatása szerint a családban hét gyermek született, a GYEJÓ jelenleg a szülők hat kiskorú gyermekének alapellátásáról gondoskodik, akik 16, 13, 10, 7 és 5 évesek, a legfiatalabb 6 hónapos. Az iskolai hiányzások miatt két gyermekkel van probléma, a 16 éves fiúval és a 13 éves kislánnyal.

Kapcsolatok

A családdal 2007. októbertől van kapcsolata a helyi gyermekjóléti szolgálatnak a gyerekek rendszeres iskolai hiányzása miatt. Ekkor valamennyi gyermek bekerült a gyermekjóléti alapellátás rendszerébe, és a védelembevétel során a GYEJÓ gondozási tervet készített, mely kötelezettségeket írt elő mind a szülő, mind a gyermek számára. A szolgálattal való kapcsolattartás és együttműködés a család esetében alig, az előírt magatartási szabályok közül pedig elenyészően kevés valósult meg.

„A számukra többször felajánlott gyermek-, illetve ifjúságvédelmi szolgáltatások, tanácsadások egyikét sem vették igénybe, a gyermekjóléti szolgálat legnagyobb igyekezete ellenére sem – mondja az intézményvezető. – Nem tudjuk ennek az okait. A családlátogatások, s a családdal való folyamatos kapcsolattartás sok esetben meghiúsult, mivel a megbeszélt időpontokban nem tartózkodtak otthon, s többszöri kérés ellenére sem keresték fel az illetékes családgondozót. Az intézmény a hivatalos próbálkozásokon túl minden alkalmat megragadott a kapcsolat felvételére. Ennek eredményeként aztán lassan a szülők igyekeztek együttműködni velünk, például reggel elindították gyermekeiket az iskolába. A gyermekek számára kijelölt ideiglenes gyám a nagymama, aki a GYEJÓ-val folyamatosan együttműködik, az utóbbi időben a gyermekjóléti szakemberek pozitív változásokat fedeznek fel a gyermekek magatartásában – teszi hozzá az intézmény vezetője –, kivéve a kislányt, aki továbbra sem hajlandó iskolába járni és nagymamájának sem fogad szót.”

A szülők ellen hozott ítéletet a gyermekjóléti intézmény vezetője sem tartja helyesnek. Elmondása szerint a család esetében már korábban is volt arról szó, hogy az iskolát kerülő kislány gyermekvédelmi gondoskodásba kerüljön, annak ellenére, hogy elismeri, a családból történő kiemelés nem lehet minden esetben megoldás.

Lapunk írásban megkereste a település jegyzőjét is, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

Enyhítő és súlyosbító körülmények

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a köztársasági elnökhöz fordult, hogy kegyelmet kérjen a szülőknek. Dr. Deák Dávid ügyvéd, a TASZ munkatársa tájékoztatása szerint az ügyben érintett kiskorúak (a 2007/2008-as tanévben 2. osztályos tanulók) valóban igen sok igazolatlan hiányzásának az oka elsősorban nem a szülők kötelességszegése volt, hanem az, hogy a két gyermek folyamatosan nagyon rosszul érezte magát az iskolában. „Valószínűsíthetően roma származásukkal is összefüggésben gyakran voltak kitéve hátrányos megkülönböztetésnek, sőt nem egyszer komoly fizikai atrocitásoknak is. Ez eredményezte azt, hogy gyakran nem érkeztek meg az iskolába, miután szüleik elindították őket otthonról, vagy pedig – ha bekísérték őket – akkor a szünetben hazaszöktek”.

„A szülőknek 2009. március 2-án született meg legkisebb gyermekük. A hat hónapos kisgyermeket természetesen még szoptatja az édesanyja, ami a legfrissebb tudományos ismereteknek megfelelően az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint minimum 1 éves korig a legmegfelelőbb táplálása egy csecsemőnek. Jelen esetben, a család szociális helyzetének ismeretéből eredően megállapítható, hogy a fél éves gyermeket elszakítani egyszerre édesanyjától és édesapjától nemcsak komoly pszichés traumát okoz, hanem a szoptatás kikényszerített megszűntetésével a kisgyermek egészséges fejlődéshez való joga is csorbulna” – írja dr. Deák Dávid a kegyelmi kérelemben.

A család ötéves gyermeke, aki korosztályára jellemzően erősen ragaszkodik édesanyjához, az óvoda utolsó, az iskolára felkészítő évét töltené szülei nélkül. A kegyelmi kérelem elsődleges indoka az ügyvéd szerint az, hogy ebben az esetben a büntetés végrehajtása pontosan a Btk. 37. §-ában foglalt büntetéskiszabási célokkal ellentétes hatást eredményezne, vagyis sem az elkövetőt, sem a társadalom tagjait nem tartja vissza attól, hogy újabb bűncselekményt kövessenek el.

Értesüléseink szerint egy magánszemély feljelentést tett a Magyar Katonai Ügyészségen a sajókazai ügyben eljáró ügyész és bíró ellen, több rendbeli, bűnszervezet tagjaként elkövetett, kiskorú személy veszélyeztetésének bűntettében, és kéri a területileg illetékes jegyző és gyámügyi hivatalnok vétkességének – felbujtás, illetve mulasztás – feltárását is.

Dr. Pánczél Márta, a Magyarországi

Roma Parlament Konfliktusmegelőző és Jogvédő Irodájának vezetője üdvözölte ezt a lépést. „Nagyon örülök, hogy van egy ilyen feljelentés, még akkor is, ha azt hiszem, az elkövetőként megjelölt magánszemélyek (ügyész, bíró) hivatalos minőségben nem lehetnek elkövetők. Korábbi eljárásaimban én is élni akartam ezzel az eszközzel, de hivatalok nem lehetnek tettesei a kiskorú veszélyeztetése tényállásnak. Ugyanakkor az igény, hogy így jelenjenek meg, teljesen megalapozott, mert számos esetben olyan hatósági és bírósági határozatok születnek, amelyek kiskorú veszélyeztetését okozzák.” Az irodavezető jogász reméli, hogy elindul egy párbeszéd szakmai berkekben erről, mert pillanatnyilag semmilyen eszköz nincs a hatóságok és igazságszolgáltatási szervek ellen a gyermekek védelme érdekében.

dr. Nemes Iringó – Wéber Andrea

Roma Parlament Civil Szolgáltató Irodája