Útjelző Hírháttér
Testvéri gyűlölet
Erősödő romaellenesség, aktivizálódó szélsőségesek Szlovákiában
A Jobbik hirtelen jött magyarországi népszerűségét látva akár a parlamenti küszöb megugrását sem tartják elképzelhetetlennek attól a szélsőséges szlovák mozgalomtól, amely az elmúlt hetekben több településen tartott romaellenes demonstrációkat. Az etnikai feszültségek kiéleződését mind nagyobb aggodalommal figyeli a közép-európai állam közvéleménye.
„Csatlakozzatok!”, „Fehér Korompát!”, „Korompa a tiétek!” – a pozsonyi Új Szó információi szerint efféle szlogeneket kiabált a szélsőséges Szlovák Testvériség (Slovenská pospolitosť – SP) mintegy félszáz tagja, akik szeptember első szombatján helyi lakosok százainak kíséretében vonultak fel a kelet-szlovákiai Korompa (Krompachy) utcáin. A hivatalos bejelentés nélkül megrendezett demonstráció résztvevői élesen bírálták a kormányt – mondván: az nem tesz semmit a romákkal kapcsolatos problémák megoldása érdekében –, s megpróbáltak bejutni a mintegy kilencezer fős város romák lakta részeibe is, ám ebben a rendőrség megakadályozta őket.
Az SP-nek nem ez volt az első rendezvénye a Kassához közeli településen, hiszen két héttel korábban ugyancsak a „cigánybűnözés” ellen tiltakozott a formáció. Közös motívum, hogy a szélsőséges szervezet vezetőjét, Marián Kotlebát mindkét esetben már a megmozdulás reggelén őrizetbe vették – fajgyűlölet szítása miatt – a hatóságok.
Jelen volt viszont Kotleba augusztus 8-án, az Eperjestől nem messze fekvő Szentmihályfalván (Šarišské Michaľany), ahol a kétszáz főnyi szimpatizáns táborát a cseh szélsőjobboldali Munkáspárt aktivistái, illetve néhány magyarországi személy is gyarapította. A hazánkban is számottevő sajtónyilvánosságot kapott demonstráció ürügyéül – mutatnak rá helyi hírforrások – egy év eleji gyilkosság, valamint egy közelmúltbeli inzultus szolgált, amelynek során két roma fiatal úgy megvert egy 65 éves férfit a helyi futballpályán, hogy félszemére megvakult.
A pálya széléről a törvényhozásba?
A szentmihályfalvai sportlétesítményhez a „cigányterror” ellen meghirdetett, ám a hivatalos szervek által nem engedélyezett tüntetést végül csak vízágyú és erőszak alkalmazásával volt képes feloszlatni a rendőrség: az utcai összecsapásokban heten – köztük öt rendőr – megsérültek; harminc tüntetőt elővezettek, illetve kihallgattak a hatóságok. Az indulatok hevességét jelzi, hogy az eseményeket a helyszínen figyelemmel kísérő helyiek némelyike határozottan megkérdőjelezte a rendőri beavatkozás jogosságát. „Szégyen!”, „Miért véditek a gyilkosokat?”, „Minket verjetek, ne őket!” – idézte a rendőri akciót kísérő bekiabálások némelyikét a Bumm.sk, amelynek információi szerint több falusi egyenesen azzal üdvözölte az SP híveit, hogy „valaki végre rendet teremt és megvéd minket a cigányoktól”.
A rendvédelmi akció megítélése aztán még napokig képezte vita tárgyát. A helyi lakosság egy része ugyanis nyílt levélben követelte Szentmihályfalva polgármesterének lemondását és új választás kiírását, mivel szerintük Jozef Brendza nemcsak a községet vezeti rosszul, de a tüntetést is rosszul kezelte. Utóbb a vádakat a települési elöljáró azzal hárította el, hogy a beavatkozásra nem ő, hanem a rendőrparancsnok adott utasítást. Kifejezetten szakszerűen és törvényesen lépett fel viszont a rendőrség a Ján Slota vezette szélsőségesen nacionalista és magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szerint, amelynek tevékenységét Kotleba több alkalommal is bírálta – mondván: a koalícióban kormányzó SNS-t nem érdekli a szlovák nemzet. Szintén megfelelőnek nevezte a rendvédelmiek fellépését Robert Kaliňák belügyminiszter, aki egy televíziós interjúban beszélt arról, hogy tárcája ismét javasolni fogja az 1995-ben alapított, majd pártként való betiltását követően civil szervezetként működő SP feloszlatását. S ugyancsak elégedetten nyilatkozott a beavatkozásról a Szlovákiai Roma Kezdeményezés, amely külön üdvözölte, hogy a romák a politikai tömörülés felszólításának engedelmeskedve nem vettek részt a tüntetésen.
A jelek szerint az SP ambíciója ugyanakkor jóval több, mint a puszta bajkeverés. Erre utal legalábbis Kotleba azon kijelentése, miszerint „nincs más lehetőség, pártot kell alapítani, és lehetőséget adni az embereknek, hogy az igazi változásra szavazzanak”. Időközben el is indult a tízezer támogató aláírás összegyűjtése a Mi Szlovákiánk létrehozása érdekében. A megalakítandó szervezet egyaránt céljának tekinti majd a NATO-ból való kilépést, a minisztériumi rendszer radikális átalakítását, a Nemzeti Őrsereg felállítását, illetve olyan intézkedések foganatosítását az oktatás, kultúra és bevándorlási politika terén, amelyek „megállítanák a szlovák nemzet nemzeti és faji identitásának elvesztését” – közölt részleteket a körvonalazódó programból a Kitekintő külügyi portál.
A már most a jövő évi parlamenti választásokon való indulást fontolgató szerveződés mozgásterét, esélyeit cseppet sem tartják lebecsülendőnek a szakértők. Zuzana Kusá szociológus például úgy látja: a választók egy része „fogékony lehet erre a politikai melódiára”. Miroslav Kusý politológus pedig a Jobbikkal vont párhuzamot – mondván: a magyarországi szélsőjobboldali párt eredményessége mintaként szolgálhat, hogy mekkora támogatottságot szerezhetnek a nemzeti radikálisok. „Szlovákiában sem sokkal jobb a helyzet, nem egy romaellenes támadás volt már itt is. A magyarországi események egy részét itt már megéltük. Az SP érzi, hogy most talán van lehetősége megerősödni, és ezt rendkívül veszélyesnek tartom” – idézte a politológus gondolatait az Új Szó. Mindeközben többen arra is figyelmeztetnek, hogy egy új szélsőséges formáció megjelenése a roma tematikát mostanában inkább „jegelő”, ám a szavazótáborának esetleges „átcsábítását” tétlenül aligha végignéző SNS radikalizmusát is erősítheti.
Importált rasszizmus?
Az idegenellenesség terjedése mind jobban érzékelhető aggodalommal tölti el a szlovák kormányzati köröket is. Dušan Čaplovič kisebbségekért is felelős miniszterelnök-helyettes augusztus elején arról beszélt, hogy a romaellenes hangulatot külföldről szítják. „Meg kell akadályozni, hogy a szlovák környezetbe fokozatosan olyan elemek épüljenek be, melyek jelen vannak a szomszédos országokban, és melyeket a szomszédos kormányok, elsősorban a magyar kormány, nem képes kezelni” – mondta a szlovák rádiónak a magas rangú politikus, akinek romákkal kapcsolatban végzett munkájáról kifejezetten elismerőleg szólt Robert Fico miniszterelnök. A kormányfő ugyanebben a nyilatkozatában adott hangot azon „meglátásának” is, hogy a romák problémáit egy generációváltás oldhatná meg.
„A roma lakosságnak meg kell értenie, hogy elsősorban kötelességei vannak, és utána bizonyos jogai” – vélekedett Fico, aki a magyarországi cigányellenes támadássorozat kapcsán megjegyezte: Szlovákiában messze nincsenek ilyen súlyú problémák.
Aligha meglepő, hogy a nyári események más közéleti szereplőket is markáns véleményformálásra ösztönöztek. Szlovákiai roma újságírók nyílt levélben fordultak a közép-európai állam polgáraihoz, a rasszizmus és a szélsőségesség újabb hullámát olyan ténynek nevezve, amely össztársadalmi aggodalomra ad okot. Nagy terjedelemben foglalkozott a problematikával az Új Szó is, amely – Forró nyári kérdés Szlovákiában című cikkében – félőnek nevezte, hogy az SP által most meggyújtott elegy lángjai „a jövőben még magasabbra csaphatnak”.
Ami a lehetséges megoldási javaslatokat illeti: a döntéshozók és maguk az érintettek többféle irányban keresik a lehetséges megoldásokat a mértékadó becslések szerint a teljes népesség hét százalékát alkotó, 380 ezres szlovákiai cigányság problémáira. Čaplovič miniszterelnök-helyettes például ismételten a bentlakásos roma iskolák létesítésének ötletével rukkolt elő. Annak ismeretében, hogy a résznépesség 44 százaléka tizennégy éven aluli, szintén az oktatás területén kezdenék a változtatást az ellenzéki kereszténydemokraták, akik a napokban azt vetették fel, hogy tizennyolc éves korig mindenki számára legyen kötelező az iskolába járás.
Roma civil szervezetek és a politikai csoportok viszont inkább az önvédelem erősítésére tennék a hangsúlyt. Az általuk létrehozni kívánt roma polgárőrségek – amelyről már Ján Packa országos rendőrfőkapitánnyal is konzultáltak – a többnyire romák lakta településeken felügyelnék a közrendet; továbbá figyelemmel kísérnék, hogy az iskolaköteles gyerekek nem csavarognak-e az utcákon, s lehetőségeik szerint az uzsora terjedését is akadályoznák a romák között. Mint arról az előzetes tervek kapcsán az MTI beszámolt: az állami hatóságokkal, s különösen a rendőrséggel szorosan együttműködő, száz-százötven településen felállítandó polgárőrség tagjait legalább középiskolai végzettségű és büntetlen előéletű romák alkotnák.
Rácz -