Útinapló Riport

Szabadlábon a tarnabodi gyanúsítottak

Renátó apja után is nyomoztak

A rendőrség – bár ezt hivatalosan azóta sem ismerte el – már hónapokkal a cigányok elleni sorozatgyilkosságok elkövetőinek feltételezett debreceni elfogása előtt tisztában volt vele, hogy a 2008. szeptember 29-ei tarnabodi lőfegyveres és Molotov-koktélos támadást nem az a három roma fiatalember követte el, akik emiatt 11 hónapig előzetes letartóztatásban voltak, és csak idén augusztus 24-én helyezték őket szabadlábra. Miközben ők börtönben ültek, egyikük apja után is folyamatosan kutakodott a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), a tarnabodit követő, hat ember életét követelő piricsei, nagycsécsi, tatárszentgyörgyi és tiszalöki támadások kapcsán. Jogtalan fogva tartásuk miatt a 22 éves Pusoma János, az ugyanannyi idős Szabó Adorján és a 17 éves Németh Renátó kártérítési pert indít a magyar állammal szemben. A három fiatalember ellen az eljárást továbbra sem szüntették meg.

2008. szeptember 29-én a Heves megyei Tarnabodon a hajnali órákban golyós és sörétes puskákból lövéseket adtak le s Molotov-koktélokat is hajítottak négy családi házra. A környék lakói legalább 15 lövést hallottak, és mintegy hatvan lőszerhüvelyt találtak az egyik hatósági tanú szerint a helyszínelők a tetthelyen. A támadásban senki sem sérült meg. A rendőrség már másnap előállított három férfit, ellenük több emberen elkövetett emberölési kísérlet elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított, a bíróság pedig előzetes letartóztatásba helyezte őket.

Ez volt a negyedik komoly támadás: előtte július 21-én, Galgagyörkön rálőttek három romák lakta családi házra, itt sem sérült meg senki. Augusztus 8-án, Piricsén Molotov-koktélokat dobtak két romák által lakott házra és lábon lőttek egy középkorú nőt (Határkerülők vagy „kamatosok” –

Kik állnak a piricsei Molotov-koktélos támadás mögött?, Amaro Drom, 2008. szeptember). Szeptember 4-én Nyíradony-Tamásipuszta egyik házára lőttek rá. Személyi sérülés itt sem történt, annak ellenére, hogy a szobában két felnőtt és négy gyermek aludt. Az első (kettős) gyilkosságot csak néhány héttel később, november 3-án, Nagycsécsen követték el a tettesek (Vadászjelenetek Nagycsécsen, Amaro Drom, 2008. november).

„Feküdj, a kurva anyádat”

Tarnabod egy fontos szempontból kilóg a sorozatgyilkosságok sorából. A megtámadottak a Tarna utcai cigánysoron éltek ugyan, de nem romák voltak, a gyorsan elfogott, majd előzetesbe helyezett három fiatal viszont igen. Egyikük állítólag még vallomást is tett. Ezt védőjük, dr. Magyar Elemér találkozásunkkor „rémhírnek” nevezte. Tarnabod volt egyébként a kilenc helyszínből az egyetlen, amelynek „saját” letartóztatott gyanúsítottjai voltak.

A helyi roma–magyar feszültségnek előzményei is voltak: a településen 2008-ban két roma fiú agyonvert egy nem cigány öregembert; roma családok pedig kézzel írott, cigány holokausztot előrevetítő, fenyegető levelet kaptak.

A tavalyi támadást követő napon a rendőrség mindenesetre igen brutálisan lépett fel. A Rákóczi utcában lévő cigányház négy lakásába hatoltak be a kommandósok, és a kiterelt, illetve a helyszínen tartózkodó cigányokat az út szélére térdepeltették. A helyi ckö-elnököt, Suha Lászlót is „feküdj, a kurva anyádat, mert agyonütlek” kiáltással taszították egy bokorba. A vele szembeni fellépés különösen azért érthetetlen, mert az éjszakai merényletről tudomást szerezve Suha többekkel együtt azért ment az utcába, hogy az esetleges további támadásoktól tartva megszervezzék az éjszakai őrséget. Ráadásul a falu polgármesterével, aki pár perccel előtte közölte vele telefonon, hogy rendőri akció készül a Rákóczi utcában, ott beszélt meg találkozót.

– Pető Zoltán polgármester annyit mondott, hogy két gyerek elő lesz állítva, menjek oda, mire én közöltem vele, hogy már itt vagyok. Még jó, hogy több cigány is odajött, és hallotta, miről beszélünk, mert még azt gondolhatták volna, hogy én már előbb tudtam arról, mi is készül. Tőrbe csaltak. Mikor a kommandós akció megkezdődött, oda érkezett kocsival a polgármester is, és a szemközti járdáról nézte végig az egészet. Azt is, hogy engem belöknek a bokor alá az árokba, miközben éppen a megyei főkapitánnyal beszéltem telefonon. Körzeti rendőrségi referens is voltam még akkor, azért hívtam, hogy a segítségét kérjem. Közben az egyik rohamrendőr kirúgta a kezemből a mobilt.

Az elfogásról készült rendőrségi videón – amelyet a rendőrség csak ügyészségi utasításra adott ki Magyar ügyvédnek – is jól látni, hogy a rohamosztagosok, akik nem viselnek ruhájukon kitűzőt, műanyag gyerekkádat rúgnak arrébb, függönyt tépnek le, állapotos asszonyt zavarnak a lakásból kifelé. Azt már nem látni, mert feltételezhetően vágott verzióról van szó, hogy a lakásukból kikergetett cigányokat az út szélére térdepeltetik a magyar rend védőfelszerelésben gladiátorkodó őrei.

Mindeközben – akárcsak később a debreceni Perényi 1 diszkóban, a „négyek bandájának” elfogásakor – az egyik gyanúsítottat, a földre fektetett fiatalkorú Németh Renátót a helyszínen „felejtik”. Nem sokkal később hasonló vehemenciával hatolnak be Pusomáék Gazdakör utcai házába, és alsónadrágban, pólóban viszik be a hevesi kapitányságra a 22 éves Jánost.

A harmadik gyanúsítottat, Szabó Adorjánt nem találják otthon, őt később munkahelyéről, a tiszaújvárosi Samsungból, ahol csomagolóként dolgozott, állítják elő a kommandósok.

Különösen védetlen tanú

Az NNI vezetője, Petőfi Attila a szabadlábra helyezés másnapján sajtótájékoztatón közölte: a rendőrség azért gyanúsította meg akkor a három férfit, Németh Renátót, Pusoma Jánost és Szabó Adorjánt a tarnabodi bűncselekmény elkövetésével, mert egy tanú arról számolt be, hogy a támadást megelőző napokban egy lefűrészelt csövű vadászfegyvert láttak egyiküknél, akinek a ruházata hasonlított a támadók vélt viseletéhez, és a nyomszakértők lőpornyomokat találtak a kezükön és ruházatukon.

– Valóban volt egy cigány asszony, akit tanúként hallgattak ki. Ő azt vallotta, hogy a három fiú a lakása ablaka előtt beszélte meg, hogy lövöldözni akarnak – mondja Magyar Elemér. – Családtagról, de egyben haragosukról van szó, akit egyébként úgy hallgattak ki, hogy a gyanúsítottak egyik hozzátartozója hallotta, mit beszél. Annyit tudunk még, hogy azóta visszavonta a vallomását. Jellemző a magyar rendőrség szakértelmére, hogy a vád különösen védett tanújáról már az elfogás napján mindenki tudta, kicsoda.

Németh Renátó édesanyja volt az, aki a hevesi kapitányságra bement férjével, miután kiskorú fiúkat is előállították. Éppen annak az irodának az ablaka alatt dohányzott, ahol a „különösen védett” tanút, akit a rendőrségi kocsiban úgy vittek el az első ülés mögé bújtatva, hogy senki se láthassa, kihallgatták.

– Rögtön megismertem a hangját, hiszen rokonok vagyunk T. Évával. Ő a férjem sógornője. Már korábban fenyegetőzött, hogy addig nem nyugszik, amíg Renátót a rács mögé nem juttatja – meséli az asszony, aki Renátóval és többi gyerekével a szabadlábra helyezése után a fővárosba, egy ismerősük Nagyfuvaros utcai lakásába költözött, mert mint mondta, a faluban, miután meghurcolták őket, nem volt maradásuk. Beszélgetésünket az egyéves babák világra csodálkozó érdeklődésével, egy hang nélkül követte végig Renátó kisfia, Ronaldó, aki éppen apja előzetesbe kerülésekor látta meg a napvilágot. Hogy miért lett a rokonból védett tanú, arról Renátó édesanyja így vélekedik:

– A lányának tetszett a fiam, de ő nem nagyon foglalkozott vele, inkább csak hülyítette. Többször meg is pofozta, amikor ráakaszkodott. Hát ezért utálta Éva...

Suha László, aki egyébként idén februárban megtért Istenhez, „leszámolt bűnös életével, már senkire sem haragszik”, lemondott a ckö-s pozíciójáról is, azt közölte velünk Tarnabodon, hogy T. Éva természetesen tagadta, hogy ő dobta volna föl a fiúkat. Pedig szerinte erre már reggel nyolc órakor sor került, mikor az aszszonyt a polgármesteri hivatalban először meghallgatták. De nem biztos, hogy a lövöldözős, molotovos-támadás miatt, ugyanis ugyanazon éjszakán a hivatal melletti védőnői rendelőbe is betörtek. A tettesek azóta sincsenek meg.

– Természetesen ezzel is Pusit (Pusoma Jánost) meg az Adit (Szabó Adorjánt) vádolták. Sokaknak a bögyükben voltak a faluban... Annyi szent, hogy sok minden volt a srácok rovásán, gyakran ittak, kábszereztek, randalíroztak, de én az első perctől tudtam, hogy olyasmit, amit rájuk akartak verni, nem tehettek. Miből vettek volna ők puskákat, lőszert? Még a buszra sem volt soha pénzük. Szombaton hajnalban is gyalog jöttek haza Zsadányból (a szomszéd falu, Tarnazsadány – T. J.), be voltak rúgva. Hogy Éva miért csinálta, boszszúból, vagy mert szerette volna az egymillót, ami fel volt ajánlva a nyomravezetőnek, vagy mind a kettő miatt, nem tudom. Renátó nem jött haza a másik kettővel, az apja ment át érte vasárnap este Zsadányba, ahol valami verekedésbe keveredett. Részeg volt nagyon, ki se józanodott akkorra se, amikor kihallgatták – teszi hozzá az édesanyja.

Ők voltak kéznél

Némethék nem tagadták, hogy tartanak otthon egy 120 cm-es vadászpuskát, de azt állították, a lőszernyomokat a rendőrség tehette rá Renátó kezére.

– Renátó apjának volt otthon puskája, de a rendőrök meg sem nézték, nyilván rögtön látták, hogy azzal nem követhették el a támadást – magyarázza az ügyvéd.

A vádat kezdettől komolytalannak tartó Magyar Elemér megerősítette korábbi feltételezését: a lőpornyomok akkor kerülhettek az egyik gyanúsítottra, amikor a fegyverrel rendszeresen gyakorlatozó kommandósok elfogták őt.

– Hangsúlyozom, nem szándékosan, véletlenül – jegyzi meg. – Bár szerintem az nem is lőpor volt, hanem olyan szennyeződés, amely tartalmazhatott lőporelemeket is. A vádirat szerint a ravaszt meghúzó ujjakon is találtak égésnyomokat, de ez akár az öngyújtótó lángjától is származhatott, hiszen mind a hárman dohányoznak.

Ami pedig a szakértői vizsgálatok hasznosságát illeti, Magyar Elemér már januárban is elmondta: a hazugságvizsgálaton egyetlen olyan konkrét kérdést sem tettek fel a fiataloknak, amelyre a valós választ csak a tettes ismerheti.

– Tarnabodon is végeztek tavaly DNS-vizsgálatokat, de utána csak annyit mondtak, hogy „nem bizonyítható, hogy nem ők voltak”, ami azért elég különös. Húzták az időt, miközben érdemi nyomozás a tarnabodi ügyben nem volt – állítja Magyar Elemér ügyvéd.

Ha viszont nem volt valós bizonyítéka a rendőröknek, akkor miért tartották a „hármakat” közel tizenegy hónapig előzetesben? „Mert nem volt más. Ők voltak kéznél” – adja meg a tömény választ az ártatlannak bizonyult gyanúsítottak ügyvédje.

Szerinte ugyanakkor az NNI folyamatosan nyomozott Renátó apja, a Tarnabodon csak Feriként emlegetett Németh Alfréd után. A sorozatgyilkossággal nagy terjedelemben foglalkozó magyar sajtóban eddig egyetlen-egy szó sem volt arról, és a rendőrség sem dicsekedett el vele, hogy Nagycsécs után Alfréd-Feri a sorozatgyilkosságok kiemelt gyanúsítottjává lépett elő. A nagycsécsi merénylet másnapján ugyanis Magyar Elemér, Renátó apja és Suha László átautóztak a kettős gyilkosság helyszínére, ahol az ügyvéd számára egyből „leesett a tantusz”. Az ottani cigánytelepen megtámadott legszélső ház előtt és mögött elterülő cserjés és szántóföld, a főútra kivezető földút ugyanolyan biztos menekülést kínált a tetteseknek, mint a Tarna folyó használaton kívüli fahídjáig és a mögötte kezdődő szántóföldekig kifutó, elhagyott Tarna utca. Innen, a folyó gátjának tetején két oldalt vezető földúton ugyanúgy, szinte észrevétlenül el lehet hagyni a tetthelyet, mint ahogy a mintegy öt kilométerre húzódó M3-as felé.

– Volt egy olyan verzió, hogy Németh Alfréd azért követte el a gyilkosságokat, hogy elterelje a figyelmet fiáról. Agyrém, de a magyar rendőrség nyomozásstratégiai gyakorlatát ismerve korántsem annyira meglepő – véli az ügyvéd.

A gyanút az is megalapozhatta, hogy korábban az idősebb Némethet már letöltendő szabadságvesztésre ítélték, amikor egy tömegverekedéskor lövöldözött.

– Az csak egy riasztópisztoly volt, vagy mi, megtámadták, muszáj volt neki védeni magát – kommentálja észrevételünket Renátó anyja. Németh Alfréd-Ferivel nem tudtunk beszélni, mert neje szerint Németországban dolgozik idénymunkásként egy vágóhídon.

Magyar Elemér még azt is sejtetni engedi, hogy Suha László is „képben volt”, februári bizonyságtétele után jelentek meg azok a nyilatkozatok az NNI vezetőjétől, hogy az elkövető(k) személyisége megváltozhatott. Nos az ckö exvezetőjéé tényleg 180 fokos fordulatot vett, mindazonáltal csak nevet, amikor mondom neki, hogy mit hallottunk az ügyvédtől.

A két Tarnabodon tartózkodó fiatalember, János és Adorján szabadulásuk óta velünk járt először a Tarna utcában. A megtámadott négy ház közül a legszélső egykor Adorján nagymamájáé volt, de már régóta egyedül lakik benne a 72 esztendős nem roma származású Blahó Béláné. Panni néni sohasem hitte el, hogy ezek a fiúk dobtak volna gyújtópalackokat a házára.

– Én hátul voltam a nyári konyhában, mire előre jöttem, már égett a nagyszoba. A szomszédok hívták a rendőröket, a tűzoltókat. Azóta nem tudok, merek rendesen aludni, minden zizegésre felriadok.

Pusoma János azt mondja, hogy a majd’ egy év börtön tönkretette az életét.

– Elment az asszony, vitte a két gyereket is, mert azt hitte, hogy majd csak 15 év múlva lát. Elhelyezkedni sem tudok, mert ha meghallják a nevemet, egyből kérdezik, maga az a Pusoma, és sajnálattal közlik, hogy nincs hely... Szabó Adorján is elvesztette a munkahelyét, mi több, szociális segélyre sem jogosult, mert nem tartotta a kapcsolatot a munkaügyi központtal. Meg lettünk bélyegezve, sokan most sem fogadják a köszönésünket a faluban, elfordítják a fejüket...

Tódor János

Fotók: Váraljai Szandra

Suha László volt ckö-elnök

Pusoma János és Szabó Adorján

Németh Renátó

Magyar Elemér ügyvéd

Németh Renátó és családja

Blahó Béláné

A Tarna folyó használaton kívüli fahídja

Németh Alfrédné Éva