Útfelbontás Fókuszban

Megelőzhetőek lettek volna a gyilkosságok?
Homály fedi a megbízók kilététét

A Budakörnyéki Bíróság augusztus 23-án szökés, elrejtőzés, a bizonyítás meghiúsítása, valamint két gyanúsított esetében a bűnismétlés veszélye miatt elrendelte annak a négy férfinak az előzetes letartóztatását, akik a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) alapos gyanúja alapján részt vettek a tavaly júliusban kezdődött, hat halálos áldozattal járó romagyilkosságokban. A rendőrség állítja, megdönthetetlen bizonyítékok vannak a birtokában, ugyanakkor a gyanúsítottak tagadják, hogy közük lenne a brutális támadásokhoz, és a mai napig nem tettek vallomást.

A letartóztatottak közül a 42 éves K. Árpád és 36 éves K. István testvérek, ők voltak a támadások kitervelői és legtöbb esetben a végrehajtói is. A csoport tagja volt még a 30 éves P. Zsolt, valamint Cs. István. P. Zsoltot, mint ügyvédjétől megtudtam, egyrendbeli emberöléssel és többrendbeli emberölés kísérletével gyanúsítják, többek között a galgagyörki támadással. Cs. István szerződéses katonaként két ciklusban szolgált a koszovói magyar KFOR-misszióban, 2008-ban szerelt le a honvédségtől. Meg nem erősített információk szerint Cs. István volt a Debrecenben már „négyek bandájának” nevezett csoport fegyverszakértője és -beszerzője, valamint sofőrje. Őket, továbbá két férfit és egy nőt, akiket tanúként hallgattak meg, augusztus 21-én, péntekre virradóan fogták el a Debrecen belvárosában található Perényi 1 nevű pinceklubban, az attól pár lépésre lévő Karaoke Bárban és egy közeli lakásban.

A kedvelt debreceni lemezlovas, dj Grabowsky épp a Perényi 1-ben nyomta a zenét, amikor berontottak a terrorelhárító szolgálat emberei. A terem tele volt szórakozókkal, a dj szerint egyszerűen nem hittek a szemüknek, senki se tudta elhinni, hogy valóság, ami körülöttük történik. Hát még, amikor a terrorelhárítók arra szólították fel a jelenlevőket, hogy azonnal hasaljanak le a földre. Ez komoly? – kérdezték többen, a Kész átverés című humoros produkcióra gyanakodva. A kommandósok viselkedése azonban egyértelművé tette a választ. Az elfogás után tartott helyszíneléskor a rendőrök a söröző pultja mögötti falban olyan sörétes fegyvereket találtak, amelyeket valószínűleg a támadásoknál használtak. Ezek mellett a gyanúsítottak lakásán további fegyvereket és más eszközöket is lefoglaltak. Teherautónyi bizonyítékot szállítottak a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei Budapestre. A rendőrség három terepjárót – egy BMW X5-öst, egy Cherokee Jeepet és egy Nissan Navarrát – is lefoglalt. Ezek a gyanúsítottak tulajdonában lévő járművek hasonlítanak azokra a dzsipekre, amelyeket a támadások helyszínein látni véltek.

Az akcióban a Terrorelhárító Szolgálat és az NNI mintegy száz munkatársa vett részt. A rajtaütésről a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság legmagasabb rangú vezetői is csak órákkal később értesültek; mindössze a helyszíni szemle biztosításához kérték a helyi erők segítségét, de a látványos intézkedéssorozat okáról semmit sem mondtak nekik. Az elfogott személyeket Budapestre szállították; a bonyolult, szerteágazó ügyben nem a lakhely szerint illetékes, hanem a fővárosi nyomozó hatóságok és igazságságszolgáltatási szervek járnak majd el.

Az őrizetbe vett férfiak alkalmi munkavállalóként, rendészeti és hangtechnikusi feladatokat láttak el a két vendéglátóhelyen. A Hajdú-Bihar Megyei Naplónak Barabás Zoltán, a két szórakozóhely bérlője azt mondta: személyesen ugyan nem ismerte őket, de soha semmiféle negatív visszajelzést nem kapott róluk, így meg se fordult a fejében, hogy megváljon tőlük. A közismert debreceni vendéglátós úgy nyilatkozott, a gyanúsítottak már hosszabb ideje bedolgoztak neki, s egy olyan hölgy ajánlására kerültek oda, aki az APEH dolgozója, és különféle zenei programokat szervezett a két klubban. Ezt a nőt szintén elfogták és előállították a rendőrök augusztus 21-én. Nem gyanúsítják bűncselekménnyel, viszont tanúként már többször is meghallgatták a nyomozók a fővárosban.

Rasszista indíték

Bencze József országos rendőrfőkapitány az elfogás délutánján tartott sajtótájékoztatón kijelentette: „prioritásként egyértelműen a rasszista indíték látszik, mint motívum”. Konkrétumokat azonban csak a kihallgatások és a gyanúsítottak ellenőrzése után lehet mondani – fűzte hozzá. Megtudtuk tőle azt is, hogy nem a nyomravezetői díj (amelyet egyúttal vissza is vont), vagy vádalkuajánlat nyomán kerültek képbe a debreceni kido-bóemberek, hanem a bűncselekmények helyszínein, illetve azok közelében forgalmazott mobiltelefon-hívásaik miatt. A szakemberek rendkívül aprólékos és időigényes munkája, melynek során több millió hívást elemeztek, vezetett végül eredményre. Hiába cserélgették ugyanis a simkártyákat, a cellainformációk alapján a készülékek így is beazonosíthatóak voltak. Egyértelmű, hogy a kérdéses időpontokban jártak (mert onnan telefonoztak) az ominózus települések közelében.

K. Istvánról és fivéréről, Árpádról köztudott volt környezetükben, hogy szélsőjobbos-fajgyűlölő nézeteket vallanak, és sosem rejtették véka alá véleményüket. Ám míg Árpád csendes, visszahúzódó természet, addig öccse, aki horogkeresztes tetoválást is visel a testén, nem egyszer bántalmazott cigányokat, és gyakran hangoztatta, hogy gyűlöli őket. Felmerült, hogy K. István tagja a Loki kemény magjának, ezt azonban a csapat szurkolóinak egyesülete az interneten cáfolta. Megfordult ugyan néhány meccsen, de ultraradikális nézetei

miatt állítólag még hasonló gondolkodású társai is megriadtak tőle.

K. István érintett volt a debreceni zsinagóga tóratekercsek őrzésére szolgáló szekrényének 1995 januárjában történt felgyújtásában is. Az elkövetők az akkori Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség vezetői, illetve tagjai voltak, a radikálisan nacionalista szervezetet 1995-ben a Független Kisgazdapárt debreceni székházába jegyezték be. K. István is gyanúsított volt az ügyben, de bizonyítékok hiányában még a bírósági eljárás előtt megszüntették ellene az eljárást. A keleti arcvonalasoknak a várostól 15 kilométerre található Bocskaikert (ahol Cs. István lakik) volt a központjuk, majd beköltöztek a debreceni kisgazda székházba. A párton belül botrány kerekedett ebből, Kapronczi Mihály akkori kisgazda képviselőt az országos vezetés 1995 márciusában kizárta, Torgyán József pártelnök pedig ötvenezer forintot adott a zsinagóga rendbehozatalára. (A megkérdezett védő mindezeket nem kívánta kommentálni – T. J.) Az idősebbik fivér, Árpád közismert figurája a civis városnak, ő alapította a Replika nevű, országosan ismert metálzenekart. Négy évig dobolt a bandában, majd egy másik együttesben is játszott egy ideig. Egy éve a Perényi 1-ben segített be hangtechnikusként, s alkalmanként letartóztatott társaihoz hasonlóan kidobóemberként tevékenykedett.

Bencze József országos rendőrfőkapitány elmondta, hogy az elfogott férfiak következő célpontja Nógrád megye egyik kistelepülése lett volna, ahol szintén a falu végén élő cigányokra akartak támadni. A rendőrség olyan térképeket talált a gyanúsítottak autóiban és lakásán, amelyeken a támadás célpontjául kiszemelt ház is be volt jelölve.

Beszélő nevek

Jelenleg is a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájában őrzik a négy férfit, akiknek a rendőrség gyanúja szerint köze lehetett a romagyilkosságokhoz. Cs. Istvánról időközben az is kiderült, hogy a katonai elhárítás (Katonai Biztonsági Hivatal) fizetett spiclije volt a koszovói misszió során, amikor is az elhárítók kézigránáttolvajok után nyomoztak. Azt azonban cáfolták, hogy a szolgálat ügynöke lett volna. Ő egyébként Csontrabló néven osztotta magvas gondolatait egy internetes levelezési portálon, egyebek közt arról, hogy szívesen lemészárolná az összes cigányt. Őt információink szerint a nyomozók azzal gyanúsítják, hogy a tiszalöki támadáshoz fuvarozta a K. testvéreket.

Ügyvédjétől, Barcsi Istvántól megtudtuk, hogy Cs. Istvánt az elmúlt másfél hónapban egyszer hallgatták ki, társaihoz hasonlóan vallomást nem tett, és azóta sem beszél. „Csontrabló” (akinek egy bulvárlap szerint „beszélő” neve van, ugyanis ő lopta el Kádár János koponyáját) jogi képviselője úgy véli, nem pusztán a nyomozói munka vezetett az elfogáshoz, a rendőrségnek valaki súghatott. Ismerős (munkaadó, munkatárs, barát) buktathatta le a romák ellen elkövetett gyilkosságok gyanúsítottjait. Erre utal, mondta az ügyvéd, hogy Cs. István továbbra sem tudja, milyen bizonyítékok alapján tartják fogva.

Az internetre augusztus 29-én került fel egy háromoldalas dokumentum, amely szerint a romagyilkosságok egyik feltételezett elkövetőjét, az 1995-ös debreceni tóratekercses gyújtogatásban részes, újhungarista K. Istvánt már korábban is figyelték a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, de amikor az fegyvervásárlásába kezdett, megszüntették a titkos adatgyűjtést. (Mint utóbb kiderült, a ráállított debreceni nemzetbiztonsági tiszt kellő indoklás nélkül kérte a megfigyelés folytatását.) Egy másik gyanúsítottról, az exkatona Cs. Istvánról pedig azt állította a Magyar Nemzet által leközölt, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak tulajdonított feljegyzés, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal „titkos kapcsolata” volt. Végül is, mint fentebb írtuk, tényleg volt...

És bár utóbb cáfolták, hogy ez egy kiszivárogtatott eredeti dokumentum lett volna (ugyanis a közreadó szubjektív kommentárjait is tartalmazta), végre esélyt kínált a politikusoknak, hogy a még csak rendőri szakban lévő bűnügybe (Draskovics miniszter, alighanem a korábbi kritikák hatására, hál’ Istennek, azóta nagy önmérsékletet tanúsít, és ez ügyben végre nem nyilatkozik) újra beleártsák magukat. A szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter kerekperec elismerte, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal hibákat követett el, és ha ezek nincsenek, a romagyilkosságok talán megelőzhetőek lettek volna. Példátlan módon ezért még az ellenzék sem szólította föl lemondásra, tekintettel arra, hogy már egy jó hónappal előbb bejelentette, hogy hamarosan leköszön.

Miközben a rendőrség (okkal vagy ok nélkül, döntse el az olvasó) ünnepli magát a sorozatgyilkosság felgöngyölítése kapcsán, meglehetősen faramuci magyarázattal, az ártatlanul fogvatartottaktól és meghurcolt családjuktól egy foghegyről elrebegett bocsánatot sem kérve, helyezték sumák módon szabadlábra a tarnabodi üggyel meggyanúsított, 11 hónapig előzetesben lévő három cigány fiatalt (lásd cikkünket: Szabadlábon a tarnabodi gyanúsítottak, ?? oldal). Érdekes, hogy a kínos malőrök esetén még véletlenül sem tart az országos főkapitány rendkívüli sajtótájékoztatót.

Egyelőre megválaszolatlan

Akad számos, hosszú idő óta megválaszolatlan kérdésünk:

1. Többször is cáfolták, hogy lakossági bejelentés eredményeképpen fogták volna el a romagyilkosságok gyanúsítottjait. Ugyanakkor a közvéleményben tartja magát a feltételezés, hogy valaki súgott a rendőrségnek. Ez a valaki – amennyiben hitelt adunk a szóbeszédnek – a feltételezett elkövetői csoporthoz tartozott, vagy a szórakozóhely vezetője, valamely dolgozója volt? Az elterelő kommunikációra azért van szükség, hogy védjék az esetleges bejelentőt?

2. Amennyiben nem volt informátor, hogyan találhatták meg már az elfogás éjszakáján, a gyanúsítottak kihallgatása előtt, a fal mögé rejtett fegyvereket?

3. Miként történhetett, hogy az egyik gyanúsítottat itt (ahogy Tarnabodon is) elengedték? Nem éppen életszerű, hogy a gyanúsított aztán telefonhívásra megy vissza az intézkedés helyszínére. Nem lehetséges, ahogy sokan gondolják, hogy esetleg éppen ő, Cs. István, aki a katonai elhárítóknak is súgott pénzért Koszovóban, lehetett a beépített ember, avagy az informátor?

3. Annak idején Kovács Lajos ezredes (a nyomozásba bekapcsolódott úgynevezett Vének Tanácsa vezetője) vetette fel, hogy a gyilkosságsorozat mögött esetleg az olasz-liszkai gyilkosság miatti bosszú állhat. Nyilván megvizsgálták ezt a szálat, és azokat, akik emlékművet állítottak a szerencsétlenül járt tanárnak, illetve patronálják a családot? Fantazmagória, hogy esetleg ők vagy más szélsőséges, ám legálisan működő szervezetek lehettek a romagyilkosságok megrendelői, finanszírozói?

Pár napja az alábbiakat kérdeztük az országos rendőrfőkapitánytól, majd – amikor oda irányítottak bennünket – a Nemzeti Nyomozó Iroda első emberétől. Az NNI szóvivője a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre nem kívánt válaszolni kérdéseinkre. Példát véve hajthatatlan és fáradhatatlan bűnüldözőinkről, csak azért se adjuk fel.

T. J.