Műút Zenekritika

A sokszínűség gazdagsága

Dutar: Idegen vendég

Fonó Budai Zeneház, 2008.

Az Idegen vendég a Dutar együttes első, bemutatkozó lemeze. Tagjai pécsi fiatalok, gimnáziumi tanárok és egyetemisták. Az énekes szólista, Csőke Renáta emellett textilművész (Értéket őrizni és teremteni, Amaro Drom, 2008. május), Kopeczky Péter pedig, aki fúvós és pengetős hangszereken is játszik, egyben egy másik együttes, az Ostinato vezetője, amelynek profilja a versmegzenésítés. A többi előadó: Révész György (gitár), Siptár Miklós (basszusgitár, cselló, tambura) és Kőszegi Mátyás (ütőhangszerek).

Az együttes honlapján (www.dutar.hu), amelyről a fenti adatokat vettem, gondosan regisztrálnak minden szereplést és zenei tevékenységükről szóló híradást. Ez a rendszeretet és komolyság jellemzi zenéjüket is. Olyan sokoldalúan művelt és zeneileg képzett fiatalokról van szó, akik klasszikus zenei tanulmányok után, láthatólag a táncházmozgalom értékei felől indultak, és tudásukat folyamatosan bővítik a világ más tájain keletkezett zenék ismeretével és elemeinek felhasználásával.

Első lemezükön szeretnék megmutatni sokoldalúságukat. A tizenöt trackből kilenc magyar és cigány népköltészeti alkotásokat dolgoz fel, hat pedig versmegzenésítés. A versek közül a Recept (Szép Ernő), A holdas hold románca (Federico Garcia Lorca), a Gyógyulj meg (Nagy László) és a címadó Idegen vendég a kánai menyegzőn (Reményik Sándor) magyarul; Choli Daróczi Józseftől a Phura romnyako rojipe (Öregasszony siráma) cigányul; Nagy Lászlótól a Ki viszi át a szerelmet mindkét nyelven megszólal. A dallamok is alapjában a magyar és a cigány kultúrából származnak, annak is elsősorban kanonizált repertoárjából. A magyar népdalok többnyire erdélyi és moldvai dalok, amelyeket gyakran hallhatunk táncházas együttesektől (Gyere ide, gyöngyvirág, vagy Szép Ernő versének dallama, az Édes Gergelem). A cigány dallamok szinte kizárólag a Kalyi Jag együttes feldolgozásaiból valók, bár hallható a nemzetközi cigány himnusz (Gelem, gelem) és a nálunk is ismert Phirav mange korkoro, amely szintén délszláv környezetben született népies dal.

Ezt az alapjában véve közép-európai dallamvilágot gazdag zenei szövetbe ágyazták be. Az egyik fontos hatás, amely zenéjüket jellemzi, a Közel-Keletről származik (beleértve a Balkánt és Spanyolországot, a flamenco hazáját). Maga az együttes neve is a Keletet idézi: a Dutar (szintén a honlap szerint) két húrt jelent, ilyen és hasonló nevük van egyes pengetős hangszereknek a Közel-Keleten, például szetar, dotar, tar. Nemcsak a hangszerek használatában (tapsur, dombra, cajon, darbuka, tapan) jelenik meg a Kelet, hanem a zenei világban is, keleties dallamok és főleg a motívumismétlő technika, bizonyos hangszínek és hangszerelési ötletek formájában.

A másik meghatározó elem Bartók Béla zenéje. Nemcsak direkt idézetek, „bartókos” fordulatok fedezhetők fel, hanem zeneszerzői elvek is. Bartók hatásának tulajdonítom például azt a szerkesztési elvet, hogy egyes darabok több-kisebb, karakterében különböző formarészből állnak, mintegy apró szviteket alkotva. Az ilyen szvitszerű szerkesztés a népi hangszeres gyakorlatban is meghatározó, de hosszabb ciklusokban és több variációval. A karakterbeli különbségek, illetve a hangszerelés a zeneszerzői tudatosságot mutatja, amely elsősorban az énekelt versek esetében a vers hangulatának kifejezésére törekszik. (Frederico Garcia Lorca és Choli Daróczi művének szorongató hangulatát az ütőhangszeres effektusok is erősítik.) Végül meg kell említeni a dzsessz világában való kalandozást, amely nem meghatározó eleme a feldolgozásoknak, inkább csak színez néhány darabot.

A sokféle elem többnyire harmonikus együttélése és nem utolsósorban a felállás változatossága jó hangulatú és jól hallgatható lemezt eredményezett.

Felsorolok azonban néhány meggondolásra érdemes szempontot. Az előadók világzenének nevezik munkájukat, amely azonban nagy hallgatói tudatosságot kíván. Kifejezetten „szórakoztató” anyagot alig találunk. (Ilyen lehet például a dzsessz-zenészeknél is népszerű Kis kece lányom vagy a három cigány dallamot tartalmazó Pörgetős.) Az együttes erőssége az énekesnő, Csőke Renáta, aki valamennyi számban hallható. Teljesítménye kiemelkedő, hangja hajlékony a középregiszterben, és a magasságokat is rutinosan megoldja. Szövegmondása viszont nem tökéletes, és a hatást tovább rontja, ha például fúvós hangszer támasztja alá az énekelt dallamot. A klaszszikus zene hallgatói közül is csak kevesen veszik elő a szövegkönyvet, és ez a világzene közönségétől sem várható el. Különösen, ha a csak a honlapon szereplő cigány népi szövegek fordítását nem közlik. (Megjegyzendő, hogy a So rodes tu, phrala szövege az átalakítás során értelmetlen lett, értelmes változata az első Kalyi Jag lemezen hallható.)

A szórakoztatástól való tartózkodás eredményezheti a dallamok és tempók túl gyakori váltogatását. Hogy ez időnként mennyire indokolatlan, jól példázza a Rumeláj, amit balkáni kocsmazenéből a Kalyi Jag alakított át kellemes tánczenévé, és most a Dutar művészi dalként, megállásokkal, szünetekkel adja elő. Ahhoz, hogy egyszer valóban művészi dal legyen belőle, nagyobb átalakítások szükségesek. Tehát a kevesebb tudatosság időnként több lenne, nyugodtan lazítsanak, használják ki a zenék variációs lehetőségeit, például hosszabb hangszeres részek vagy énekes rögtönzések beiktatásával.

Végül néhány szó a lemez címéről. Maga a cím érdekes, és egy ilyen sokszínű lemez esetében többféle asszociációra adhat alkalmat abban a kérdésben, hogy ki, hol, kinek a vendége. Ezzel szemben a kísérőszövegben kapunk egy leszűkítő magyarázatot a cigány és magyar identitás „kettős feszültségéről”. (Zárójelben jegyzem meg, mert nem lenne igazságos éppen ezen az együttesen számon kérni a terminológiát, hogy a feldolgozott cigány anyagot nem lehet lovárinak nevezni, mivel többségében nem a lovári oláhcigány csoporttól származik. A cigány vagy roma terminus lett volna helyes, hiszen a rromani nyelvű dalok mellett a Rumeláj román nyelven szólal meg.)

Az együttes érdeme, hogy a lemez hallgatója nem a feszültséget, hanem sokkal inkább a világ zenéinek gazdagságát éli meg.

Kovalcsik Katalin