Útjelző Hírháttér

Nyitnikék

Erasmus-ösztöndíjjal Európában

Ha kedved van bepillantani a külföldi egyetemek világába, szeretnél megismerni új kultúrákat és a nyelvtudásodon is szívesen javítanál, pályázz Erasmus-ösztöndíjra! Több ezer magyar fiatal töltött már el egy-egy félévet Európa számos országában, és abban mindannyian egyetértenek, hogy az ösztöndíjjal szerzett külföldi tapasztalat sokat segíthet a diploma utáni munkakeresésben. Nyitottabbá váltak, toleránsabbak és rugalmasabbak lettek a kint töltött hónapok alatt. Lapunk a Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház ösztöndíjasait és a szombathelyi Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ hallgatóit kérdezte élményeikről.

Az 1987-ben indult Erasmust az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb oktatási programjaként tartják számon. Nevét a nagy humanista tudósról, Rotterdami Erasmusról (1465–1536) kapta. Elsősorban az oktatás minőségének emelését és az európai együttműködést hivatott segíteni, célja, hogy a fiatalok a külföldi tanulmányok alatt jobban megismerjék a másik ország kultúráját, társadalmát, és fejlesszék nyelvtudásukat. Indulása óta 1,5 millió diák vett részt a csereprogramban az EU huszonhét tagállama mellett Izland, Liechtenstein, Norvégia, Törökország egyetemein és főiskoláin. Jelenleg mintegy 2500 felsőoktatási intézményben biztosít 3-10 hónapos külföldi tanulmányokat. A program életében 2007 fontos állomás, mert innen az „Egész életen át tartó tanulás” (LLP – Lifelong Learning Program) keretében folytatódik tovább, bővülő célcsoporttal és lehetőségekkel. Mindez azt jelenti, hogy a diákokon kívül már vállalkozások, szociális partnerek, oktatásért és képzésért felelős szervezetek is beléphetnek a programba.

A diákok nem pályázhatnak egyénileg, ezt csak az intézményükön keresztül tehetik meg, ha az rendelkezik érvényes Erasmus intézményi pályázattal az adott tanévre. Az egyetemek, főiskolák részéről koordinátor foglalkozik a szervezéssel. Ő tud felvilágosítást adni arról, hogy a hallgatót érintő szakoknak van-e mobilitási pályázata az Erasmuson belül, és ha igen, mely országokkal és intézményekkel.

Magyarország 10 évvel az ösztöndíj elindulása után, 1997-ben csatlakozott a kezdeményezéshez. (Az Erasmust hazánkban a Magyar Nemzeti Iroda, ismertebb nevén Tempus Közalapítvány intézi.) Az első évben a magyar kiutazók száma még csak 856 fő volt, az évek során azonban egyre nagyobb népszerűségre tett szert, amit a pályázók növekvő száma mutat. Az ösztöndíjban felsőfokú tanulmányaik során csak egy alkalommal részesülhetnek a hallgatók. Két céllal utazhatnak külföldre: tanulmányokat folytatni vagy külföldi szakmai gyakorlatot végezni.

A 2007/2008-as tanévben a hallgatók száma már 3734 fő volt: tanulmányi célból 3290, szakmai gyakorlatra 444 fő utazott ki. A Tempus Közalapítvány Erasmus-koordinátora, Bokodi Szabolcs szerint a legnépszerűbb országok továbbra is Ausztria, Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Finnország és az Egyesült Királyság (lásd táblázatunkat).

Célország 1998/99 2002/03 2007/08

Németország 243 497 752

Olaszország 50 208 262

Franciaország 133 184 245

Finnország 76 184 245

Spanyolország 23 100 243

Hollandia 76 136 222

Belgium 53 82 196

Ausztria 39 104 178

Egyesült Királyság 87 96 152

Forrás: Tempus Közalapítvány

A külföldön szerencsét próbáló fiatalok száma évről évre folyamatosan emelkedik, mégis a diákok többsége tart az ösztöndíj megpályázásától. Ezt Pintér Judit, a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ Erasmus-koordinátora a következőkkel magyarázza: „Mi, magyarok nem igazán vagyunk mobilisak. Gondolom, sokan félnek is ettől a lehetőségtől. Van, aki azért, mert úgy gondolja, egy külföldön töltött félév halasztással jár, pedig nem így van. Más úgy látja, hogy anyagilag nem engedheti meg magának, de vannak olyanok is, akik nem értesülnek erről a lehetőségről, mert nem igazán járatosak az intézményük életében, vagy egyszerűen elkerüli a figyelmüket a felhívás.”

Útilapu

Aki pályázik, annak néhány alapvető kritériumnak kell megfelelnie: magyar állampolgár legyen és nappali, esti vagy levelező tagozatos hallgatóként érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen. A pályázók lehetnek nyelvszakos hallgatók vagy más szakot végzők is. Aki mindezeknek megfelel, annak nincs más dolga, mint időben beadni az írásos jelentkezést, a kötelező mellékletekkel együtt (egy magyar és egy célnyelvű önéletrajz, motivációs levél, tanulmányi terv a kint töltendő félévre, index fénymásolata a két lezárt félévéről). Persze a jó tanulmányi eredmény és a célország nyelvének az ismerete sem árt az ösztöndíj elnyeréséhez!

„Minden Erasmus-diák mentesül a fogadó intézményben a tandíj fizetése alól, illetve nem kell fizetnie az intézmény által nyújtott szolgáltatásokért sem: beiratkozás, vizsgadíj, internet- és könyvtárhasználat. A legtöbb esetben az Erasmus-hallgatók ösztöndíjban részesülnek, aminek a mértéke a küldő intézmény döntésétől függ” – tájékoztat Bokodi Szabolcs az ösztöndíj további előnyeiről.

A vízumról, szállásról, utazásról az Erasmus-diáknak önállóan kell gondoskodnia, de az egyetemtől segítséget kérhet hozzá. Megválaszthatja, hogy albérletben vagy kollégiumban szeretne lakni. Viszont aki kollégiumban szeretne elhelyezkedni, annak érdemes minél előbb elküldenie az igényét, mert ezek a szálláslehetőségek telnek be leghamarabb!

És van még egy fontos feltétel: a hallgató csak akkor vehet részt benne, ha megfelelő anyagi kerettel rendelkezik ahhoz, hogy a fogadó országban felmerülő költségeket fedezni tudja. Az Erasmus-ösztöndíj ugyan támogatást nyújt a külföldi tanulmányok ideje alatt (a minimális havi összeg 200 euró, a maximális 500 euró), de ez nem fedezi a kint tartózkodás összes kiadását. A szombathelyi Savaria Egyetemen például minden erasmusosnak az ösztöndíjához kötelezően havi 50 euró saját hozzájárulást kell vállalnia. A volt ösztöndíjasok elmondása szerint még ez a minimum összeg is kevésnek bizonyult. „Nekem kb. 1200 euró volt a teljes ösztöndíjam a három hónapra, ehhez hozzá kellett tennem egy 100 ezer forint körüli összeget, amiből már kényelmesen kijöttem” – mondja Pongrácz Adrienn volt Erasmus-hallgató. Ez az én esetemben is igaz volt. Az ösztöndíjamat ki kellett egészíteni 100 ezer forinttal, ami három havi kollégiumi díj kifizetésére volt elegendő. A kapott pályázati pénzből így, ha nem is dorbézolva, de kényelmesen meg tudtam élni. Ezáltal lehetőségem volt a környéken utazásokat tenni, beülhettem pizzériába, kávázóba anélkül, hogy aggódnom kellett volna az elköltött pénz miatt.

A sikeres pályázat után minden esetben mobilitási szerződést kötnek a hallgatóval, akinek ezután jelentkeznie kell a fogadó intézménynél. A szükséges dokumentumokat (jelentkezési lap, szállásigénylő nyomtatvány, tanulmányi szerződés) a koordinátornak kell leadni, aki végül az összes hallgató jelentkezését együtt továbbítja a fogadó intézmények felé.

Az egyetemek és főiskolák a kiutazó hallgató regisztrálása után információs csomagot küldenek az ösztöndíjasoknak, benne az aktuális tantárgylistát, amelyből kiválaszthatják a nekik legmegfelelőbb tárgyakat. Ezt a kiutazást követően a Learning Agreement nyomtatványon kell rögzíteni, amit az ottani egyetem koordinátorával, illetve a tárgyat elismerő oktatóval is alá kell majd íratnia, ugyanis a külföldi képzés alatt ez lesz a hallgató „indexe”.

„Ezt úgy határozták meg, hogy ami itthon minimum kredit, vagyis egy félév elfogadásához szükséges, akkor kint ugyanannyi értéket kell felvenni. De ezt csak akkor, ha ezeket a tárgyakat teljesíteni is akarom, mivel nem kötelező a kint tartózkodás alatt vizsgázni. Amennyiben nem vizsgázom, akkor három tárgyat kötelező felvenni, és az órákat látogatni kell, nincs pardon! Történelem szakosként leginkább történelemórákat látogattam, próbáltam minél érdekesebb tantárgyakat felvenni, mint például a Nők a 2. világháborúban, Nők a XX. században, valamint a nemesi konyháról is hallgattam egy előadást” – meséli Pongrácz Adrienn, a szombathelyi Savaria Egyetem diákja, aki 2007/2008 második félévét töltötte Németországban.

Az Erasmus ösztöndíjnak, ahogy már korábban is szó esett róla, nem kell feltétlenül évhalasztással járnia. A hallgatónak lehetősége van egyéni tanulmányi rend kérelem benyújtására, amit az ösztöndíjra hivatkozva el is szoktak fogadni. „De ilyenkor is előre kell tisztázni a tanáraival, hogy hol lesz a félév során, milyen beszámolási, vizsga vagy egyéb kötelességei vannak a felvett tantárgyakból. Némely szakokon lehetőség van a kint teljesített tárgyak befogadására is. Van olyan eset, amikor a kinti tantárgy követelménye fedi az itthoniét, ilyenkor ezt automatikusan ki lehet váltani. Az ösztöndíjból hazatérő hallgatónak már csak két kötelessége marad: írásos beszámoló készítése az Erasmus tanulmányokról a visszaérkezését követő két héten belül, és meg kell kezdenie az itthoni vizsgák teljesítését” – teszi hozzá Pintér Judit, szombathelyi Erasmus-koordinátor.

Élmények, tapasztalatok

Lehet, hogy minden papírt beszereztél, és időben leadtad a pályázatodat, azonban ez még nem garancia arra, hogy biztosan meg is kapod az ösztöndíjat. Ha nem nyernéd el elsőre, akkor se keseredj el, érdemes többször próbálkozni. Én két évig pályáztam sikertelenül, nálam jobb tanulmányi átlaggal rendelkezők kapták meg. Azonban megtartottak pótembernek, ha valaki visszamondaná az ösztöndíját. És szerencsém volt! Három hónapot töltöttem Olaszországban. Remekül éreztem magam, és persze szakmailag is sokat fejlődtem.

Ha úgy döntesz, megpróbálod, fogadj el néhány jó tanácsot! Mindenek előtt nyitottnak kell lenned, ismerkedni kell, beszélgetni a többi diákkal, és nem csak a saját országunkból érkezett hallgatókkal. Csak így ismerheted meg más népek kultúráját, gondolkodásmódját, temperamentumát, na és a konyháját is. Ugyanúgy, ahogy ők hatnak rád, te is hatsz rájuk. Ez kölcsönös. Sokat beszélgettünk, buliztunk és utazgattunk a többiekkel. Szerintem egy másik országot csak annak lakóin keresztül ismerhetünk meg igazán. Talpraesettnek kell lenni, és nem szabad elkeseredni, mert segítője mindig akad az embernek. Bár az ösztöndíjam óta eltelt már több mint két év, még mindig élő kapcsolatom van az odakint megismert különböző országbeli barátaimmal.

A megkérdezett diákok megegyeznek abban, hogy a kint töltött hónapok alatt sokat javult a nyelvtudásuk, és rengeteg barátra tettek szert. A sokféle kultúrából érkezett fiatallal való együttélés alkalmazkodóbbá és sokkal nyitottabbá tette őket.

„Nagyon barátságosan fogadtak minket, és maximálisan a segítségünkre voltak. Így a kezdeti adminisztrációs dolgokat nagyon könnyen el tudtuk intézni. A nyelvtudásom fejlődését magam is tapasztaltam, a cseh lakótársam is egy hónap után már jelezte, hogy sokkal jobban beszélem a németet, mint amikor kimentem. Jó volt, hogy kívülről is jött a visszajelzés: sokkal könnyebben megy a kommunikáció. Nagyon sok külföldi diák volt, nemcsak Erasmus-ösztöndíjas, hanem más kontinensről is, például Japánból, Kínából, USA-ból és latin-amerikai országokból. Megközelítőleg 3000 külföldi diákja van a drezdai egyetemnek, éppen ezért nagyon sok lehetőség volt a számunkra. Rengeteg programot, utazást szerveztek nekünk, szinte nap mint nap volt valami. Nem is tudtunk mindenre elmenni, lehetetlen volt. Úgy gondolom, az Erasmus jó lehetőség arra, hogy kipróbálja magát az ember egy új környezetben. Mert hiába vagyunk EU-tagok és fejlődünk a magunk módján, azért vannak dolgok, amik Nyugat-Európában máshogy, jobban működnek, és ezekből sokat tanulhatunk, és hazaérkezve ezeket kamatoztatni is tudjuk.”

Fazekas Vivien, aki szintén Olaszországban járt az ösztöndíjjal, ezt mondja az Udinében töltött hónapokról, a világ legnagyobb egyetemi csereprogramjáról: „Egy álom, amiben olyan szabad vagy, mint még soha, annyi barátot szerzel, amennyit bírsz, annyira tanulsz meg egy nyelvet, amennyire máshol nem is lehetne, és annyi tapasztalatot szerzel, hogy szinte fel sem bírod fogni. Mindenkinek kötelezővé tenném! Új ablakot nyit a világra, emberekről tanít.”

Kép és szöveg: László Krisztina