Útjelző    

Hírháttér

 

Új világ szimfónia

 

Minisztercsere a cseh kisebbségi kabinet élén

 

Hivatali ténykedése egyik legfontosabb feladatának tekinti a volt roma koncentrációs tábor helyén jelenleg is üzemelő sertésfarm mielőbbi eltüntetését a zenész múltú, új emberi jogi és kisebbségügyi miniszter, akinek előzetes tervei szerint az ország másik volt internálótáborának helyén hamarosan kutató- és oktatóközpont kezdheti meg működését.

 

A januárban hivatalába iktatott Barack Obama a címzettje annak a levélnek, amelyet a napokban nyújtottak át a Roma Realia civil szervezet képviselői az Egyesült Államok Prágába delegált nagykövetének. Mint azt távirati források hírül adták: a küldeményben az érdekvédők egyszerre számolnak be az első fekete elnöknek a csehországi romák nehéz életkörülményeiről, valamint a szélsőségesek fokozódó aktivitásáról és térnyeréséről. Utóbbi jelenség kapcsán példaként a 2008. novemberi litvínovi eseményeket említik, amikor is – miként arról lapunk beszámolt – több száz szélsőséges igyekezett behatolni az észak-csehországi Litvínov többségében romák lakta Janov lakónegyedébe (Ki velük, ki ellenük, Amaro Drom, 2008. december). Az ultrajobboldali Munkáspárt szimpatizánsai és a rendőrség közötti összecsapás a legnagyobb ilyen jellegű incidens volt a rendszerváltás óta: tizennégy személy, köztük hét rendőr megsérült, tizenöt erőszakoskodót pedig előállítottak.

Tulajdonképpen ez a skandalum szolgáltatta a végső érvet a jogvédők számára, akik a litvínovi helyzet eszkalálódása nyomán Dzamila Stehlíková emberi jogi és kisebbségügyi miniszter azonnali visszahívását követelték Mírek Topolánek kormányfőtől.

A miniszterelnök végül januárban jelentette be a több oldalról is szorgalmazott személycserét: a zöldpárti politikusnő helyére párttársa, Michael Kocáb ismert zenész és zeneszerző lépett, aki az 1990-es évek elején azzal szerzett ismertséget, hogy ő vezette a szovjet katonák csehszlovák kivonulásának egyeztetésével megbízott parlamenti bizottságot. Az egyszerre négy tárcát is érintő változások részeként ugyancsak megválni kényszerült bársonyszékétől Jiří Čunek volt kormányfőhelyettes és regionális fejlesztési miniszter – nem mellékesen: volt vsetíni polgármester –, akinek romellenes kijelentései, valamint korrupciógyanús ügye időről időre bejárták a nemzetközi sajtót (Hátramenet, Amaro Drom, 2008. november).

Az új kisebbségi miniszter első hivatali napjai alapján úgy tűnik: Kocáb a konfrontációk helyett inkább párbeszédre, a kompromisszumok keresésére törekszik. Legalábbis erre utal egy tervezett cigányellenes tüntetés kapcsán foganatosított fellépése. Az ügy hátterében – mint azt a Romea.cz hírösszefoglalója felidézi – egy romákból álló csoport által elkövetett támadás áll, amelynek 17 éves sértettje fej- és bordasérüléseket szenvedett a közép-csehországi Kolínban. Az atrocitás nyomán kilátásba helyezett megmozdulást végül azért „fújták le”, mert a szervezők és a miniszter közötti egyeztetésen Kocáb ígéretet tett arra, hogy a kormány megvizsgálja a demonstrálni szándékozók – egyebek mellett a szociális rendszer átalakítását szorgalmazó – követeléseit.

S bár felettébb talányos, hogy felelős kormányzat egyáltalán elgondolkodhat-e egy olyasféle intézkedés kidolgozásán, amely anyagilag ellenérdekeltté tenné további

utódok vállalását bizonyos gyermekszám felett, a miniszter mindenesetre kijelentette: „A többség és a kisebbségi együttélésének problémáit a kerekasztal mellett, nem pedig az utcán kell megoldani.”

Több mint szimbolikus ugyanakkor, hogy az új vezető kiemelt feladatának tekinti a második világháborúban létesített roma munkatáborok jelenlegi helyszínének méltó rendezését. Így Kocáb megígérte, hogy elköltözteti a Letyben üzemelő sertésfarmot, amelynek területére több mint ezer romát internáltak a vészkorszak idején – közülük 326 fogoly (241 gyermek) vesztette élet. Mint emlékezetes: az ügy a kilencvenes évek eleje óta napirenden van Prágában, az Európai Parlament 2005-ben határozatban sürgette a létesítmény azonnali bezárását, amelynek elmaradását többen a politikai akarat és a megértés hiányával magyarázzák. „Ha a tábor áldozatai cseh származásúak lettek volna, soha nem építenek oda disznófarmot. Vagy ha mégis, akkor már réges-rég áthelyezték volna. A politikusoknak meg kell érteniük, hogy a német kormány fogja fizetni az emlékművet, de a farm eltüntetésének költségeit a cseh kormánynak, és csakis a cseheknek kell állniuk” – idézte fel Markus Pape, a roma holokauszttal foglalkozó bizottság szóvivőjének álláspontját a Kitekintő külpolitikai portál. Az ügy kényes jellegét mindenesetre jelzi, hogy a már elmített levelében a Roma Pealia szervezet is éppen a hizlalda zavartalan működésére hivatkozva állítja, a közép-európai államban továbbra sem ismerik el a roma holokauszt tényét.

Úgy tűnik, jóval konkrétabbak az elképzelések a dél-morvaországi Hodonín u Kunštatu településen létesített egykori tábor területének megnyugtató rendezését illetően. A dél-morvaországi lágerbe mintegy 1400 romát internáltak – közülük kétszázan itt vesztették életüket, 800 romát pedig az auschwitzi megsemmisítő táborokba transzportáltak. Jelenleg a területen üdülő- és wellnesskomplexum üzemel, és csak egy kis mementó idézi fel a gyászos emlékű történéseket. Ám ahogyan azt a napokban cseh források jelentették: Kocáb megállapodásra jutott a tulajdonossal – így a telek állami megvételét követően hamarosan egy roma holokausztközpontként is funkcionáló kutató- és oktatóintézmény kezdheti meg működését.

- Rácz -