Lapunk folyamatosan igyekszik követni és véleményezni a romákkal kapcsolatos kormányzati döntéseket és EU-határozatokat. Ezen belül különös figyelmet szenteltünk az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek (ÚMFT) és a Roma Integráció Évtizede Programnak (RIÉP). Az alábbiakban a Roma Parlament szakmai anyagát adjuk közre, amelyet a RIT és a RIMB tagjainak informálásához, döntéshozatalaik előkészítéséhez állított össze.

I. Új Magyarország Fejlesztési Terv megállapítja:

„Olyan fejlesztéseket támogatunk, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetű rétegek, mindenekelőtt a romák kirekesztettségét, és biztosítják e csoportok egyenlő hozzáférését a forrásokhoz. Ahhoz, hogy a fejlesztések ténylegesen eljussanak a romákhoz, a hozzáférést segítő célprogramokat, eljárásokat, hálózatokat kell működtetni. Előtérbe kell helyezni azokat a támogatási formákat, amelyek nem általános pályázati úton valósulnak meg. A fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok ne növeljék a szegregációt és a problémák koncentrálódását, valamint ne fokozzák a romákkal szembeni előítéletet. Hatékony koordinációs és monitoringrendszerre van szükség, amely összehangolja e fejlesztéseket, indikátorokat dolgoz ki, és külön vizsgálja a romák részvételét a fejlesztésekben.”

A származásra irányuló adatgyűjtést jogszabály teszi lehetővé, azonban nem végeznek ilyen adatgyűjtést sem a közigazgatási, sem a fejlesztéspolitikai eljárások. Ennek hiányában az ÚMFT fenti rendelkezési pedig végrehajthatatlanok.

II. Roma integrációval kapcsolatos szakpolitikákat elemző és ellenőrző vizsgálatok, tanulmányok ajánlásokkal

1. A Tárki 2007-ben ex-ante átvilágította az ÚMFT operatív programjait, és többek között megállapította, hogy:

• „A romák helyzete számos tényező együttes és egymásra való hatásával magyarázható, azonban ennek kezelésére hivatott komplex programot nem található az operatív programokban, és olyan is csak néhány akad, amelyik felismeri a romák hátrányos helyzetének többdimenziós jellegét.”

• „Az operatív programok beindulása előtt szükség van célzott adatfelvételekre, hogy a programok lezárása után a kezdeti állapotot rögzítő adatok birtokában lehessen értékelni a fejlesztéspolitika eredményeit. A kiinduló állapotot bemutató adatok ismerete nélkül a legjobban kitalált indikátor sem több egy közönséges adatnál.”

Az idézett értékelések azt mutatják, hogy a nemzeti fejlesztési tervek, illetve az ezek alapján kidolgozott operatív programok önmagukban nem alkalmasak arra, hogy a cigányság felemelkedését szolgáló intézkedéseket, a hozzájuk rendelt támogatásokat és az elvárt eredményeket rendszerbe foglalják. Ennek egyik legfontosabb szakmai oka továbbra is az, hogy a programok céljaikban tartalmazzák a cigányság felemelkedésének kiemelt támogatását, azonban a támogatások célzottságának növeléséhez, illetve a célba érés méréséhez szükséges objektív indikátorokat – az adatfelvételei tilalmakra való hivatkozással – általában nem alkalmaznak.

2. Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet 2008 májusában jelentette meg összegző, helyzetfeltáró tanulmányát. A magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére a rendszerváltás óta fordított támogatások mértékéről és hatékonyságáról címmel, amelyből most néhány, ide vonatkozó részt emelünk ki.

„Az etnikai célú adatgyűjtés tilalma a roma integrációt szolgáló pénzek eredményes felhasználásának egyik legkomolyabb akadályát képezi. Magyarországon 1994 óta semmiféle országos reprezentativitású rendszeres adatgyűjtés nem folyt a roma népesség helyzetéről. Az elmúlt tíz év egyetlen magyar kormányzata sem tartotta fontosnak, hogy rendszeres információk gyűjtésével bizonyosodjon meg a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbség helyzetében bekövetkezett változásokról. A hazai statisztikai adatgyűjtés rendszerének továbbra sem része az, hogy miként, milyen rendszerességgel, milyen pénzügyi forrásokból, mely szervezeteknek kell a hazai cigányság helyzetéről adatokat gyűjteni.

(…)

1993 óta a magyar jog előírásai szerint a faji vagy etnikai hovatartozással kapcsolatos adatkezelés az érintett személy írásos beleegyezése hiányában nem megengedett. A kutatók már több mint egy évtizede állítják, egy roma nem attól lesz roma, hogy annak vallja magát, hanem azáltal, hogy annak tekintik/észlelik, és az etnikai hovatartozással kapcsolatos olyan adatkezelés, mely az ilyen észlelésén alapul, nem tilos.

(…)

Az a tény, hogy a támogatások mértékét nem lehet még közelítő pontossággal sem megállapítani, nemcsak a támogatási rendszer átláthatóságát rontja, hanem ilyen körülmények között nincs valódi tervezés, és lehetetlen a szigorú számonkérés.

(…)

A romákra vonatkozó adatok gyűjtésének tilalma, a célcsoport meghatározásának bizonytalanságai lehetetlenné tették mérhető teljesítménykövetelmények rögzítését, és ezekre épített monitoringrendszer létrehozását. A számszerű adatok, indikátorok hiánya nem ad valódi értékelésre lehetőséget.”

Az Állami Számvevőszék javaslatai

• Mielőbb meg kell teremteni annak feltételét, hogy a romákról helyzetük felmérése és javítása érdekében hivatalosan adatokat lehessen gyűjteni az európai adatvédelmi normák figyelembevételével;

• Elvi döntést szükséges hozni arról, hogy milyen esetekben célszerű a költségvetési támogatások, a felzárkóztató programok célcsoportjaként kifejezetten a cigányságot vagy annak egyes csoportjait nevesíteni. Ilyen programok esetén meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a cigányság részvétele a programban megbízhatóan mérhető és nyomon követhető legyen;

• Olyan tervezési és beszámolási rendszert kell létrehozni, amely – az előző pontban foglaltak figyelembe vételével – nevesíti és nyomon követhetővé teszi a cigányság helyzetének javítására fordított közpénzeket, azok útját és hasznosulását;

• A kormányzati intézkedéscsomagok tervezésének, végrehajtásának és monitoringjának hatékony koordinációja érdekében:

– a tárcaközi koordinációt olyan testületre célszerű bízni, amely tényleges döntési jogkörrel is rendelkezik,

– a több tárcát érintő programok megvalósításakor célszerű projektmenedzsmentet alkalmazni,

– meg kell teremteni a programok folyamatos monitoringjának a módszertani és az intézményi feltételeit;

• A pályázati és pályázathasznosítási kompetenciák fejlesztésével, technikai segítségnyújtással esélyegyenlőséget kell biztosítani a cigányságnak a pályázati forrásokért folyó versenyben.

3. A kisebbségi országgyűlési biztos 2005. évi jelentése

„A dominánsnak mondható álláspont szerint, az etnikai adatok gyűjtése és kezelése elengedhetetlenül szükséges, mind kisebbségvédelmi, mind esélyegyenlőségi szempontból. Másként fogalmazva, a valóban hatékony és adekvát kisebbségvédelmi rendszerek, illetve antidiszkriminációs politikák és jogintézmények kidolgozása és megvalósítása megfelelő adatbázisok létrehozása nélkül elképzelhetetlen.” 1

4. Rasszizmus és az Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) 2007. évi magyarországi jelentése

Az ECRI jelentésében támogatta az etnikai alapú adatgyűjtést. Meggyőződése, hogy az etnikai alapú adatgyűjtés és az ilyen adatok nyilvánosságra hozatala véghez vihető az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, feltéve, hogy bizonyos követelmények teljesülnek. A bizottság hangsúlyozza, hogy az ilyen adatok nagyon hasznosak a diszkrimináció azonosításához és a diszkrimináció elleni küzdelemhez.

III. A Magyarországi Roma Parlament javaslatai a kisebbségi adatkezeléshez és jogosultságkövetéshez

1. Etnikai adatkezelés a jelenlegi jogszabályi keretek között.

A romákhoz romaként jutó fejlesztési forrásokhoz a származásról szóló önkéntes nyilatkozat alapján lehessen hozzájutni.

A nyilatkozatok a roma származásról szólnak, ellenőrzésük biztosítására több lehetőség kínálkozik:

– Lehetőség van azok ellenjegyzésére roma civil szervezetek, ckö-k részéről.

– Ugyanennek a körnek lehet ellentmondási joggyakorolást biztosítani.

– Lehetséges a pályázati tartalmak ellenőrzése során a származásról szóló önkéntes nyilatkozatok ellenőrzésénél a roma civil szervezeteket, illetve ckö-k bevonása szakértőként.

Az adatkezelés és a nyomon követés megegyezik a roma ösztöndíjak esetében alkalmazott rendszerrel. Mindenki, aki ÚMFT fejlesztési programot valósít meg és azokba bevonja a romákat, vagy aki számára kötelező a fejlesztésre vonatkozó előírás szerint a romák bevonása, köteles az itt leírt módon bizonyítani a romák részvételét, és nyomon követhetővé tenni ezt úgy, hogy vonatkoznak rá az adatvédelmi jogszabályok és nem élhet vissza a tudomására jutott adatokkal, s köteles azokat rendeltetésszerűen és célzottan kezelni stb.

Ebben az esetben a fejlesztők (pályázók) feladata és érdeke a romák elérése, hozzájutásuk biztosítása, a hatékonyság eredményessé és ellenőrizhetővé tétele. Míg a legtöbb védett csoport esetében objektív módon látható az ok (nők, munkanélküliek, fogyatékkal élők stb.),

a romák esetében a védettséget a származásról adott önkéntes nyilatkozat dokumentálja.

Ez a módszer a roma származáshoz nem negatív sztereotípiákat társít, hanem pozitív lehetőséget, a roma származás alapján juthatnak fejlesztők és romák egyaránt közös előnyökhöz. A megoldásnak ezért társadalmi tudatformáló hatása is van, fokozza a többségi és kisebbségi interakciókat.

2. A RIMB szakértőinek, a kisebbségi ombudsman és a kormányzat szakértőinek részvételével alakuljon kisebbségi adatkezeléssel kapcsolatos jogszabály-előkészítő munkacsoport. A kormányzat pályázati eljárásban tegye lehetővé, hogy szakmai műhelyek a témában ajánlásokat, javaslatokat, programokat, jogszabálytervezetek készíthessenek.

IV. A Magyarországi Roma Parlament, mint a RIT és a RIMB tagja kezdeményezi, hogy a RIT kormányzati döntés előkészítő hatáskörében eljárva, a roma közösség társadalmi integrációjáért fennálló felelőssége alapján haladéktalanul tűzze napirendre az etnikai adatkezelés és jogosultságkövetés témakörét, és hozzon határozatot.

1 A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 2005. évi beszámolójának bevezetője