A kisebbségi kérdésekért felelős miniszter leváltását szorgalmazzák roma érdekvédők a cseh szélsőségek novemberi, litvínovi akciója után, amely új fejezetet nyithat a radikálisokkal szembeni rendőri fellépés terén is.

Valóra váltották fenyegetésüket és visszatértek a szélsőjobboldali Munkáspárt (Delnícka strana – DS) jórészt munkanélküli, ifjú aktivistái az észak-csehországi Litvínov többségében romák lakta Janov lakónegyedébe, ahol októberben már kis híján véres incidensbe torkollt egy be nem jelentett akciójuk. Mint emlékezetes: akkor az őket botokkal felfegyverkezve váró roma férfiakkal való súlyosabb összecsapást csak az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni, ám a tömegjelenetekben három rendőr így is megsérült, egy szélsőségest pedig őrizetbe vettek (Hátramenet, Amaro Drom, 2008. november).

A résztvevők és a sérültek számát tekintve lényegesen nagyobb volumenű volt a romák állítólagos pozitív diszkriminációja, illetve a szabad véleménynyilvánítás akadályozása ellen tiltakozó újabb, november közepi DS-megmozdulás. Cseh tudósítások szerint a több mint ezer rendőrnek csak vízágyúkkal, páncélozott járművekkel, könnyfakasztó gránátokkal sikerült gátját vetni annak, hogy a mintegy hétszáz, „A nemzet mindenek felett!”, „Csehország a cseheké!” jelszavakat skandáló szélsőséges áttörje a torlaszokat és bejusson a lakónegyedbe. Hatékony fellépésüket ráadásul csak tovább nehezítette, hogy időközben verekedések kezdődtek az ottani roma és nem roma lakosok között. Tizennégy személy, köztük hét rendőr megsérült – egy tüntető kezében felrobbant a házi készítésű petárda, s leszakította az ujjait –, tizenöt erőszakoskodót előállítottak.

Bár a közép-európai államból időről időre érkeznek hírek a radikálisok fokozódó aktivitásáról (Vonulási irányok, Amaro Drom, 2008. március), a mostani események kapcsán a cseh források a vízválasztó jelleget hangsúlyozzák. A rendszerváltás után ez volt a legnagyobb összecsapás a jobboldali szélsőségesek és a rendőrség között – értékelt a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes.

„A zavargások azt igazolják, hogy megerősödtek és vérszemet is kaptak a cseh szélsőjobboldali csoportosulások” – nyilatkozta újságíróknak Ondrej Cakl, a Tolerance civil szerveződés elnöke, megerősítve, hogy a rendszerváltás óta soha nem menetelt és tüntetett egyszerre ennyi szélsőséges személy. A jogvédő szerint azonban az is új fejlemény, hogy az utcán sokan megtapsolták őket, mások pedig az intézkedő rendőrökre kiabálva azt szorgalmazták, hogy ne a szélsőségeket verjék, hanem a bűnözéssel és munkakerüléssel vádolt cigány embereket. Előfordult olyan is, hogy a rendőrök elől menekülő tüntetőket a lakosok saját házaikba engedték be.

Ugyanebben a nyilatkozatában a civil szervezet vezetője egyébiránt a politikai elit tagjainak felelősségét hangoztatta, mert csak a fogadkozások szintjén kezelik a romákkal kapcsolatos, egyre súlyosabb szociális és társadalmi gondokat. A különféle tudósítások alapján úgy tűnik: a főként romák lakta litvínovi Janov lakótelepen immáron hosszú ideje nagyon kritikus a helyzet, lapinformációk szerint virágzik a drogkereskedelem és a prostitúció. A helyi lakosok többsége munkanélküli és szociális segélyekből tartja fenn magát; s a roma és nem roma lakosság közti konfliktusok csaknem mindennaposak. „Emiatt is növekszik a lakosság egyes rétegei között a felháborodás, amely valóságos melegágya a szélsőséges csoportok növekvő agresszivitásának, fajgyűlölő megnyilvánulásainak” – magyarázta Cakl.

Azt persze egyelőre csak találgatni lehet, hogy a litvínovi események ténylegesen hogyan hatnak a DS társadalmi támogatottságának mértékére. A formáció a 2004-es helyhatósági választásokon csupán háromezer szavazatot gyűjtött be, ám egyes felmérések szerint szavazóbázisa mára ennek többszöröse lehet. „Folyamatosan növekszik a népszerűségünk, a 2009-es európai parlamenti választásokon akár a voksok 2-3 százalékát is besöpörhetjük” – vázolt biztató jövőképet pártjának Tomaš Vandas. A vezető szerint a tömörülést azért is övezheti növekvő szimpátia, mivel – zéró toleranciát hirdetve a bársonyos forradalom utáni politikai berendezkedéssel szemben – egyedüliként mer nyíltan beszélni bűnözésről, korrupcióról, a politikusok maffiakapcsolatairól.

Az erőszakos megmozdulásokon túl az efféle nyilatkozatok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Ivan Langer belügyminiszter megerősítette: javasolni fogja az illetékeseknek a Munkáspárt betiltását. „Kész tervünk van, hogy miképpen reagáljunk. Senki sem várhatja el azt, hogy hazamegyünk és abbahagyjuk a politizálást, még egy olyan ostoba politikus sem, mint Ivan Langer. Semmi probléma, új pártot alapítunk” – említett „vészforgatókönyvet” Tomaš Vandas, akinek pártja, illetve az általa képviselt neonáci eszmerendszer ellen több százan demonstráltak december 11-én, az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata elfogadásának 60. évfordulójához kapcsolódva, Prága belvárosában.

A DS betiltásának újbóli felvetésén túl a litvínovi események további belpolitikai vonatkozása, hogy roma érdekvédők a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszter azonnali visszahívását követelik Mírek Topolanek kormányfőtől. „Džamila Steh-líkova több alkalommal is tanúbizonyságát adta hozzá nem értésének, amelyekért utóbb bocsánatot kért a romáktól” – közölte a miniszterelnökhöz címzett levelében Ivan Veselý, a tekintélyes Dženo vezetője, aki szerint a zöldek által delegált miniszter asszony képtelen volt kezelni a janovi helyzetet, s ennek folyományaként törtek ki a zavargások. Stehlíkova a cseh távirati irodának nyilatkozva ugyanakkor „bizarrnak” nevezve visszautasította az efféle vádakat, amelyek – mint fogalmazott – több tucat személyes találkozójuk után igencsak váratlanul érték a kormány mellett működő, roma ügyekben illetékes tanácsadó testület elöljárójától.

Az ily módon egyszerre társadalmi és politikai hullámokat kavaró ügy mindenesetre aligha jön jókor Csehországnak, amely 2009 januárjától tölti be az unió soros elnöki tisztségét. Igaz, az események figyelmeztető jellegének kiemelésekor Járóka Lívia elismeréssel illette a konzervatív Topolánek-kormányt a roma származású cseh állampolgá-rok védelembe vételéért. „Az a tény, hogy a konfliktus most éppen az Európai Unió soros elnökségét átvenni készülő Csehországban robbant ki, remélhetőleg ráirányítja Európa figyelmét a mélyszegénységbe betonozódott társadalmi rétegek és perifériára kénysze-rített etnikai kisebbségek elodázhatatlan problémáira, és közelebb visz minket ahhoz, hogy közös összefogással érvényt szerezhessünk a társadalmi kohézió morális és gazdasági parancsának” – adott hangot várakozásainak a Romnet által megjelentetett sajtóközleményében a néppárti EP-képviselő.

R. A.