1890 Németországban szervezett konferencia a „cigány söpredékről” (Zigeunergeschmeiss). A katonaság bevetése a cigányok szabad mozgásának korlátozására.

1899 A Cigány Problémát Kezelő Központi Hivatal létrehozása; elkezdődik a dokumentumok gyűjtése a romák történelméről és a németországi cigány populációról. A bajor rendőrségnél ugyanebben az évben „cigányügyi egységet” állítanak fel.

1909 Közigazgatási tanácskozás a „cigánykérdésről”; a konferencia ajánlásai között szerepel, hogy minden cigányt billogozzanak meg a könnyebb azonosíthatóság érdekében.

1920 Karl Binding és Alfred Hoche bevezeti az „életre érdemtelen” kategóriát, azzal a javaslattal, hogy a cigányokat sterilizálni kell, hogy népcsoportként fel lehessen számolni. Ugyanezt a kategóriát vette át a náci fajelmélet 1933-ban.

1922 (és általában a húszas évek): a Németország területén élő valamennyi cigányról fényképet kell készíteni és ujjlenyomatot venni.

1926 Egy július 16-án életbe lépett törvény a „cigány fertő” megfékezését szolgálta. Az eljárás határozottan sértette a weimari alkotmányt.

1927 Bajorországban különleges táborokat állítottak fel a cigányok begyűjtésére. Nyolcezer romát börtönöztek be a törvény alapján.

1928 Minden cigányt állandó rendőri felügyelet alá helyeztek. Hans Gunther professzor kiad egy közleményt, amelyben azt állítja, hogy „az idegen vért a cigányok hozták be Európába”. Még több tábort állítanak fel a cigányoknak.

1930 Határozati javaslatok valamennyi cigány sterilizálására.

1933 A nácik törvényt hoznak az eugenikus („fajnemesítési”) sterilizációra. A szövegben külön nevesítik „a cigányokat és a sötét bőrű németeket” – utóbbiak javarészt az afrikai katonák és az európaiak leszármazottai az első világháború (1914–1918) idejéből.

1934 Januártól kezdetét veszi a cigányok kiválogatása, akiket injekcióval vagy kasztrálással sterilizálnak, és a különböző táborokba (Dachau, Dieselstrasse, Sachsenhausen stb.) küldenek. Két törvényt is hoznak ugyanebben az évben, amelyek megtiltják a németek és a „zsidók, cigányok és négerek” közötti házasságot.

1935 A vér és becsület védelmét szolgáló nürnbergi törvények („fajvédő törvények”) további korlátozásokat vezetnek be. A cigányokat kizáró feltételek kétszer olyan szigorúak, mint más etnikumok esetében.

1938 Június 12. és 18. között „cigány tisztogatási hetet” (Zigeuneraufraumungswoche) tartanak, melynek során cigányok százait szedik össze, bántalmazzák és börtönzik be Németországban és Ausztriában. A cigányok az első olyan népcsoport, amelyet kitiltanak az iskolákból. Himmler azt javasolja, hogy egyes romákat a műemlékvédelmi törvény hatálya alatt hagyjanak életben antropológiai tanulmányozásra; a törvényjavaslat nevetség tárgya lesz és nem vezetik be.

1939 A náci párt határozata kinyilvánítja, hogy „az állami intézkedések célja egyszer és mindenkorra elkülöníteni a cigány fajt a német nemzettől, megakadályozva a fajok keveredését”. A Fajhigiéniai Hivatal állásfoglalást ad ki, melynek értelmében „minden cigányt örökletesen betegnek kell tekinteni; az egyedüli megoldás a megsemmisítés. Ennélfogva habozás nélkül ki kell iktatni a népességből ezt a fertőző elemet”.

1940 A holokauszt első népirtó lépésére ez év januárjában kerül sor, amikor 250 roma gyereken mint kísérleti alanyon kipróbálják a ciángáz kristályt a buchenwaldi koncentrációs táborban. Ugyanebben az évben tilalmat rendelnek el a cigányok mindenfajta foglalkoztatására.

1941 A cigány az első népcsoport, amely eltiltanak a katonai szolgálattól. December 24-én éjszaka 800 romát gyilkolnak le a Krím-félszigeten. Július 31-én Heydrich, a birodalom biztonsági szolgálatának vezetője és a nácik „végső megoldásának” legfőbb szervezési végrehajtója működésbe hozza a gépezetet, azt az utasítást adva a különleges kommandóknak: „megölni minden zsidót, cigányt és elmebeteget”. A holokauszt elkezdődött.

1944 Augusztus 1-jén, a hajnali órákban négyezer romát gázosítanak és hamvasztanak el Auschwitz–Birkenauban egyetlen tömegmészárlással, amelyre a túlélők „Zigeunernacht”-ként emlékeznek.

1945 A háború végére a németországi roma lakosság 70-80%-át megsemmisítették a nácik. Egy romát sem hívtak meg tanúskodni a nürnbergi perben és senki nem lépett fel tanúként a nevükben. A romák mint népcsoport nem kaptak háborús jóvátételt.

1950 A német kormány egyik nyilatkozata a sok közül, amely az évek során elhangzott, kijelenti, hogy nem tartoznak kárpótlással a roma embereknek az ellenük elkövetett háborús bűnökért.

Ian Hancock, fordította: Bori Erzsébet

• E rövid kronológia a „Gypsy History in Germany and Neighboring Lands: A Chronology to the Holocaust and Beyond” című munka alapján állt össze/Nationalities Papers, 19(3): 395–412. (1991), a special issue on Gypsies.

Európa

1933. március 22.: Megtiltják a németországi romáknak a jövedelemmel járó muzsikálást.

1933. július 14.: A romák – mint alsóbb rendű faj – sterilizálásának kezdete.

1933. szeptember 18.: Az első masszív letartóztatási hullám.

1934. március 23.: Azoknak a romáknak a kitelepítése Németországból, akik nem tudják bizonyítani német állampolgárságukat.

1935. június: A német rendőrség 5000 cigánydossziét állít össze.

1936. március 15.: A romák szavazati jogának visszavonása Németországban.

1936. június 22.: Deportálás Berlinen kívülre.

1938. szeptember 8.: 52 cigányt internálnak a németországi Marzahn lágerbe.

1939. március 1.: Általános dekrétum a romák ellen.

1939. június 29.: 440 roma gyermekből és nőből álló konvoj érkezik a ravensbrücki lágerbe.

1940. április 6.: Franciaország betiltja a „vándorcigányok” vándorlását.

1940. május: A németországi romák deportálása a lengyelországi megsemmisítő táborokba.

1940. augusztus: Az ausztriai cigányokat a Salzburg melletti munkatáborba deportálják.

1940. augusztus 10.: A németek két cigánylágert nyitnak.

1940. október 4.: A német hadsereg elrendeli az összes francia roma internálását a megszállt területekről.

1940. november: Romániában betiltják a cigányok „vándorlását”.

1941. március 22.: A roma gyermekek kitiltása a német állami iskolákból.

1941. szeptember 28.: Az ukrajnai cigányok lemészárlása a német katonák által.

1941. november: Németország elrendeli a franciaországi romák lágerekbe való koncentrálását.

1941. november 5.: Az lódzi cigánygettó megnyitása.

1942. április 29.: A cseh romák első deportálási hulláma Brno városából és környékéről Auschwitzba.

1942. augusztus: A cseh romákat a Lety és Hodolin koncentrációs táborokba szállítják; királyi határozat a romániai cigányok deportálásáról Transznisztriába.

1942. október 17.: A romániai hatóságok felfüggesztik a transz-nisztriai deportálásokat.

1943. január 14.: A francia cigányokat a poitier-i, a compiegne-i, majd a sachsenhauseni lágerekbe szállítják.

1943. február 12.: Az első németországi romatranszport megérkezik Auschwitz–Birkenauba.

1944. május 19.: 245 holland romát deportálnak Auschwitzba.

1944. október 10.: 800 roma gyereket szállítanak Buchenwaldból Auschwitzba, és elgázosítják őket.

1945. január 15.: A francia Montreuil–Blay-lágert bezárják.

1945. január 27.: Az első szovjet katonák elérik Auschwitzot, és felszabadítanak 4800 foglyot.

1945. április 17.: Az angolok felszabadítják Bergen-Belsent.

www.romanothan.ro