Útvonal     Tudósítás

Molotov-koktél a pátkai romákra

Polgárőröket gyanúsítanak

Június 3-án keddre virradóra több pátkai roma házára is Molotov-koktélt dobtak. A rendőrök nem sokkal később letartóztattak három helyi polgárőrt. A faluban azóta egymást érik a romák elleni demonstrációk. Amíg az előzetesben lévő polgárőrök egyike „részletes, a bűncselekmény többi résztvevőjének szerepét ugyancsak feltáró” vallomást nem tett, a demonstrálók főleg a velük való szolidaritást, azóta pedig az „együttélésre képtelen” cigányok megrendszabályozásának szükségességét hangsúlyozzák. Egy újonnan alakult „civil” szerveződés a „Pátka község lakóinak együttélési szabályzata” című irat kézbesítéséhez a Magyar Gárda segítségét vette igénybe. A faluban állandó rendőri jelenléttel sikerül csak a békét fenntartani.

A Székesfehérvár és Lovasberény közt félúton, Zámoly mellett található festői kis faluban, az Árpád utcai cigánysoron három házra repült azon a keddi hajnalon a gyújtópalack. Székesfehérvárról két tűzoltókocsi érkezett a helyszínre, de a lakók addigra már eloltották a lángokat. A Molotov-koktéloktól égett az ablakpárkány, a redőny, a homlokzat. Az egyik palack betörte az ablakot, a szobában, ahol gyermekek aludtak, lángra kapott a kanapé, az asztal, a terítő.

A romák felismerni véltek három polgárőrt, akiket a közveszély okozása miatt nyomozó rendőrök hamarosan őrizetbe is vettek. A fiatalok évek óta teljesítenek szolgálatot az 1600 lelkes községben, ahol a lakosság 10 százaléka roma származású – mondta Cseh István, a Fejér Megyei Polgárőr Szövetség elnöke másnap. A község lakóinak egy része nem elégedett meg ennyivel: egy szerdán hirtelenjében összehívott falugyűlésen arról döntöttek, aláírásgyűjtést kezdenek, hogy bizonyítsák, a Molotov-koktélos támadáshoz nincs közük a gyanúsítottaknak. Ezt az ívet később átadták a megyei rendőrfőkapitánynak, csütörtökön azonban, mikor a rendőrség bejelentette, hogy a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a gyújtogatás gyanúsítottjait, s őket most már többrendbeli emberölés kísérletével gyanúsítják, ismét felhorgadtak a helyiek, s negyednapra, azaz péntekre újabb fórumot hívtak össze.

A parázs hangulatú összejövetel – ahol az emberek előbb a romákkal kapcsolatos panaszaikat sorolták fel, majd odáig jutottak, hogy a „romákat ki kell rekeszteni”, „meg kell venni a házaikat” –, kis híján összecsapásba torkollott, mikor 50-80 helybéli a romák házaihoz vonult. Ezt megelőzően gyűjtésbe kezdtek az előzetes letartóztatásban ülők családjainak, az egyik gyanúsított polgárőr hozzátartozója azt mondta, hogy a romák folyamatosan fenyegetik őket, pár helybéli pedig arról számolt be, hogy az utcán, buszon zaklatják családjukat a cigányok. Minderre a megvádoltak, akik az összejövetel hírére otthonaikba húzódtak, nem tudtak válaszolni, később azonban kérdésünkre cáfolták ezeket az állításokat, s azt mondták: csak a faluhelyen szokásos konfliktusokról van szó, s állították, hogy csak páran tüzelik ellenük az embereket. A romák, akiket eleinte csak a fórumot biztosító két rendőrautó zárt el a tömegtől, kaszákat, kapákat ragadtak, hogy megvédjék magukat. A rendezvény végül hat újabb rendőrautó és Oláh József, a Fejér megyei cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjének érkezését követően ért békés véget. Oláh József kérdésünkre elmondta: a helyzet tisztázására tárgyalásokat kezdeményezett Füri Béla polgármesterrel.

A pátkaiaknak nem a cigányokkal van gondjuk, hanem azzal a 7-8 bűnözővel, aki rettegésben tartja a falut – mondták többen is a demonstrálók közül. Mindez nem tartotta vissza a szervezőket attól, hogy szombatra újabb demonstratív felvonulást hívjanak össze a cigánytelepre. A rendőrök ekkor már előrelátóbbak voltak: a bicskei és a gárdonyi kapitányság embereit vezényelték a helyszínre.

A kedélyeket kissé lehűtötte az a közlemény, amit a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság egy héttel a merénylet után adott ki: a három, már előzetes letartóztatásban lévő személlyel szemben a rendőrség megalapozott gyanúját a személyi, tárgyi és okirati bizonyítékok mellett az egyik gyanúsított részletes, a bűncselekmény többi résztvevőjének szerepét ugyancsak feltáró vallomása is alátámasztja. Rendőrségi forrásaink szerint e közlemény megszületésében – a hírt a főkapitányság korábban nem volt hajlandó kommentálni – nagy szerepe lehetett annak,

hogy egy frissen verbuvált alakulat, a Polgári Összefogás Pátkáért Civil Szövetség újabb rendkívüli falugyűlést kezdeményezett, s erre meghívták a Magyar Gárdát is. A szerveződés egy petícióban azt követelte, hogy a polgármester és a képviselő-testület álljon ki a pátkai polgárok jogaiért, az együttélési szabályok be nem tartóival szemben a törvények adta lehetőségek maximális kihasználásával járjanak el, csatlakozzanak azokhoz a településekhez, amelyek a segélyek folyósítását közmunkához kötik, a gyermekek biztonsága érdekében biztosítsanak iskolabuszt vagy az iskolajáraton állandó biztonsági őrt állítsanak be, s fokozzák a helyi rendőri jelenlétet. A kiáltvány megfogalmazói közt önkormányzati képviselők vagy azok rokonai is ott vannak. A „civil” szervezet vezetője, Füri József például a helyi polgármester testvére. Nem csoda hát, hogy az önkormányzat hétfői, rendkívüli testületi ülésen, ahol információink szerint részt vett a Magyar Gárda Fejér megyei vezetése is, „átvertek” egy „Pátka község lakóinak együttélési szabályzata” című dokumentumot. A „helyi alkotmánynak” nevezett dokumentumot (amely olyanokat ír elő, hogy az utcán köszönni illik mindenkinek, tilos szemetelni, magánportára csak a tulajdonos engedélyével szabad bemenni, be kell tartani a közlekedési szabályokat) minden helyi lakossal szeretnék aláíratni, s aki e kódex normáit megsérti, nemkívánatos személy Pátkán – mondta Füri Béla polgármester.

A Gárdára a nagy hírverés ellenére nem sok helyi volt kíváncsi. Közel százan mentek csak el a június 13-án, pénteken szervezett gyűlésre. Ennek több, neve elhallgatását kérő helyi lakos szerint főleg az az oka, hogy – bár tényleg sokan utálják a romákat – a beismerő vallomás sokaknál „kiverte a biztosítékot”. Azt a józan többség nem gondolja, hogy korábbi konfliktusok vagy köztörvényes bűncselekmények miatt fel kell gyújtani alvó gyermekeket. Érdeklődésünkre többen elmondták: a támadást vélhetően egy korábbi ügy válthatta ki, amikor egy cigány férfi elütött egy helybéli kislányt. Az ügyben a merénylet előtti napokban hirdetett ítéletet a bíróság, s elképzelhető, hogy az azt enyhének tartó fiatalemberek így akartak maguk „igazságot szolgáltatni” – vélik többen is. (Ez abból a szempontból nagy előrelépés, hogy a gyanúsított vallomásáról szóló hír nyilvánosságra kerüléséig sokan úgy vélték, vagy a romák egymás közti vitájának eredményeként repült a Molotov-koktél, vagy saját maguk dobták a házakra a bombát.) Sokaknak nem tetszett a Magyar Gárda és az időközben megjelent roma jogvédő szervezetek szerepvállalása – mondván: a helyi konfliktust a helyieknek kell rendezniük. A Magyar Gárdát végül közel száz lakos, 100-120 rendőr – mint később kiderült, a faluszéli erdőnél két busznyi rebiszes is készenlétben állt – és három tucat újságíró várta a cigányteleptől egy utcányira szervezett rendezvényen. A fórummal egy időben a romák házainál több jogvédő és kisebbségi szervezet is demonstrációt jelentett be. Itt kevés kivétellel csak férfiak voltak, az Árpád utcaiak ugyanis az öregeket és a gyerekeket reggel Fehérvárra, a rokonokhoz vitték. Segítők érkeztek Hevesből, Budapestről és Nyíregyházáról. Azért nem jöttek többen, nehogy provokációnak vélje valaki, de ha a dolgok elfajulnak, sokan készek testvéreik védelmére – mondta a nyíregyházi Pongó Ernő, akit pár nappal korábban éppen egy Gárdarendezvényen támadtak meg, s törték össze kameráját.

Jelenlétük jól is jött, mert amikor a fórum végén a gárdisták, az érdeklődők és a település vezetői – rendőrök sorfala közt – a kordonnal lezárt cigánytelephez értek, pár helyi azt javasolta, hogy „rohanják le őket”. Haragjukat az válthatta ki, hogy a romák nem vették át az „együttélési szabályzatot”. Száva Vince, a Magyarországi Nemzeti Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete elnöke, az OCÖ pár képviselője mellett Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselő is felháborítónak nevezte, hogy pont azokkal a családokkal akarnak etikai kódexet aláíratni, akiknek a házát felgyújtották, és akiket naponta életveszélyesen megfenyegetnek.

A telepet az utca végén is kordon és két rendőrcsapat biztosította. Este hét körül, miközben a Gárda és az őket kísérő helyiek a kordon egyik felén várakoztak, a roma vezetők rögtönzött sajtótájékoztatót tartottak a házak előtt.

„Van összefüggés a nyíregyházi, a faddi és a pátkai esetek között, ezért felkérem a rendőrséget, hogy a rasszista indítékot is vizsgálják ezekben az ügyekben” – közölte a faluban két napig inkognitóban tájékozódó Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselő. A politikus azt is bejelentette: az ORFK-nál indítványozta, vegyék fontolóra egy olyan akciócsoport létrehozását, amely a rasszista indíttatású bűncselekményeknél különleges eszközöket is felhasználva dolgozna.

Kép és szöveg: Galbeno