Útjelző     Hírháttér

Ali Krasnići: Herdelezi

Krasnići 1952-ben született Crkvena Vodica faluban, nem messze Koszovó fővárosától, Pristinától. A legkreatívabb rromani nyelvű prózaíró, többkötetnyi elbeszélésével, amelyek főleg a mindennapi életből merítenek. Verseket is ír, elsősorban gyerekeknek, és ő a szerzője az első rromani nyelvű színdaraboknak is: Rromano ratvalo abav (Véres roma menyegző); Cerra me, cerra tu... (Egy kicsi neked, egy kicsi nekem); An-o anav e kamlimasqo (A szerelem nevében); Baxtalo sem an kaj phuv (Boldog vagyok ebben az országban), melyeket az obilići kulturális központban mutattak be.

Irodalmi munkássága rromani népmesék gyűjtésével kezdődött, amelyeket már 1985-ben kiadtak albánul, 2001-ben pedig rromani, szerb és angol nyelven is. Könnyen lehet, hogy ezek a mesék nemcsak a valóságos élet iránti érdeklődésére és közvetlen, sallangmentes stílusára voltak hatással, hanem az aktuális témaválasztására is. Valamennyi írása az egyszerű emberek hétköznapi gondjaival foglalkozik, de ahhoz is ért, hogyan kell a látszólag száraz elbeszélőmódban előadott szürke tényeket érzelmekkel megtölteni. Hősei egyszerű munkásemberek, akiket szerencsétlenségek sújtanak és ellenséges környezetben kell boldogulniuk, gyakran elbuknak, de mindig megőrzik az életbe és az emberekbe vetett erős hitüket. Novelláin keresztül az olvasó részese lehet koszovói romák nehéz sorsának és törekvéseinek.

A szereplők nagy része szegénységben, sőt nyomorban él, ám vannak köztük megbecsült mesteremberek, értelmiségiek (Koszovóban a legmagasabb az iskolázott romák aránya egész Európában!) vagy földbirtokosok.

Első kötetét, amely Ćergarenqe jaga (Cigány tüzek) címen jelent meg, Koszovón kívül is elismeréssel fogadták. Az itt olvasható elbeszélés – Đurđevdan – a második novelláskötetéből való, amit Iripe an-o Wuvdipe (Vissza az életbe) címen adtak ki 1988-ban. További könyvei: Prdal efta plaja (Hét hegyen túl, 1995), Rromani mahlava (Roma szomszédság, 2000), wuvdimasqe (Élni, 2002) és több verseskötet – a második kiadásokkal együtt összességében 30 kötet. Fordít is szerbről rromanira. Számos szerb díjat mondhat magáénak, de a rromani irodalom nemzetközi Amico Rrom díját is átvehette 1996-ban az olaszországi Lancianóban.

Ma a szerbiai Kragujevacban él.

Nyelvészeti szempontból Ali Krasnići nyelvváltozata az e-szuperdialektushoz tartozik, ahová a kelderás, a lovári vagy a maćhari (az igék múltideje -em: phirdem, xalem, gelem, nem pedig phirdom, xalom, gelom, mint az o-szuperdialektusban), de őrzi az archaikus kiejtést a ćh és a W mint [csh] és [dzs] esetében, ami a kelderás, a lovári és a maćhari jellegzetessége. Nagyon egyszerű és világos stílusban ír, rövid mondatokban, de bizonyos hétköznapi szavak ismeretlenek lehetnek a magyarországi rromani nyelvű olvasó számára: ezek részint helyi török vagy albán jövevényszavak, illetve néha egy ritka dialektusból valók. Az ilyen szavakat csillaggal jelöltük, és külön adjuk meg a magyar jelentésüket.

Az itt közölt szöveg a Herdelezi ünnepre utal, amelynek elnevezése szerbül Đurđevdan, albánul Shën-Gjergi; a balkáni romák mindenütt megülik május 6-án. A görögországi romák Kakavěnqo dives, Üstök napja néven ismerik. Ezt a nagyon régi ünnepet Illés prófétának (Hyzyr-Iliaz a török-tatár mitológiában) szentelik, aki halhatatlan lett, miután ivott az élet forrásából. Azóta vándorol, és segíti az elveszetteket, a szegényeket és a boldogtalan szerelmeseket. Május 6. a nyár első napja Kis-Ázsiában, tehát az ottomán uralom alatt élő Balkánon is. Noha minden nemzet parasztjai megülik, elsősorban a romák nagy ünnepének tekintik, a rromani újévnek, amikor az emberek – zeneszó mellett, táncolva – zöld leveleket (általában dióleveleket), néhányan hajtincset dobnak a legközelebbi folyóba, amely elviszi a rossz múltat, és így a szerencse jegyében indulhat az új év.

A történet főszereplője Muharemi, az ifjú roma nagyon aggódik a feleségéért, aki a Herdelezi ünnepre várja a gyermeküket. Ez ugyan áldást jelenthetne, de az ápolószemélyzet ridegsége megakadályozza, hogy az asszony mellett lehessen a vajúdáskor. Az ünnepség ismertetése után a történet leírja Muharemi fájdalmát, amiért távol kell maradnia Fatimától ezen az estén. Végül egy váratlan fordulattal ér véget ez a hosszú éjszaka.

Fotó: Mustafa Vodic