Útkereszteződés Interjú
Helyi erők
Foglalkoztatási segítség Kalocsán
Köztudott, hogy egyes munkavállalók koruk, nemük vagy származásuk miatt az átlagnál nehezebben boldogulnak a munkaerőpiacon. Kalocsán és a környező településeken az aktív korúak körében nagyon alacsony a foglalkoztatottság: a romák mellett a 45-50 év felettiek munkához jutása a legnehezebb. Ennek orvoslására a Kalocsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat szervezésében március elsejétől indult el a cigány lakosság elhelyezkedési esélyeinek növelésére a Szolgáltató Közösségi Ház elnevezésű program. Célcsoportjuk az aktív korú roma munkanélküliek és azok családja, de bárkit szívesen fogadnak. Rafael Edittel, a program egyik mentorával beszélgettünk.
Milyen szolgáltatásokra számíthatnak a közösségi házba betérők?
Komplex szolgáltatást nyújtunk: munkaerő-piaci és foglalkozási információt, munka-, álláskeresési és rehabilitációs tanácsadást, helyi és térségi foglalkoztatási tanácsadást. Közösségi szolgáltatásként pedig szeretnénk a cigány lakosság számára olyan közösségi programokat megvalósítani, melyek eredményeként erősödik az egymás közti kapcsolatuk, javul a helyi társadalmi megítélésük. De vállaljuk a szociális támogatások rendszerében való eligazítást is. Ennek érdekében összegyűjtöttük a támogatások igénybevételéhez szükséges igénylő és bejelentő lapokat, amelynek kitöltése nehézséget okozhat.
Készítettetek valamilyen felmérést településenként?
A Kistérségi Koordinációs Értekezlet által készített értékleltárt használtuk. Kalocsa és a kistérség cigány lakossága megközelítőleg 3500-4000 fő. De ennél magasabb a romák aránya térségünkben, hiszen a statisztikában csak az tekinthető romának, aki annak vallja magát. Nyolc településen, Dunapatajon, Dusnokon, Fajszon, Hajóson, Kalocsán, Miskén, Solton, Uszódon működik CKÖ. A kisebbségi önkormányzatokon belül készített munkanélküliségi mutató alapján négy CKÖ-vel kötöttünk együttműködési megállapodást, ahol a legmagasabb a munkanélküliség. Ennek értelmében havonta egyszer kihelyezett ügyfélfogadást tartunk az adott településen.
Fő szolgáltatásotok a munkaerő-közvetítés. De míg a munkáltatók elsősorban szakmunkásokat keresnek, a romák nagy többsége csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik.
A Bács-Kiskun megyei munkaerőpiac helyzete a regisztrált munkanélküliek tekintetében a következő: 42,6% maximum nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 7% gimnáziumot végzett, 3,8% a diplomások aránya, 8,5% a pályakezdő, 31,4% 45 év feletti és 30% körüli a tartósan (12 hónapon túl) munkanélküliek aránya. A problémák megoldása mindenképp a megfelelő szakma lehet. Nagyon szoros a kapcsolatunk a képző központtal, ingyen biztosítjuk a képzésekre a közösségi házunkat. Jelenleg három OKJ-tanfolyam zajlik, az alábbi szakokat sikerült elindítani: irodai asszisztens, kőműves, kéz- és lábápoló. A szociális gondozó és ápolói szakra most gyűjtjük a jelentkezőket. A felsorolt szakmák megszerzésénél és a felzárkóztató képzésen is a tanfolyam ingyenes, az elvégzői ösztöndíjban részesülnek. Emellett a felzárkóztató képzés (7-8 osztály megszerzése) is folyamatban van, a tanulók képzési támogatásának elbírálásával együtt. Ezek a képzések a Lépj előre II program keretein belül folynak. Nagyon jó és fontos is, hogy a helyi munkaügyi kirendeltség kiemelten támogatja a felzárkóztató képzésünket, például az adatbázisában található 6-7 általános iskolai osztállyal rendelkezőket ők értesítik automatikusan levélben, majd személyesen tájékoztatják őket erről a lehetőségről.
A valóságban a diszkrimináció gyakorta kifinomult formában jelentkezik, nemcsak a munkahelyen, de már az állásinterjú során is. Mit tudtok ez ügyben tenni?
Az ügyfeleket mentorálás közben felkészítjük az állásinterjúra. Ismertetjük, hogy a munkáltató mire nem lehet kíváncsi interjúztatás közben. Ha úgy érzi, hogy személyes témában kérdeznek, ne válaszoljon.
Munkáltatók jelentkezését várjátok. Hogyan éritek el őket?
A személyes megkeresés és kapcsolattartás a legfontosabb, ezenkívül fórumok szervezése, a program megismertetése, folyamatos jelenléte a helyi médiában.
Hogy hozzátok összhangba a munkaadók és az álláskeresők igényeit?
Először az ügyfél igényeit mérjük fel, és ez alapján keresünk számára megfelelő állást. Sok esetben átképzést tanácsolunk. Vannak cégek, ahová szívesen vesznek fel cigányokat, elsősorban velük fűzzük szorosabbra a kapcsolatot. Van olyan cég is, ahol kikérték maguknak, hogy miért kérdezünk rá, küldhetünk-e roma munkavállalót, ők nem tesznek különbséget az emberek között, sőt az egyik legjobb dolgozójuk is roma. Sajnos olyannal is találkoztunk, aki határozottan kijelentette, hogy még véletlenül se küldjünk romát! Terveink közt szerepel olyan adatbázis létrehozása, ami „ cigánybarát” munkahelyeket tartalmaz. Távlati tervünk pedig egy díjat létrehozni a térség legjobb „cigánybarát” munkahelye részére.
Az elnyert támogatás milyen mértékű és mennyire enged hosszabb távra tervezni?
8 816 000 Ft támogatást nyertünk az OFÁ-tól a 2008. március elsejével indult és 2009 februárjáig tartó programunkra. Ebben benne van a működési költség és a három fő foglalkoztatott, a két munkaügyi mentor és a közösségi szervező bére is. A rezsiköltséget Kalocsa Város Önkormányzata fizeti, ezzel támogatva a projektet. Eddig tudunk tervezni. Bízunk a folytatásban, de konkrétumok még nincsenek.
Mennyire fontos az együttműködés más partnerekkel?
Annyira, hogy létrehoztuk az együttműködő partnerek vezetőiből álló program tanácsot, mely negyedévente ülésezik. Itt a Kalocsai CKÖ beszámol a partnereknek az elért eredményekről, és vázolja a program jövőbeni céljait. Természetesen igény szerint – itt elsősorban a helyi CKÖ-kre gondolok – napi, illetve heti kapcsolatba vagyunk. A nagy önkormányzat mellett együttműködő partnereink még a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, Solt, Ordas, Fajsz, Bátya CKÖ-i, az Igazságügyi és Pártfogói Felügyelet, a Bács-Kiskun Megyei Cigány Önkormányzat, Kalocsa Város Önkormányzat Egyesített Szociális Intézménye.
Ha jól értesültünk, egy megyei roma internetes újság beindítását is tervezitek?
2007 februárjában alakult meg hét társult taggal, kalocsai központtal és vezetéssel a Kalocsai Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Kistérségi Társulása. Önkormányzatunknak és a Kistérségi Társulásnak is nagyon jó a kapcsolata a Megyei Cigány Önkormányzattal, a térségben működő roma és nem roma civil szervezettel is. A társulás most, júniusi indulással tervezi egy internetes újság létrehozását. Profilja szerint közérdekű adatokat tartalmazna, hetente kétszer frissülne, és a térségben található CKÖ-k rendezvényeiről és szolgáltatásairól szólna. A „szerkesztőség” egyelőre jómagam leszek, az egyik helyi internetes oldal lesz segítségemre. A megállapodás értelmében elektronikus úton küldik a CKÖ-k az anyagot. A politikát abszolút kizárnánk a hírportálról. Olyan felméréseket is szeretnénk elvégezni és megjeleníteni, mint adott évben megyei szinten hány roma nyert felvételt felsőoktatásba, hányan diplomáztak stb. Nem küldtünk szét hírlevelet, nagyjából már mindenki tud róla. De indulás előtt a megyében lévő összes írott és elektronikus médiában tudatni fogjuk.
Mondanál néhány szót a közösségi programokról is?
Idén eddig anyák napi műsort és romajálist szerveztünk. A közösségi házban megtartottuk az anyák napját, ahol az idősek köszöntésére a Kalocsai Fiúk adtak elő zenés-táncos darabot. A majálisunkon úgy 400 ember vett részt, rengeteg program várta az érdeklődőket. A gyermekeknek kötélhúzó verseny, aszfalt rajzverseny, arcfestés volt, de a délután szenzációja mindenképp a romajális szépe választás. Lázasan készülünk a június 7-én, a Megyei Cigány Önkormányzat szervezésében Jánoshalmán megrendezésre kerülő Roma ki mit tud?-ra. A kalocsai CKÖ a Kalocsai Fiúk elnevezésű roma együttest nevezte be.
- fris -

Fotó: Kalocsai CKÖ
|
Kemény István 1925–2008 Hosszantartó betegséget követően 2008. április 14-én, 83 éves korában elhunyt Kemény István szociológus. A Széchenyi-díjas kutatónak köszönhetően kezdődhettek el Magyarországon a szegénység- és romakutatások már a hatvanas évek végén. 1990-től segítette Demszky Gábor munkáját. Főtanácsadóként a főváros foglalkoztatáspolitikai helyzetéről, a Budapesten élő cigányság életkörülményeiről készített kutatásokat, és fogalmazott meg ajánlásokat. Kemény vetette föl például a romák munkajogi védelmét ellátó centrum, valamint állásközvetítő szolgálat felállításának szükségességét, továbbá szorgalmazta a roma népesség felnőttoktatásban való részvételének ösztönzését is. Következő lapszámunkban emlékezünk rá. |