Útjelző     Hírháttér

Balaton-parti lapozók

Közelkép a siófoki CKÖ tevékenységéről

Lapalapítási ötlettel rukkolt elő a közelmúltban az országos viszonylatban irigylése méltó anyagi kondíciókkal rendelkező Siófoki Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A periodika a testület lakásfelújítási programjáról éppúgy beszámolhat, mint a csatkai búcsúra szervezett autóbuszos kirándulásról.

„Szeretnénk frissen informálni a városban élő cigányságot az önkormányzat munkájáról és jövőbeli terveiről. De cél az is, hogy közelebb kerüljünk a többségi társadalomhoz” – indokolta Németh Zsolt helyi CKÖ-elnök az Amaro Dromnak a Siófoki Roma Hírlevél című kiadvány útjára bocsátását. Mint elárulta: a négyoldalas periodika első száma júniusban jelenne meg, azt követően pedig negyedévente adnák ki; a cikkek megírásában – akárcsak a szerkesztői munkálatokban – a képviselő-testület tagjai vállalhatnak oroszlánrészt.

Noha az indításképpen 2500 példányszámú lap döntően az önkormányzati ügyekre fókuszálna, kulturális programajánlóknak, álláshirdetéseknek is jutna benne hely. Sőt, utóbbi anyagok révén bevallottan azon nem roma vállalkozók felé nyitnának, akik nem zárkóznak el a roma származású munkavállalók foglalkoztatásától. Azok is feladhatnak azonban hirdetést, akik éppen munkát keresnek.

„Úgy gondolom, hogy háromhavonta összejön annyi hír, ami közlésre érdemes; lesz mit a roma és nem roma emberek tudomására hozni” – bizonygatta az elnök a nem mindennapi vállalkozás életképességét, többször is nyomatékosítva, hogy a majd’ 40 ezres Balaton-parti város önkormányzata teljes mellszélességgel támogatja az ötletet. Ami a terjesztést illeti: a roma háztartásokba a kisebbségi képviselők viszik el a hírlevelet, míg a nem roma olvasók a közintézményekben – a polgármesteri hivatalban, a városi kórházban, a rendelőintézetekben, a munkaügyi és családsegítő központban – juthatnak hozzá az ingyenes periodikához.

Amiben akár időről időre szó eshet a hatmillió forintos éves költésvetésből gazdálkodó kisebbségi testület lakásfelújítási programjáról is. Az egyelőre még kidolgozás alatt lévő projekt keretében hátrányos helyzetű családok rossz állagú lakását újítják fel – egymillió forintos összköltségvetéssel. „Szeretnénk szebbé tenni a rászoruló családok környezetét, javítani a higiéniás körülményeiken” – jelezte a teendők számosságát Németh, aki épp emiatt szeretné elérni, hogy jövőre a program már önálló költségvetési tételként szerepeljen a balatoni „főváros” büdzséjében.

Legalábbis az elnök szavai alapján úgy tűnik: lényegesen jobb a helyzet az oktatás terén. „Évről évre közel kétszáz általános és középiskolás diáknak nyújtunk 5000 forintos egyszeri beiskolázási támogatást. Jó kapcsolatot ápolunk a városban működő iskolák vezetésével, sőt testületünk úgy határozott, hogy minden oktatási intézmény képviselője – az igazgató vagy általa delegált ifjúságfelelős – részt vehet üléseinken, és hozzászólhat a napirendi pontokhoz.”

Felettébb felemás képet mutat ugyanakkor az 1500 fős siófoki roma közösség munkaerő-piaci helyzete. A nyári időszakban a helyi üdülőkben, éttermekben és szórakozóhelyeken adódik munkalehetőség, és ilyenkor sok roma dolgozik felszolgálóként és szakácsként. A szezonális munkák végeztével azonban megnövekszik a munkanélküliek száma – igaz, ezzel a jelenséggel az összes Balaton-parti település kénytelen szembesülni.

Az ország több megyei és helyi cigány önkormányzatához hasonlóan a siófokit is együttműködési megállapodás fűzi a helyi rendőri szervekhez. Mint Németh Zsolt fogalmazott: „Bizonyos időszakonként le szoktunk ülni, adott problémákat át szoktunk beszélni.” Hogy egészen pontosan miféle problémákról és ügyekről esik szó e találkozókon, arról hosszas faggatásunk ellenére sem sikerült konkrét információkhoz jutni. Markáns véleményt artikulált ugyanakkor az elnök azzal a megyei cikkel kapcsolatban, amely a bűncselekmények számának megsokasodását adta hírül Siófok belvárosának zömmel romák lakta részében. „Siófok egy frekventált turisztikai központ, ahol rengeteg idegen – romák, nem romák, külföldiek – fordul meg, esetenként bűnözői szándékkal. Ez sokszor azokon csapódik le, akik itt laknak. Ezzel azonban minden felelősen gondolkodó ember tisztában van Siófokon.” (A higgadtságra intő gondolatokat mindamellett árnyalja, hogy a „néhány család” renitenskedését felvető Somogy Online-nak az elöljáró néhány hete még úgy fogalmazott, hogy az együttműködési megállapodás a bűnmegelőzésre nem terjed ki, így e téren nem tudják segíteni a rendőri szerveket.)

Eltérő elnöki riposzt ide vagy oda, a siófoki kisebbségi testület összességében jóval kedvezőbb helyzetben tudhatja magát, mint az országban működő, párszázezres évi keretből gazdálkodó cigány önkormányzatok többsége.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy egyedülállóan magas költségvetéssel rendelkezünk, és szerencsére folyamatos segítőkészséget tapasztalunk a települési önkormányzat részéről. Ugyancsak jó viszonyban vagyunk a Somogy megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, illetve a hozzánk legközelebbi, zánkai és kapolyi CKÖ-vel. Egy pályázaton pedig éppen most nyertünk 150 ezer forintot, amelynek révén ingyenes buszjáratot indítunk a csatkai búcsúra. Lehetőséget szeretnénk adni az embereknek – akár a nem romáknak is –, hogy eljussanak a nagyszabású rendezvényre.”

R. A.