Útjelző     Hírháttér

A Bogotában élő romák történetei

Le paramica le Rromenqe save besebn akana and-o Bogoté *

A bogatai roma szervezet (PRORROM) idén márciusban kétnyelvű – rromani és spanyol – kötetet jelentetett meg, amelynek 120 oldalán különböző etnikai szövegek olvashatók (mesék, legendák, élettörté-netek, dalok stb.). A kiadvány része annak a projektnek, amely a kolumbiai fővárosban mintegy ötezer főre tehető roma kumpània (nagycsalád, együtt élő rokonok, v. ö. kompánia) szóbeli hagyományának meg-őrzését szolgálja. A hír már csak azért is figyelemre méltó, mert a rromani nyelvű könyvek, különösen ilyen minőségben, ritkaságszámba mennek Latin-Amerikában – de általában az egész amerikai kontinensen.

A bogotai polgármester, Samuel Moreno Rojas előszavával megjelent könyv – „Le paramìći le Rromenqe kaj beśen akana an-o Bogotá” – hatvan rövidebb-hosszabb szöveget tartalmaz, amelyeket elsősorban a Gómez, a Cristo, a Barrios és a Lombana család tagjaitól gyűjtöttek Ana Dalila Gómez Boas roma kutató vezetésével, aki a népe iránti elkötelezettségről vált híressé Kolumbiában.

A kolumbiai kelderások között, akik több mint egy évszázaddal ezelőtt érkeztek Amerikába, a „paramìći” fogalma ölel fel mindenféle történetet, legyen az historikus, hétköznapi vagy fantasztikus. A valamennyi roma számára közismert mesék mellett a könyv „igaz történeteket” is közread – ilyen az is, amit most lapunkban olvashatnak; egy-szerűsége és sajátságos stílusa olyan lejegyzőről árulkodik, aki jártas a spanyolban, de nem a rromaniban. Az ottani rromani nyelv az óvilág elhagyása után elszakadt európai gyökereitől, de ehhez képest csak apró eltéréseket tartalmaz – a spanyol -val/vel jelentésű kon prepozíciót az eredeti rromani ~ça helyett: pl. kon pesqi zor = pesqe zorǎça „saját erejével”; a másik használatos prepozíció a kaj -nak/-nek (< ka + j): pl. kaj murro dad = murre dadesqe „apámnak”. Van egy gyakori, de igen furcsa szó is a könyvben: tiāla „ha” (talán a te àvla „ha úgy adódik” kifejezésből eredhet). Ám általában véve a nyelv meglehetősen tiszta az idegen elemektől, ami azt bizonyítja, hogy a közkeletű, mindennapi beszéd-stílusban is igen sokféle gondolatot lehet kifejezni. Ez persze önmagában nem erény, de kétségtelen, hogy az ilyen száj-hagyomány útján terjedő etnikai szövegek hatékonyabban járulnak hozzá a rromani fennmaradásához, mint akárhány jogi vagy politikai szöveg lefordítása, amit a különböző nemzeti és nemzetközi szer-vezetek kérnek tőlünk.

* FORTALECIMIENTO Y RECUPERACIÓN DE LA TRADICIÓN ORAL DE LA KUMPANIA RROM DE BOGOTÁ A TRAVÉS DE CUENTOS, MITOS, LEYENDAS Y MÚSICA

Proceso Organizativo del Pueblo Rrom–Gitano – de Colombia PRO RROM, Instituto Distrital de Cultura y Turismo de Bogotá, 2008.

Fotók: C Benjamin Vanderlick – Bogota, 2008.