Útjelző     Hírháttér

Vitézek feketén-fehéren

A Magyar Gárda a nemzetközi sajtóban

Nem kizárólag a magyar sajtónak szolgál állandó témául a Magyar Gárda tevékenysége. A félkatonai formáció nemzetközi visszhangját vizsgálva úgy tűnik: „vigyázó” külföldi szemek is nyomon követik a márciusban előbb a Fővárosi Bíróság elé citált, majd a Hősök terén több száz új tagot avató csoporttal kapcsolatos aktualitásokat. Adott esetben pedig a diplomáciai reakciók sem maradnak el.

„A szélsőséget és a revizionizmust nyíltan hirdető, a szomszédos országokban és más nemzetekhez tartozó emberekben külső ellenséget kereső szervezet tevékenysége ellenkezik azokkal az elvekkel, amelyekre a jelenlegi Európa épül” – egyebek mellett ezzel indokolta a szlovák diplomácia azt az igencsak kritikus hangvételű nyilatkozatot, amelyet a Magyar Gárda március végi, immáron harmadik avatási ceremóniáját követően tett közzé. A hatszáz új tag eskütételével összefüggésben Pozsony jelezte: kifogásolható, hogy a magyar hatóságok nem akadályozzák meg a közelmúltban a romák ellen is fellépő csoport működését – holott az nemcsak a demokratikusan gondolkodó magyarokra, hanem a szomszédos államok polgáraira nézvést is veszélyt jelent.

Ugyancsak a millenniumi szoborcsoport környezetében tartott monstre ceremónia szolgáltatta az apropót a Süddeutsche Zeitung cikkírójának, hogy a német olvasóknak beszámoljon a Magyar Gárda ténykedéséről – megemlítve, hogy „a fekete uniformisba öltözött, félkatonai hordák szinte minden hétvégén olyan helységeken vonulnak keresztül, amelyekben magas a roma lakosság aránya”. A szerző, Michael Frank szerint a magyar polgárok védelmezőjeként fellépő, önmagát a „cigánybűnözés” elleni küzdelem élharcosaként láttató formáció ideológiáját tekintve a nácik rohamosztagára, az SA-ra emlékeztet, s ellenségképét az etnikai kisebbségek, „a haza ellenségei” és a zsidók alkotják. A köztársasági elnök elhatárolódását megemlítő, ugyanakkor a jobboldal egyértelmű politikai állásfoglalását hiányoló írás – amely kitér a Bayer Zsolt Magyar Hírlapban közölt, nyíltan antiszemita cikkére is – ráadásul úgy látja, hogy a csoportosulás „egyre agresszívabb és nyíltan fajgyűlölő agitációját újabban leplezetlen antiszemitizmussal köti össze mind az utcán, mind a médiában”.

Szintén a zsidóellenességgel összefüggésben tesz említést a Magyar Gárdáról az Egyesült Államok külügyminisztériuma által készített antiszemitizmus-jelentés – sőt, éppen a radikálisok tavaly augusztusi, Várban tartott avatása illusztrálja a több mint kilencven oldalas dokumentumot; miközben a képaláírás a nyilasok által használt egyenruhával hozza összefüggésbe a gárdatagok egyenruhájának Árpád-sávos motívumait. A gárdisták amerikai beutazásának tiltását kezdeményező, januárban elhunyt magyar születésű demokrata képviselő, Tom Lantos emlékének ajánlott jelentés Magyarországról és a térség országairól szólva többek között megjegyzi: az ortodox egyház és a katolikus intézmények egy része bátorítja az antiszemitizmust, valamint az etnikai és vallási sovinizmust. Egy összehasonlító táblázat pedig kitér rá, hogy messze hazánkban a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy vélik: a zsidóknak túl nagy a befolyásuk az üzleti életben (60%) és a világ pénzügyeire (61%).

Hogy a félkatonai csoportosulásnak a tengerentúlon is híre ment, jelzi: még februárban csaknem egy időben foglalkozott vele a liberális The New York Times és a konzervatív The Christian Science Monitor. Előbbi a Magyar Nemzeti Galéria kortárs roma képzőművészeti tárlata apropóján mutatta be a gárdistákat, akik a cikk szerint egyszerre tiltakoznak a roma bűnözés ellen, illetve harsogják a nemzeti kultúra és hagyományok védelmét. A Christian Science Monitor az általa „szélsőjobb milíciaként” s mind jobban előretörő, ugyanakkor egyre többek által ellenzett csoportnak definiált gárdáról szólva arra mutatott rá, hogy a fasiszta jelképeket használó radikálisok romák által sűrűn lakott településeken tartják gyűléseiket, s ellenségeik közé tartoznak azok, akik integrálni igyekeznek a roma gyerekeket az iskolában. A lap azt is megjegyzi, hogy az önmagát a magyarság védelmezőjének nevező gárda tevékenysége nem merül ki a romaellenességben, hanem céljai közé tartozik a trianoni határok felülvizsgálata is.

A Magyar Gárda léte kockázati tényező, s árt az ország stabilitásának – ez az egyik üzenete annak a 232-es listának, amelyet néhány hete tett közzé az országok politikai, szociális és gazdasági helyzetét, valamint külpolitikai és biztonsági körülményeit vizsgáló brit Jane’s Intelligence Group. A Vatikán–Svédország–Luxemburg trió által vezetett lajstromban Magyarország az 55. pozíciót – s így a visegrádi négyek közül a legrosszabb helyezést – foglalja el; az indoklás szerint a közelmúlt erőszakba torkolló tüntetései, az azokra adott rendőri reakció, illetve a Magyar Gárda megalakulása miatt. Az összeállítók szerint ráadásul az is rontott hazánk besorolásán, hogy a formációt nem ítélte el egyből minden főbb politikai párt.

Hogy a Magyar Gárda meddig szolgáltat visszatérő témát a hazánkról szóló tudósítások számára, egyelőre kérdéses. A nemzetközi híráramba már csak a folyosói dulakodás miatt is bekerülő, márciusi 12-i tárgyalás után mindenesetre úgy tűnik: május 19-ig biztos – a Fővárosi Bíróság ugyanis ekkorra tűzte napirendjére a lapzártakor éppen a Hollán Ernő utcában demonstráló, illetve Nyírkátán masírozó szervezet feloszlatását kezdeményező ügyészségi keresetet.

R. A.