A Magyarországi Roma Parlament javaslata a Roma Irányító és Monitoring Bizottság struktúrájához, feladat- és hatásköréhez
Lapunk folyamatosan igyekszik követni és véleményezni a romákkal kapcsolatos kormányzati döntéseket és EU-határozatokat. Ezen belül különös figyelmet szenteltünk az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek (ÚMFT) és a Roma Integráció Évtizede Programnak (RIÉP). Az alábbiakban a Roma Parlament javaslatát adjuk közre a RIÉP-hez rendelt, március 31-ei határidővel megalakítandó Roma Irányító és Monitoring Bizottság (RIMB) struktúrájáról, feladat- és hatásköréről.
Preambulum
A 2005–2020 közötti időszak Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció horizontális szempontja az esélyegyenlőség biztosítása a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás és info-kommunikációs technika alkalmazásának növelése és a biztonság mellett.
A 2007–2013 időszakra szóló ÚMFT helyzetértékelése megállapítja, hogy a hazai cigány népesség foglalkoztatottsága, átlagos iskolázottsága, életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota drámaian rosszabb a társadalom egészénél. Az elmúlt évek romákra vonatkozó foglalkoztatási, oktatási, területi-települési adatai együttesen arra utalnak, hogy kialakult egy olyan szegénységben élő réteg, mely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti.
– Az elmúlt évtizedben a romák és a nem romák lakhatási elkülönülése drámai mértékben nőtt, és hasonlóvá vált a harminc évvel ezelőtti állapotokhoz.
– Az oktatás területén nőtt a cigányok és nem cigányok közötti különbség.
– A cigányok munkaerő-piaci helyzete a statisztikai felmérések alapján az elmúlt 15 évben nem javult. A 15 és 74 év közötti cigány népesség alig negyede foglalkoztatott.
– A cigány háztartások 82 százalékának jövedelme nem éri el a KSH által kiszámított létminimumot, és ebből a családok alapvető szükséglete csak részben biztosítható. A lakosság alsó jövedelmi tizedéhez tartozik a cigány háztartások 56 százaléka, e családok táplálkozása sem kielégítő.
Éppen ezért Magyarországon esélyegyenlőségi szempontból kiemelt figyelmet kell fordítani a romák és a roma közösségek összetett hátrányainak enyhítésére. Mindez átfogó, stratégiai megközelítést igényel, mely messze túlmutat a humánerőforrás-fejlesztés keretein. Horizontális szempontként szerves része kell, hogy legyen minden prioritásnak. A fenti elvek mentén a strukturális alapok támogatott beruházásainak ki kell egészíteni a Roma Integráció Évtizede Program során megvalósuló beavatkozásokat.
Az ÚMFT a roma népesség társadalmi integrációját nem egyszeri akciókkal, hanem komplex társadalom- és gazdaságpolitikai beavatkozásokkal segíti elő. Hozzáférést segítő mechanizmusok működtetését írja elő, hogy a romákhoz a fejlesztések tényleges eljuttatását garantálják együttműködésben a roma szervezetekkel. Az irányító hatóságok közötti koordináció előírásával biztosítja a romákat érintő fejlesztések összehangolását, továbbá egy olyan monitoringrendszert rendel el felállítani és működtetni, amely a fejlesztések összehangolása mellett a romákra gyakorolt hatás nyomon követhetőségét is biztosítja.
A roma kisebbségre vonatkozó intézkedések az ÚMFT-ben, illetve az operatív programokban három területen jelenne meg:
Általános horizontális szempontok: a célok megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a romák és a roma közösségek hátrányainak enyhítésére, minden programban, beavatkozásban érvényesíteni kell az esélyegyenlőség, integráció elvét, biztosítani kell a romák egyenlő hozzáférését a forrásokhoz.
Területi célzás: a romák által sűrűn lakott térségek, települések, településrészek összehangolt, komplex fejlesztése:
– Telepszerű lakókörnyezet és a gettósodott városrészek rehabilitálása.
– Leszakadó, hátrányos helyzetű térségek integrált fejlesztése.
– Közvetlen célzott, speciális programok: identitásmegőrzés, kultúra, antidiszkrimináció, kapacitásépítés.
A kormányprogramban megfogalmazott célokkal összhangban áll a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az ezzel összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. Határozat. A program, valamint a 2008–2009-es időszakra vonatkozó kétéves intézkedési terv a szaktárcák feladatait fogalmazza meg a jog- és esélyegyenlőség megvalósítása, az életminőség, valamint az
oktatás, a képzés és a foglalkoztatási helyzet javítása, a kultúra ápolása, az identitás megőrzése területén, konkrét projektekre lebontva a pénzügyileg alátámasztott kormányzati és a kapcsolódó monitoring feladatokat a szaktárcák tekintetében.
A Roma Integráció
Évtizede Program (2005–2015) nemzetközi együttműködés a romák
társadalmi integrációja és kirekesztésének megszüntetése érdekében. A
hazai hosszú távú Stratégiai Terv és kétéves intézkedési tervek
biztosítják, hogy a romákat érintő kormányzati intézkedések egy
hosszú távú, egymásra épülő intézkedési csomagon keresztül
valósuljanak meg. Az intézkedések hatásait előre meghatározott
indikátorok ellenőrzik.
A kormányzati
programban előírt független pénzügyi és szakmai monitoring bizottság
által működtetett egységes szakmai és pénzügyi utókövetési rendszer
feladata nyomon követni a kormányzati intézkedések végrehajtását, a
ráfordított erőforrások hatékonyságát.
A Roma Irányító és Monitoring Bizottság feladata és hatásköre
1. Az esélyegyenlőség horizontális követelményének érvényesüléséhez felügyeli és ellenőrzi, hogy a fejlesztési tervek megvalósításában kiemelt figyelem forduljon a romák és a roma közösségek összetett hátrányainak enyhítésére.
2. Ellenőrzi és felügyeli az átfogó, stratégiai megközelítések érvényesülését ahhoz, hogy a romák és a roma közösségek összetett hátrányainak enyhítése horizontális szempontként szerves része legyen minden prioritásnak.
3. Biztosítja, hogy a roma népesség társadalmi integrációját ne egyszeri akciók, hanem komplex társadalom- és gazdaságpolitikai beavatkozások szolgálják.
4. Hozzáférést segítő mechanizmusok működtetésével biztosítja, hogy a fejlesztési források a romákhoz eljussanak, társadalmi integrációjukat szolgálják.
5. Az irányító hatóságok közötti koordinációval biztosítja a romákat érintő fejlesztések összehangolását.
6. Kialakítja és működteti azt a monitoringrendszert, amely a fejlesztések összehangolása mellett a romákra gyakorolt hatást nyomon követi és elemzi.
7. Az általános horizontális szempontok érvényesülése érdekében felügyeli minden programban, beavatkozásban az esélyegyenlőség, integráció elvét, a romák forrásokhoz való hozzáférésének garanciáit.
8. Az ÚMFT és a RIÉP, valamint a szaktárcák területi célzással megjelölt programjaiban felügyeli és ellenőrzi a fejlesztési programok komplexitását és hatékonyságát a telepszerű lakókörnyezet és a gettósodott, romák lakta városrészek rehabilitációjában, valamint a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek integrált fejlesztésében.
9. Az ÚMFT és a RIÉP, valamint a szaktárcák közvetlen, célzott speciális programjaiban felügyeli, és ellenőrzi az identitás megőrzés, a kulturális autonómia, az antidiszk-rimináció és a kapacitásépítési szempontok érvényesülését és hatékonyságát.
10. Független pénzügyi és szakmai monitoring bizottságként működteti azt az egységes szakmai és pénzügyi utókövetési rendszert, amely nyomon követi a kormányzati intézkedések végrehajtását.
11. Kezdeményezi a nyomon követési, és hatékonyság ellenőrzési rendszer működtetéséhez szükséges etnikai jelleg definiálását, annak elkészítéséhez ajánlást készít.
12. Ellenőrzi és felügyeli azoknak a statisztikai rendszereknek a felállítását és rendszeres adatszolgáltatását, amely a források romákhoz való eljutásának és a kormányzati intézkedések hatékonyságának ellenőrzését lehetővé teszi.
13. Elkészíti a roma társadalom társadalmi integrációjának ütemezési rendszerét és tervét, azt folyamatosan méri a telepfelszámolás területén, valamint a roma népesség iskolai végzettségének, lakhatásának és foglalkoztatottságának a többségi lakossághoz mért javulását.
14. Adatot szolgáltat a romák társadalmi integrációjának, az esélyegyenlőség érvényesülésének és a romák önigazgatási rendszereinek, valamint kulturális autonómiájának állapotáról és azok változásairól a fejlesztési időszak alatt, kezdeményezi az ÚMFT és a RIÉP pályázati és szakpolitikai feladat ellátási rendszerének, valamint a gyakorlati megvalósítás változtatását, ha a mért adatok és tapasztalt tendenciák azt indokolják.
15. A romák társadalmi integrációján belül a politikai, a gazdasági és a társadalmi integrációelemek megvalósulásához konkrét intézkedéseket kezdeményez a kétéves intézkedési tervek tervezési ciklusaihoz kapcsolódóan.
16. Felügyeli a romák társadalmi önreprezentációjához szükséges alapintézmények létrehozását, az önreprezentációs struktúrák kialakításához elkészíti autonóm koncepcióját.
17. Jogosult feladat-ellátási körében bármelyik szaktárcától, OP IH-tól és MB-től információt, adatszolgáltatást kérni, a feladatait érintő témakörökben tartott tanácskozásaikon, üléseken részt venni, konzultációkat kezdeményezni, módosító indítványokat előterjeszteni.
18. Az ÚMFT- és RIÉP-programok megvalósításában közreműködő szaktárcákat, az NFÜ-t, az OP IH-kat és MB-okat együttműködési kötelezettség terheli a RIMB tekintetében, a RIMB feladatait és hatáskörét érintő kérdésekben a RIMB számára véleményezési jogkört kell biztosítani. A döntéshozatalban a RIMB véleménye nem mellőzhető.
A Roma Irányító és Monitoring Bizottság struktúrája és irányítása
A Bizottság tagjai:
Mo-i Roma Parlament 1 fő
Civil Ernyő 1 fő
OCÖ 1 fő
Mohácsi Viktória EU-képv. 1 fő, tanácskozási joggal
Járóka Lívia EU-képv. 1 fő, tanácskozási joggal
A Miniszterelnöki Hivatal, az NFÜ képviselője, a Kisebbségi Ombudsman képviselője az üléseken tagság nélküli tanácskozási joggal vesz részt.
A bizottsági tagság időtartama öt évre szól. A bizottság tagjainak képesítési feltétele a felsőfokú, egyetemi vagy főiskolai végzettség.
A Bizottság tagjai többségi szavazattal elnököt választanak. Elnökké az jelölhető és választható, aki civilszervezet képviseletében tagja a Bizottságnak.
A Bizottság infrastruktúráját, irodai szolgáltatásokat, kommunikációs környezetet, a feladatellátáshoz és a működéshez szükséges költségvetést a Miniszterelnöki Hivatal biztosítja. A Bizottság ügyviteli feladatait megbízással alkalmazott titkár látja el. A megbízás feltétele felső fokú (lehetőleg jog, szociológia) végzettség és roma civilszervezeteknél szerzett gyakorlat.
A Bizottság havi rendszerességgel ülésezik, rendkívüli ülés összehívását a témakör megjelölésével bármelyik tag kezdeményezheti. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
Üléseiről jegyzőkönyvet készít, döntéseit határozati formában hozza, sorszám- és dátumjelöléssel látja el. A Bizottságot az elnök vagy az elnök által kijelölt tag képviseli.
A Bizottság feladatainak ellátásához szakértők és kutatók megbízására, kutatási programok kezdeményezésére és bonyolítására jogosult.
Indoklás
Preambulum
A romákat érintő fejlesztéspolitikai alapelvek kezdetektől a NFT I-hez, az ÚMFT-hez kötődnek, és nem a Roma Integráció Évtizede Programhoz. Mára elmondhatjuk, hogy az NFT I. és az ÚMFT fejlesztéspolitikai gyakorlata romák vonatkozásában megközelítően sem érte el a kívánatos eredményeket, amelyeket egyértelműen jelez az Európai Parlament január 31-i romákra vonatkozó állásfoglalása, valamint a 2005–2007. évről szóló kormányzati beszámoló is. Az évek óta lefektetett fejlesztéspolitikai alapelvek – horizontális hozzáférés biztosításának az elve, az esélyegyenlőség biztosítása, a faji megkülönböztetésből eredő hátrányos helyzet kompenzálása, a tömeges méretű romákat sújtó faji diszkrimináció felszámolásának elindítása – megvalósításának súlyos kudarca tapasztalható. Nyilvánvaló, hogy a kormányzati struktúrában nem épült ki az a rendszer, sem intézményi, sem személyi felelősség terén, amely a fenti szempontok szerint a kormányzati célok megvalósítását megkövetelte volna. A fejlesztéspolitikát átható horizontális szempontok érvényesítésének – közte az esélyegyenlőség követelményének – sem irányító hatósága, sem operatív programja nincs a hazai intézményrendszerben. A Roma Parlament álláspontja szerint ez a feladat a RIMB kompetenciái között az első és legerősebb kompetencia kell legyen.
Kormányzati oldalról a RIT megalakítása kedvező feltételeket teremtett a civilek bevonásával, különösen annak ismeretében, hogy a Roma Parlament kezdeményezésére, a Roma Parlament és a Civil Ernyő erőfeszítéseinek köszönhetően fontos kérdésekben a RIT roma civil képviselői egyeztetett és egységes álláspontot alakítottak ki.
Lényeges előrelépési lehetőséget kínál a civil dominancia további erőteljes érvényesülése mellett létrehozandó RIMB hatékony tevékenysége és felelősségvállalása a cigány lakosság társadalmi helyzetének jelentős mértékű látható javításában, integrációs mutatóinak ellenőrizhetőségében.
A Roma Irányító és Monitoring Bizottság struktúrája és irányítása
A Bizottság tagjainak összeállításánál a Roma Parlament koncepciója abból indul ki, hogy
– a RIMB operatív munkát végző, a fejlesztési programok végrehajtását ellenőrző és azokat az eredményesség szempontjából vizsgáló testület, ezért indokolt az alacsony létszám,
– a RIT-ben valamennyi jelentős civilszervezet és az OCÖ-képviselet megvalósul, ugyanazzal a tagsági körrel nincs értelme a RIMB-nek megismételni a RIT-et,
– a magyarországi EU-képviselők részvételét a RIÉP nemzetközi jellege, illetve az alapozza meg, hogy mindkét képviselő tagja az EU RIMB-nek, és abban meghatározó munkát fejt ki.
A Roma Parlament javaslata a jogszabályban megkövetelt civil dominanciának megfelel, mert a tagok között a civilszervezetek túlsúlyban vannak jelen, és mert a RIMB elnöke csak a civilszervezetek képviseletében taggá válók közül kerülhet ki.
Budapest, 2008. március