Úttorlasz Hírmagyarázat
Kiút a gettóból?
Uniós pénzből nem lehet fenntartani az elkülönülést
Több száz milliós, esetleg milliárdos európai uniós városfejlesztési pályázatoktól eshetnek el azok a nagyvárosok, amelyek tervezett beruházásaik mellé nem készítik el antiszegregációs tervüket. E dokumentumoknak azt kell garantálniuk, hogy az uniós pénzből megvalósítandó fejlesztések nem erősítik és nem tartósítják a településeken a szegregációt, s kötelezik a városokat arra is, hogy bemutassák, milyen beavatkozásokat, intézkedéseket tesznek majd annak érdekében a 2013-ig terjedő időszakban, hogy a már kialakult szegregátumokban élők lakhatási, szociális, egészségügyi, foglalkoztatási integrációja megvalósuljon. E terveket a városok képviselő-testületének kell elfogadnia és azok értelmében módosítani a településfejlesztési koncepciókat, rendezési terveket és helyi rendeleteket – ellenkező esetben pályázataikat automatikusan elutasítják.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavaly ősszel bocsátotta társadalmi egyeztetésre a hét regionális operatív programhoz kapcsolódó, a településfejlesztést, ezen belül a funkcióbővítő városrehabilitációt szolgáló pályázati csomagját. A kiírás alapvető célja az érintett településrészek megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése; új települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése; a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe. A régiónként változó, de mindenhol legalább 3 milliárd forint értékű támogatási keretre az önkormányzatok és azok meghatározott partneri körrel alkotott konzorciumai pályázhatnak.
Egészen pontosan:
e fejlesztési, beruházási elképzelésekről a regionális programokat kezelő irányító hatóság, illetve – megyei jogú városok esetében – a kormány nem a klasszikus pályázati úton, hanem az adott fejlesztés fontosságát, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) céljaihoz való illeszkedését mérlegelve egyedileg dönt. Ha az önkormányza-
tok betartják az önkormányzati és területfejlesztési tárca rendkívül szigorú tervezési és egyeztetései előírásait, lényegében automatikusan hozzájutnak e forrásokhoz.
A pályázatok beadásának feltétele egy olyan integrált városfejlesztési stratégia (IVS) elkészítése, amelynek elengedhetetlen része az antiszegregációs terv (ASZT). Az ASZT egyrészt garantálja, hogy a kiírásban megvalósítandó fejlesztések nem erősítik és nem tartósítják a településeken a szegregációt, másrészt a városoknak be kell mutatniuk, hogy a 2013-ig terjedő időszakban milyen intézkedéseket tesznek majd annak érdekében, hogy a szegregátumokban élők lakhatási, szociális, egészségügyi, foglalkoztatási integrációja megvalósuljon. (Bár a kormányzati és pályázati dokumentumok mindenütt a magyar szóval nehezen helyettesíthető „szegregátum” szót használják, a kifejezés a slumosodó munkáskolóniákat, szociális bérlakástelepeket, gettósodó, lerobbanó városrészeket jelenti.)
A regionális pályázatok körében három kiírásról van szó. A funkcióbővítő városrehabi-
litáció célja, hogy a településközpontok a fejlesztések révén új szolgáltatásokkal tegyék vonzóbbá a központokat (pl.: új szálláshelyek, vendéglátóipari, kiskereskedelmi vállalkozások csábítása a területre a megújított térburkolatokkal, műemléki helyreállításokkal, infrastruktúra kiépítésével stb.). A kistérségi központok pontszerű fejlesztése című program célja, hogy a kisvárosok – elsősorban a településközpontban – egy pontban újítják meg a települést: a főtér, a templom, a főutca rehabilitációja jöhet szóba. Az integrált, szociális jellegű városrehabilitáció célja a hagyományos technológiával (például: volt munkáskolóniák, telepek), illetve az ipari technológiával beépített (panelházas) településrészek rehabilitációja. Egy város több, úgynevezett „akció”-terület rehabilitációjára is pályázhat.
A pályázatok beadási határideje 2008. május 19. Eddig az időpontig várhatóan minden település elkészíti antiszegregációs tervét. Ellenkező esetben ugyanis nem kaphat pályázati támogatást. A tervek készítése folyamatos – tájékoztatott a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtóosztálya. Bár a pályázatok alapvetően a NFÜ és az Önkor-
mányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) hatáskörébe tartoznak, e tervek elkészítéséhez a szociális tárca – 27 szakértővel és négy szupervizorral – antiszegregációs szakértői hálózatot működtet, amely segíti a tervek megfelelő színvonalú elkészítését, és aláírásával garantálja is azt. A szakértők a kész dokumentumot csak a négy főből álló szupervizori stáb jóváhagyása után írhatják alá – ezen ellenjegyzés hiányában a pályázatokat automatikusan elutasítják!
E tervezési folyamatot segíti a tavaly őszszel az ÖTM által kiadott Városrehabilitáció 2007–2013-ban című kézikönyv is, amely előírja a Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésének módszertanát és helyzetelemző részének elkészítéséhez szükséges adatokat, és azok elérhetőségét is tartalmazza (lásd táblázatunkat). Az útmutató egységes szerkezetben mutatja be a 2001. évi népszámlálásból, az önkormányzatok számára ingyenesen elérhető TEIR (Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisból és egyéb, főként az önkormányzati nyilvántartásokból előállítandó adatokat, és tartalmazza az antiszegregációs terv elkészítéséhez szükséges adatigényt.
A kiadvány nemcsak az általános iskolai közoktatás integráltságának felmérésére szolgál, hanem segítséget nyújt a városon belüli szegregátumok meghatározásához is.
Az Antiszegregációs tervben azon területeket/szegregátumokat kell feltüntetni, ahol az alacsony státuszú (aktív korú, 8 általános iskolai osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező) lakosok aránya minimum 50 százalék. Azoknál az iskoláknál, ahol a legmagasabb a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek aránya, meg kell vizsgálni a beiskolázási körzetet, hogy milyen mértékű az alacsony státuszú, ezen belül is a roma lakosság aránya a területen, és milyen lakáskörülmények jellemzik azt.
Amennyiben a város rendelkezik ilyen területtel, az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) Antiszegregációs fejezetében kell bemutatnia a szegregátumok helyzetét, és az ezen területe(ke)n tervezett beavatkozásokat. Az antiszegregációs terv helyzetelemző részének ki kell térnie a városban már jelenleg folyó telepfelszámolási, -rehabilitációs programok bemutatására is. Amennyiben a városban szigorú értelemben vett – tehát a szegregációs mutató 50 százalékos értékét meghaladó – szegregátum nem található, azonban rendelkezik olyan egybefüggő területtel, amelyen megítélése szerint szegregációs folyamatok zajlanak, ezt is fel kell tüntetnie az adott városrészek elemzésénél. A szegregált területek kijelölésének megkönnyítése érdekében a KSH elküldi az érintett önkormányzatoknak a városi szegregátumokat tartalmazó tematikus térképet, az úgynevezett karto-gramot. Ez azokat a területeket jelöli, ahol a szegregációs mutató 50 százalék vagy a feletti értékű, illetve 40-50 százalék között van. Ez utóbbiak, bár a küszöb alatt maradnak, erősen leromlott városi területnek számítanak. Az ASZT-ben a város öszszes szegregátumát meg kell határozni, tehát nemcsak azokat, melyekkel kapcsolatban 2007–2013 között a városnak fejlesztési tervei vannak. (A tervben kijelölt területek térbeli lehatárolása azonos módon történik a funkcióbővítő, illetve szociális típusú akcióterületek lehatárolásával: utcák által – esetleg természetes határral – meghatározott tömböknek kell alkotniuk egy összefüggő területet.) A munka során vizsgálni kell azt is, hogy a városban történő mai és jövőbeni fejlesztéseknek, akár az uniós támogatásokhoz kapcsolódnak, akár nem, van-e szegregációt növelő hatásuk. A városrészek helyzetelemzéséhez és összehasonlításához a KSH 2001-es népszámlálási adatai nyújtanak segítséget, melyek alapján meghatározható az egyes városrészek társadalmi státusza és egymáshoz viszonyított helyzete. A munkanélküliség alakulásának városi szinten történő elemzéséhez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) biztosít éves adatokat, a megjelölt két adat közül az egyik a KSH rendszeres évi statisztikából is elérhető. Fontos hangsúlyozni, hogy a népszámlálási adatok által leírt helyzetet az önkormányzatnak a helyi ismeretei alapján aktualizálnia kell. A helyzetelemzésben meg kell határozni, hogy mely városrészekre érvényes jelenleg a 2001-es népszámláláskor felvett állapot, vagyis melyek azok a területek, ahol nem történt nagyobb változás a népesség összetételében (például ahol nem volt jelentős mértékű lakásépítés és bontás, amely az intenzívebb mobilitási folyamatokra utalna), illetve mely területek dinamizálódtak (új lakás és egyéb építések), és melyek azok, ahol a társadalmi összetétel romlott azóta.
Hogy ne csak ígéretek gyűjteménye legyen az antiszegregációs terv, a város képviselő-testületének vagy közgyűlésének el kell azt fogadnia, az abban leírt beavatkozásokért pedig felelősséget kell vállalnia. Az SZMM által delegált szakértők az értékelés után a nyertes pályázóknak segítséget, folyamatos mentorálást biztosítanak, s ennek során érvényesítik a képviselő-testület által elfogadott városfejlesztési stratégiában foglaltakat. Ezt azt jelenti, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia alapján a városok módosítják a településfejlesztési koncepciót és a településrendezési tervet. Mindez a helyi rendeletek módosítását is maga után vonja, ami garancia arra, hogy a település a jövőben figyelembe veszi az antiszegregációs szempontokat.
A pályázati kiírások részét képező Városfejlesztési Kézikönyvben leírtak szerint a szeg-regátumokban megvalósítandó programok a lakhatás területén több módon – az ilyen területen lévő rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezése; a meglévő szociális bérlakások vagy az önkormányzat által a lakáspiacon megvett és szociális bérlakásként működtetett lakások kiutalása; illetve a saját lakáshoz jutáshoz nyújtott segítség: szocpol, fiatalok otthonteremtési támogatása, önerő helyi támogatása, magánfejlesztői forrás bevonása révén – segíthetik az integrációt. E cél a részben vagy teljesen megtartásra javasolt telepek esetében a szegregált területen lévő lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációja, a lakásállomány komfortfokozatának és minőségének javítása, a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása és a lakókörnyezet (különös tekintettel az egészségre káros tényezők megszüntetésére) minőségének emelése révén érhető el.
Az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása az érintett családok egy részének integrált környezetbe való elhelyezésével oldható meg. Az ilyen mobilizációs programnak lehetőség szerint a lakhatási integrációs program részét kell képeznie annak érdekében, hogy a szegregátumban már rövid távon is csökkenjen az alacsony státuszú lakosság koncentrációja.
Az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítására, munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére képzési, átképzési, munkahely-teremtési, elhelyezkedést segítő programokat lehet indítani, javítani kell a közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgáltatások) való hozzáférést, de mindez nem elég: a település rendezési tervében, koncepciójában, fejlesztéseiben is meg kell jeleníteni a lakhatási, társadalmi szegregációt csökkentő intézkedéseket. A városnak az antiszegregációs terve keretében be kell mutatnia, hogy ezekből az eszközökből az egyes szegregátumokban melyeket kívánja alkalmazni, és beavatkozástípusonként részleteznie kell, hogy milyen forrásokból és milyen időbeni ütemezéssel kívánja megvalósítani azokat. Külön ki kell emelni, hogy a város mely szegregátumrehabilitációs programját kívánja uniós forrásból finanszírozni. (Uniós városrehabilitációs forrásból telepfelszámolás nem támogatható. A teleprehabilitációs típusú programoknál ráadásul az eszközrendszer nem minden eleme támogatható uniós forrásból, ezek megvalósítása más, például a Társadalmi Megújulás Operatív Program foglalkoztatáspolitikai, szociális, közoktatási, egészségügyi vagy egyéb forrásai bevonásával lehetséges.)
Klecska E. Márton
Szegregáció: a népesség különböző rétegeinek elkülönülését jelöli. Teljes a szegregáció, ha a rétegek egymással egyáltalán nem keverednek. Mérése lehetséges a lakbér- és telekáradatok, a telekfelhasználás jellege, a terület etnikai, faji arányszámai alapján, valamint a területen élők előítéletességének mértéke is az elméleti lehetőséget kínál a szegregáció mértékének megállapítására. A szegregáció a diszkrimináció egyik formája, ezért a diszkriminációt tiltó nemzetközi egyezmények sora implicit módon a szegregáció tilalmát is megfogalmazza.
2008. április 17–18-án antidiszkriminációs szakértői tanácskozást tartottak Budapesten az Roma Integráció Évtizede Programban résztvevő országok szakértői számára, melyet az Európai Bizottság, a Nyílt Társadalom Intézet, a Világbank és az Európa Tanács támogatott. Az uniós és nem uniós európai országok antidiszkrimi-nációs jogszabályi környezetéről, a jogszabályok végrehajtásáról, az antidiszkrimi-nációs gyakorlatokról és a civil jogvédő szervezetek munkájáról, feladatairól folytattak megbeszélést, külön szekcióban foglalkoztak az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika bevezetésének lehetőségével. A régióban egyedül Magyarország alkalmazza ezt az oktatás és városfejlesztés területén. Célja, hogy csak azok a pályázatok, programok kapjanak támogatást, amelyek biztosítják, hogy a romák iskolai és területi szegregációja csökken, illetve megszűnik. Hazánkban a közoktatási intézmények fejlesztése elnevezésű uniós programban mintegy ezer településen készült Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés, amely biztosítja, hogy az integrált oktatás bevezetését elutasító, a szegregációs gyakorlatot folytató fenntartók nem kaphatnak uniós fejlesztési pénzeket.
A városrehabilitációs pályázatokhoz 160 antiszegregációs terv készül, amelyekben a városoknak be kell mutatniuk, hogy a 2013-ig terjedő időszakban milyen beavatkozásokat tesznek annak érdekében, hogy a cigánytelepeken élők lakhatási, szociális, egészségügyi, foglalkoztatási integrációja megvalósuljon. Mindkét pályázatot független szakértők hagyják jóvá.