Útvesztő     A jog oldaláról


Rokkantnyugdíj helyett


A nyugdíjreform részeként lényegesen tovább módosulnak a 2008. január 1-jén hatályba lépett új ellátási formával, a rehabilitációs járadékkal a rokkantnyugdíjjal kapcsolatos szabályok. Három évre kérheti a rokkantnyugdíja 120 százalékát, akinek 50-79 százalékban károsodott az egészsége, de újra munkába állna. A járadékból személyi jövedelemadót nem kell fizetni, de nyugdíjjárulékot igen, viszont a rehabilitáció ideje szolgálati időnek minősül. A cél az, hogy mindazok visszakerüljenek a nyílt munkaerőpiacra, akiknek rehabilitáció útján még esélyük van arra, hogy munkajövedelmükből tartsák fenn magukat.

A munkaügyi tárca szerint a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékkal élők az egyik leghátrányosabb helyzetű csoport a munkaerőpiacon, 2007-es adatok tükrében számuk eléri a 460 ezret. Azt gondolnánk, mindenkinek az az érdeke, hogy aki képes vagy képessé tehető arra, hogy munkából tartsa fenn magát, az minden támogatást megkapjon ehhez. Ugyan a törvénynek megfelelően korábban is lehetőség volt arra, hogy a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy munkát vállaljon, de a tapasztalatok szerint a munkaadók nem szívesen alkalmaznak csökkent munkaképességű dolgozót.

Sándor nehéz élethelyzete és egészségkárosodása ellenére is a foglalkoztatott kevesek közé tartozik. A VII. kerületi szükséglakásban élő, 37 éves férfi, aki 1998 óta 100 százalékosan van leszázalékolva, tizennégy éves korában kezdett kábítószerezni, ennek hatására romlott le egészségi állapota. 2005 óta dolgozik konyhásként az Ébredések Alapítványnál, amely a krónikus pszichiátriai betegséggel élők komplex rehabilitációjával foglalkozik, ennek része a munkarehabilitáció is. Itt az első négy hónapban fizetést, most terápiás pénzt kap. Korábban alkalmi munkákból élt, a munkáltatók egyetlen helyen sem jelentették be. Munkakeresése során tíz munkahelyből tízre nem vették fel rokkantsága miatt, holott el tudta volna látni a feladatot. Jelenlegi munkahelyén jól érzi magát, kedvesek vele, elfogadják, csak úgy, ahogy ő is elfogadja a többieket. A munkatársaival időnként összeülnek egy-egy munkahelyen kívüli beszélgetésre is. Örül, hogy dolgozhat, csinál valamit, nem otthon ül; emberek között lehet, tud kommunikálni, jelenlegi kevéske jövedelmét is értékeli.

A huszonhat éves Evelin Sándornál szerencsésebb, de egy évvel ezelőtt jól jött volna neki a most bevezetésre kerülő új ellátás. Második gyermekét várva jött elő betegsége, a skizofrénia. Teljesen felborult az élete, kitették az albérletéből, az újszülött pedig Evelin édesanyjához került. 2007 januárja óta van 100 százalékosan leszázalékolva, jelenleg a BMSZKI hajléktalanszállóján él. „Nem akarok léhűtő, munkakerülő lenni, nem akarok otthon keseregni” – mondja határozottan a fiatal, érettségizett nő. Akaraterejének köszönhetően kisebb megszakításokkal folyamatosan dolgozik (pénztárosként, szórólaposztóként, konyhásként stb.). Munkaadóinak nagy része tudta, hogy le van százalékolva, és azt is, miért, de hátrányos megkülönböztetés soha nem érte. 2007 elejétől gyakran változtatta munkahelyeit, nagyrészt betegségének köszönhetően nem tudott megfelelni az elvárásoknak, ezért többnyire elküldték vagy ő mondott fel. Jelenlegi munkájáról informális kapcsolatok útján értesült, egy kórházban dolgozik takarítóként. (Betegségéről itt is tudnak.) Nagyon jól érzi itt magát, a tünetek egyre kevesebbszer jelentkeznek. Munkaadójával kapcsolatos elégedettsége valószínűleg annak is köszönhető, hogy munkakörülményei kedvezőek, munkatársaival kialakított kapcsolata családias. 8-9 fővel dolgozik együtt, többnyire idősebb hölgyekkel, akik életével kapcsolatban is sok tanáccsal látják el. A folyamatos munka csak pozitív dolgokat hoz a számára: nincsenek megélhetési problémái, ugyanazon a helyen lakik másfél éve, alapvetően nyugodtabb, rendezettebb életet él, tud lakásra gyűjteni, növeli az önbizalmát, hasznosnak érzi magát. Mindez pedig egészségi állapotára is kihat.

Tessék választani


A munkaügyi rehabilitáció új rendszere a munkavállaló és a munkaadó szempontjából is változásokat hoz. Az egészségkárosodáson alapuló ellátások 2008. januártól az eddigi rokkantsági nyugdíj és az új rehabilitációs járadék. Utóbbira az jogosult, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, kereső tevékenységet nem folytat, vagy legalább harmadával visszaesik a keresete a károsodás miatt.

Cél, hogy igénybevételével a munkaképességük bizonyos százalékát elvesztők közül minél többen visszataláljanak a munkaerő-

piacra. Az új ellátórendszert fokozatosan

vezetik be, a rehabilitációban való részvételre ösztönző járadék első körben az újonnan

belépőket érinti: most csak azok csatlakozhatnak, akik egészségkárosodás, illetve állapotrosszabbodás miatti igényüket 2008. január

1-jétől nyújtják be a lakóhelyük szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz. Később mérik fel, kik azok, akik képesek és akarnak is viszszakerülni a munkaerőpiacra, annak ellenére, hogy már évek óta rokkantnyugdíjból élnek.

Ebben az évben kb. 3000 főt kívánnak bevonni az új rendszerbe, tekintettel a munkaerőpiac befogadóképességére. Csak azt a személyt fogják rehabilitációs járadékban részesíteni, akinek valós esélye lehet arra, hogy aktívvá váljon. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ véleménye szerint esély van arra, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő képzettebb, munkára felkészültebb, érvényesebb munkatapasztalttal rendelkező ember lesz, mint az átlagos, hoszszú inaktivitásból, ellátás mellett álláskeresésbe kezdő eddigi ügyfeleik többsége. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint nem kizárt, hogy később a járadék majd azok számára is vonzó lesz, akik már rokkantnyugdíjasok. Ők lehetőséget kapnak arra, hogy válasszanak a két rendszer között.

A rehabilitációs járadékot a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell kérvényezni, de interneten is kérhető. Csatolni kell hozzá: az egészségi állapotra, gyógykezelésre, rehabilitációra vonatkozó háziorvosi, szakorvosi véleményt vagy zárójelentést, valamint az üzemorvos tájékoztatóját a munkavégzés körülményeiről. Az igénylés anynyiban lett könnyebb, hogy az igénylőnek egyetlen űrlapot kell kitöltenie (egészségkárosodáson alapuló ellátásra való igény ONYF 3515-270/D számú űrlap és az ONYF.3515-278. számú nyilatkozat), amely alapján a hatóság dönti el, hogy a hét ellátás közül – rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék – melyikre lehet jogosult. Így ha az igénylő esetleg nem jogosult az általa választott ellátásra, nem kell attól tartani, hogy elutasítják kérelmét, és kezdheti elölről az igénylést. A rehabilitálhatóságot az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) állapítja meg. Nagyon fontos változás, hogy átalakult az orvos szakértői minősítés: már nem a fogyatékosság mértékét, hanem a megmaradt és fejleszthető képességeket, a rehabilitálhatóságot vizsgálják az aktuális munkakör, tanult foglalkozás és egyéb lehetséges munkakörök vonatkozásában. Ha minden feltétel teljesül, a járadék legkorábban az igénybejelentés napjától érvényes, és a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évre állapítják meg.

Akikről úgy ítélik meg, hogy megmaradt munkaképességük, készségeik rehabilitálhatóak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál személyre szabott szolgáltatásokat, támogatásokat igényelhetnek, amelyekkel képessé tehetők munkavégzésre. A siker érdekében a járadékos rehabilitációs megállapodást köt, amelyben vállalja az állami foglalkoztatási szervezettel a folyamatos együttműködést: ez a járadék folyósításának feltétele. Az együttműködési kötelezettség kiterjed többek között a számára felajánlott megfelelő munkahely elfogadására is!

Ha a munkavállalás nem sikeres, akkor a járadékos – egészségi állapotától függően – rokkantsági nyugdíjra, munkanélküli vagy szociális ellátásra válik jogosulttá.

Kölcsönös előnyök

A rehabilitációra sor kerülhet a foglalkoztatás keretében is, a rendszernek az is célja, hogy ha valaki megváltozott munkaképességűnek minősül, ugyanannál a munkáltatónál maradjon: a rehabilitáció ekkor egy másik munkakörre való alkalmasságát jelenti.

A Magyar Posta Zrt. a 2007. év végi adatok alapján 230 megváltozott munkaképességű és 182 rokkant munkavállalót foglalkoztat. (Bár ez a 2006-os átlagos statisztikai állományi létszámhoz, 38.686 főhöz képest elég csekély.) A társaság elsősorban eredeti munkakörében, szakmai végzettségének megfelelően foglalkoztatja a dolgozót, ha ez nem lehetséges, akkor olyan státuszban alkalmazza, ahol egészsége további romlása nélkül munkaképességét hasznosítani tudja. A Magyar Posta szóvivője, Tomecskó Tamás a céggel már munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatban pozitívumként emeli ki, hogy ezek az emberek motivált munkavállalók, ritkábban váltanak munkahelyet, lojálisak és elkötelezettek a cég iránt. Lehetőségükhöz képest maximális teljesítményt szeretnének nyújtani, és megbecsülik a munkahelyüket. „A cégek társadalmi megítélése, presztízse növelhető azáltal, hogy az egyenlő bánásmód alapelvét tiszteletben tartva figyelmet fordítanak a fogyatékkal élő emberekre, keresik és megőrzik a foglalkoztatási lehetőséget számukra” – teszi hozzá a szóvivő.

A munkáltatókat is igyekeznek ösztönözni, hogy csökkent munkaképességű munkavállalót vegyenek fel vagy egészségkárosodott alkalmazottaikat tovább foglalkoztassák. A bértámogatás mértéke a munkavállaló részére kifizetett munkabér és járulékai 60 százalékának megfelelő összegű. Ebben az esetben azokat a munkaadókat támogatják 12 hónapig, akik a meghatározott szakértői intézmények által megállapított 40 százalékos munkaképesség-csökkent dolgozókat alkalmazzák. Másrészt a munkaügyi központ támogatást nyújt új munkahelyek létrehozásához, meglévő munkahelyek rehabilitációs célú átalakításához is. Ha a munkaadó megváltozott munkaképességű személyt kíván foglalkoztatni, de nem rendelkezik megfelelő épülettel, eszközökkel, gépekkel, segítséget kérhet a munkaügyi központtól. Ezen

támogatási formánál azok a munkavállalók alkalmazhatók, akiknek munkaképesség-csökkenése szakértői javaslat alapján eléri az 50 százalékot, vagy megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyeik testi vagy szellemi károsodás miatt csökkentek.

Fontos lenne, hogy beivódjon a köztudatba: a csökkent munkaképességűek is tudnak teljes értékű munkát végezni, legfeljebb nem az eredeti szakmájukban. De az eddigi tapasztalat szerint hiába a különböző foglalkoztatási támogatási rendszerek, ha nincsenek olyan cégek, ahol fogadják ezeket a munkatársakat.

Weber Andrea, szociális referens

Dr. Nemes Iringó, jogász

Magyarországi Roma Parlament

Konfliktusmegelőző és Jogvédő Irodája




Rehabilitációs járadékra jogosult, aki:

– 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörben, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatására rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

– kereső tevékenységet nem folytat, vagy

– a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá

– rehabilitálható, és

A rehabilitációs járadékra való jogosultság megszűnhet

– a jogosult halálával, megszüntetési kérelemmel,

– az ellátás időtartamának lejártával,

– továbbá, ha a jogosult egybefüggően három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik

– vagy jövedelme 6 hónapon keresztül meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90%-át, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét,






Képeink illusztrációk

Fotók: Amaro archív