Útjelző     Hírháttér

Vonulási irányok

Szélsőjobboldali jelenségek Csehországban és Szlovákiában

A közép-európai neonácik fokozódó aktivistára, illetve a szélsőséges eszmék térnyerésére

enged következtetni a Nemzeti Gárda megalakulása Csehországban, valamint az

egyre gyakoribb cigányellenes atrocitások Szlovákiában.

Nem adták fel a cseh neonácik, s végül mintegy 150-200 szimpatizáns vett részt – fekete zászlókat lobogtatva – a március 1-jén megtartott, körülbelül egyórás pilseni felvonuláson, amelynek – mintegy 500 antifasiszta ellentüntető által „kísért” – útvonala a buszmegállóhoz közeli Emila Skody tértől a Köztársaság térre vezetett. A bőrfejűek elszántságát jelzi, hogy a nyugat-csehországi városban kívántak demonstrálni már január 19-én is, ám a szólásszabadság állítólagos csehországi csorbulása ellen tiltakozó tüntetést az utolsó utáni pillanatban betiltotta Pavel Rödl polgármester. A biztonsági kockázatok megléte mellett a rendezvény sokak érzékenységét is sértette, tervezett időpontja ugyanis – egy nap híján – egybeesett annak 65. évfordulójával, hogy a nácik megkezdték a pilseni zsidóság elhurcolását a Terezínben (Theresienstadt) létesített náci koncentrációs táborba. A márciusi, a nagyszámú ellentüntető dacára is incidensek nélkül véget ért menetelés résztvevőinek száma mindamellett elmaradt a várakozásoktól, s hírügynökségi beszámolók nem tesznek említést német elvbarátok csatlakozásáról sem – jóllehet januárban még internetes fórumoldalakon buzdítottak részvételre a német bőrfejűek.

Az eseménykrónikához hozzátartozik, hogy a neonácik nem maradtak tömegrendezvény nélkül január 19-én sem, s végül a Palacky téren gyűltek össze. A cseh főváros Hyde Parkjaként emlegetett területen – ahol néhány éve előzetes bejelentés nélkül is lehet bármiféle összejövetelt tartani – a szélsőségesek közel egy órán át szidalmazták a Mirek Topolanek vezette kabinetet, majd csoportosulásuk – bármiféle incidens nélkül – feloszlott. Nem történt rendzavarás Pilsenben sem, ahol néhány tucatnyi ember gyűlt össze; a fokozott rendőri készültség láttán ők is szétszéledtek. Őrizetbe csupán azt a három lengyel állampolgárságú, ittas bőrfejűt vették, akik náci karlendítéssel provokáltak a pilseni belvárosban.

A neonácik sérelmei egyébként tavaly novemberre nyúlnak vissza, amikor a prágai rendőrség megakadályozta, hogy a Fiatal Nemzeti Demokraták nevű szervezet felvonulást tartson a cseh főváros régi zsidónegyedében. A belvárosi utcai zavargásokban mintegy 400 neonáci vett rész, akiktől a rendőrök gumibotokat, késeket, gázpisztolyokat, pirotechnikai eszközöket és láncokat koboztak el. Állításuk szerint ők „csupán” az iraki beavatkozás ellen kívántak demonstrálni, ám felvonulásukat éppen a zsidók elleni 1938-as pogrom, a kristályéjszaka évfordulójára időzítették, amelyet provokációnak minősítettek a hatóságok.

Az efféle rendezvények kimenetelét a jövőben minden bizonnyal számottevően befolyásolja majd annak az önkéntes alapon szerveződő félkatonai szervezetnek a tevékenysége, amelyet tavaly ősszel jegyzett be a radikális Nemzeti Párt (NS) – s amelynek soraiba eddig többtucatnyian jelezték belépési szándékukat. Az egyelőre nem felfegyverzett Nemzeti Gárda létrehívását a radikálisok egyrészt a rendőrség gyengekezűségével, másrészt a katonai mentőegységek megszüntetésével indokolják, míg harmadik motívumként azon – szerintük valós – szempontra utalnak, hogy a többségi lakosság fél a kisebbségektől és a bevándorlóktól. „A Nemzeti Gárda segítséget fog nyújtani a természeti katasztrófáknál, azok következményeinek eltávolításakor, továbbá őrző és védő feladatot lát el mindenütt, ahol azt az elnyomott és veszélyeztetett csehek, illetve morvák kérni fogják” – fogalmazott az NS honlapján a gárda parancsnoka, aki azt is a közvélemény tudtára adta, hogy a szervezet első egysége 2008. október 28-án, Csehszlovákia megalakulásának 90. évfordulóján teszi le az esküt. Addig is a történéseket – így a gárdatagok hamarosan megkezdődő kiképzését – aggodalommal követő cseh kormányzat fokozott odafigyelést ígért a Nemzeti Gárda tevékenységével kapcsolatban. „A csoportosulás minden lépését éberen figyelni fogjuk. Nagyon komoly dolognak tartom, amely számomra teljességgel elfogadhatatlan. A rendőrség új vezetésének következetesen ügyelnie kell a törvények betartására, s megsértésük esetén határozottan be kell avatkoznia” – fogalmazott Ivan Langer cseh belügyminiszter.

Hogy a szélsőséges gondolatok a politikai elittől sem feltétlenül állnak távol, azt Jirí Cunek, volt kormányfőhelyettes újabb szalonképtelen, a romák családi értékeit bíráló kijelentései bizonyítják. „A roma kultúra egyes elemei ellentétesek az alapvető emberi szabadságjogokkal, míg a hagyományos roma családi kapcsolatok túlélése, ami az egyént alárendeli a családnak, akadálya a romák társadalmi beilleszkedésének” – jelentette ki egy januári pártkonferencián a vsetíni roma családok kitelepítéséről elhíresült politikus (Függő ügyek, Amaro Drom, 2007. november), akinek újabb megnyilvánulását több roma aktivista és a helyi média is botrányosnak minősítette.

Az összképet tekintve ugyanakkor nem sokkal jobb a helyzet a volt szövetségi államhatár túloldalán, Szlovákiában sem, ahol a közelmúltban cigányverésektől volt hangos a helyi sajtó. Előbb nyolc roma emberre támadtak bőrfejű fiatalok a szlovákiai Korpona (Krupina) városában szilveszter éjszakáján, majd néhány nappal később, ugyancsak a Zólyom közeli településen egy 16-25 éves férfiakból álló – nem mellékesen: horogkeresztet ábrázol zászlóval felszerelkezett – csoport fenyegette meg életveszélyesen a helybeli romákat. Az év eleji inzultus súlyosságát jelzi, hogy a támadás három sértettjének egyike a homlokán szenvedett sérülést, míg egy másik romának eltört az orra, és a bordái is zúzódtak.

A szélsőséges eszmék térnyerésére enged következtetni annak a fiúnak az esete is, aki rendszeresen náci karlendítéssel köszöntötte tanárait, illetve fasiszta szlogeneket kiabált az iskolában. Ráadásul a 15 éves diáknál – akire akár három év szabadságvesztés is kiróható – antiszemita, fasiszta szellemiségű röplapokat, valamint horogkeresztet ábrázoló brosúrákat is találtak a nála tartott házkutatás során. A szlovák rendőrségnek amúgy mind többször akad dolga fiatalkorú szélsőségesekkel, akikre – ahogyan egy radikális eszméket terjesztő csoport esetében is történt nemrég – többnyire felfüggesztett szabadságvesztést ró ki a bíróság.

Rácz Attila

Fotó: nick bright – incamera