Útjelző Hírháttér

Lomisok végnapjai?
Roma kényszervállalkozók százai maradhatnak megélhetés nélkül

Valóságos állóháború alakult ki Devecseren a helyi, többségükben roma használtcikk-kereskedők és a képviselő-testület között. Az önkormányzat ez év január 1-jével hatályba lépett rendelete a használt cikkek árusítását engedélyhez köti, és a lomisokat a várostól három kilométernyire lévő, volt laktanyában tervezett piacra száműzné. Az elmérgesedő, tüntetésekkel tarkított vitába a hatóságok is bekapcsolódtak – az APEH úgynevezett rapid egységei február közepén razziát tartottak a főleg magánházakban működő kény-szervállalkozásoknál. Mivel az 5300 lakosú városkában közel 250 család él a lomizásból, a meccs még nincs lefutva.

A Veszprém megyei, Ajka és a Somló-hegy közt lévő kisváros önkormányzata tavaly ősszel döntött úgy, hogy „rendbe teszi” a lomisokat. A december elején hozott, „a piacról és vásárokról” szóló rendelet negyedik paragrafusa kimondja: „Devecser Város belterületén használt cikket árusítani csak működési engedéllyel lehet”. A helyi jogszabály megsértőit 500 ezer forintos pénzbírsággal is sújthatják.

A település régóta az itt élő lomizókról híres. A külföldi lomtalanításokon, Ausztriától Hollandiáig összeszedett holmik forgalmazása a rendszerváltás után, a szomszédos nagyipari centrumok megszűnése és az ezzel járó munkanélküliség megjelenésével jött divatba. Mára legtöbben specializálódtak: a kevésbé tehetősek mosógéppel, kerékpárral foglalkoznak, a profibbak gyakran már a nagy konszignációs raktárakból, bérelt tehergépkocsikkal hozzák be a televíziót, bútort. A romák után egyre több gádzsó is e tevékenységre adta a fejét. A lomizók az elmúlt években, a Veszprém megyei munkaügyi központ és Székesfehérvári Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központja segítségével eladói szakképesítést szerezhettek – igaz, a többségnek nincs ilyen végzettsége –, ezért okkal félnek attól, hogy az új rendelet veszélybe sodorja megélhetésüket. Tiltakozásuknak január 14-én közel 100 fős, az önkormányzat épülete elé szervezett tüntetésen hangot is adtak, ahol a rendelet azonnali visszavonását és a történtekért általuk leginkább felelősnek tartott Holczinger László polgármester lemondását követelték.

A lomizásból élők nagy része nem akar kimenni a volt laktanyába. Azt mondják, nincs fűtés, még kezet sem tudnak mosni a telephelyen, a ki- és beszállítás költsége pedig elviszi a kis hasznot. A férfiak többnapos beszerző utakra járnak, a nők otthon vannak a gyerekekkel, közben árulják a holmikat. Ezt Meggyeserdőn nem tudnák megtenni – mondta Kiss Ferenc, a demonstráció szervezője. Ha nincs lomizás Devecserben, akkor megélhetés sincs, az emberek pedig, mivel évek óta a maguk urai, nem akarnak segélyekért sorba állni – mondták többen is.

A petícióban – amelyet 210 devecseri „lomis család” nevében készítettek és adtak át a város vezetőjének – többek közt az alábbi kérdéseket is feltették: „kiknek áll érdekében visszaállítani a 15 évvel ezelőtti állapotokat, amikor a bűnözés magas volt a városban, a cigány gyerekek rongyosan jártak iskolába, és az éhségtől kiestek az iskolapadból? Kinek áll érdekében felszítani a fajgyűlöletet, ami egyre jobban kezd kibontakozni? Ez eddig nem volt Devecserben, most viszont jelen van már a polgármesteri hivatalban és az iskolában is” – olvasható a petícióban.

Holczinger László – aki a tüntetés napjára bezáratta a polgármesteri hivatalt – azt mondta, nem megszüntetni akarják a használtcikk-kereskedelmet, csak szeretnék törvényes keretek közé szorítani. A közterület-felügyelők ugyan már most is járőröznek, de büntetni csak azután fognak, miután megnyílik a laktanyában a használtcikk-piac – szögezte le. A környező házak lakóit zavarja a tevékenységgel járó szemét, az önkormányzat ezért úgy döntött, hogy a várostól három kilométerre található volt laktanya területén használtcikk-piacot alakít ki a lomisok számára. Itt legálisan folytathatnák tevékenységüket. (A polgármester pár éve, nem sokkal 2002-es megválasztása után e sorok írójának már egyszer együtt említette a volt honvédségi területet és a romákat – akkor egy munkahelyeket teremtő ipari beruházás körvonalazódó tervével kapcsolatban azt nehezményezte, hogy a lomizók nem mutatnak hajlandóságot ilyenféle munkára.)

A devecseriek közt ellentmondásos az új rendelet megítélése. Kevesen büszkék arra, hogy autóbuszszámra érkeznek a turisták nézelődni, csúcsidőben pedig egymást érik az utak mentén parkoló járművek. Attól azonban félnek, hogy a hirtelen támadt szigor a közbiztonság rovására megy. „Amióta lomiznak, nincs lopás” – mondták többen is. És mivel túlnyomó többségük roma, jórészt negyven-ötven éves, tartósan állás nélküli, legfeljebb nyolcosztályos végzettségű ember, aki a legjobb, tavaszi és nyári hónapokban is alig 60-70 ezer forint körüli bevételre tesz szert, igazuk is lehet.

Bár a devecseri lomizók elszántnak tűnnek, s azt tervezik, hogy egyáltalán nem, vagy csak zárt ajtók mögött árulnak, február közepe óta – mikor az APEH gyorsreagálású, úgynevezett rapid egységei razziákat tartottak a lakásoknál, és szinte mindenkit megbüntettek – óvatosak. Az árusok egyetlen esetben sem adtak számlát, az áru eredetét sem tudták igazolni, és nincs vállalkozói engedélyük sem. Már azt is büntetik, aki náluk vásárol. „Az adókommandósok bejöttek civilben, vásároltak, fizettek, majd kint az utcán a kocsiban átöltöztek. Rendőr és APEH egyenruhában jöttek vissza, igazolták magukat, visszaadták, amit vettek, kérték a pénzt és felvették a jegyzőkönyvet. Azt mondták, kétszázezer forint büntetésre is számíthatok” – mondta egy férfi, aki az eljárástól annyira megijedt, hogy neve elhallgatását kérte, arra azonban nem hajlandó, hogy kiváltsa a vállalkozói engedélyt és kimenjen a laktanya-

piacra.

Ahogy Juhász István, az APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága (KAIG) igazgatója elmondta: maximum egymillió forintos büntetést szabhatnak ki. A lomisok szerint viszont az adóhatóság képtelenséget kér tőlük, ha az áruk beszerzését igazoló számlát akarják. Se a használt cipőről, se a lomtalanításkor kidobott holmikról nincsenek bizonylatok.

K. E. M.

Fotó: Váraljai Szandra