D
uende
Színházi Társulás
A.
A. Milne: Hol nem volt
zenés mesejáték
egy felvonásban
Thália Új Stúdió
magyar nyelvű
előadás
február 23., szombat, 11:00
Szereplők/Kon
khelen:
Viola: Polgár Katalin
Csincsilla: Jónás
Judit, Domján Edit-díjas
Ubul: Horváth
Kristóf
Kázmér: Tompa Ádám
Díszlet,
jelmez/scenografia: Paseczky Zsolt
Fordította/rinshibardas:
Borbás Mária
Dramaturg/dramaturgia: Pánczél
Orsolya, Polgár Katalin
Zene/muzika: Zsigó
Jenő
Dalszöveg/teksto e gilyengo: Horváth Kristóf,
Pánczél Orsolya
Rendezte/regisoro: Jászberényi
Gábor
A Duende Színház 2007. október 26-án mutatta be A. A. Milne 1917-ben megjelent Hol nem volt című meseregényének négyszereplős színpadi változatát. A történet tipikus tündérmese álarcát ölti, ám e mögött hús-vér karakterek rejtőznek. Vazul király nem költheti el békességben reggelijét, mivel asztala fölött elhúz hétmérföldes csizmájában király kollégája, Bódog, a szomszédos Bikarbóna ura. Megy is a hadüzenet, és nemsokára harcban áll a két királyság. Ez alatt a hátországban különösnél különösebb dolgok történnek. Az uralkodásban tapasztalatlan Viola királykisasszonyt könnyedén az ujja köré csavarja a szépséges és ármányos Csincsilla grófnő…
A. A. Milne: Kaj na sas
Paramichako khelipo muzikasa
O Duende Teatro, savo ando 2007 – to bersh, ande oktobra po 26 – to dyes sikadas o Kaj na sas anavesko teatresko kotor, so o A. Milne iskirindas ando bersh 1917. Ando teatro shtar aktora khelen. E historia kade mezil, sar pal lashe choxanya te avelas vorba, de pe chachimaste manushikane karaktera sikavdyon angla amende. O Vazul kraj nashtig xal pachasa pesko deteharako xaben, ke opral pe leski mesalya nasheltar pe peske punre bare kherjanca o Bódog, kon ande Bikarbóna sas kraj. Xolyajas pe leste o Vazul thaj phendas ke marela pes le Bódogesa. E Viola krajiskinya inke ternyi si, anda kadi e shukar thaj xalyi Chinchilla biphares shaj xoxavel la...
Duende Színházi Társulás
Jónás Judit 1995-ben szabadúszóként hozta létre a roma Duende Színházi Társulást Werner József díszlettervezővel. Az alapítók művészi hitvallása a színház mint kultúrateremtő intézmény mind szélesebb közönséggel történő megismertetése. Előadásaikkal az ország legkülönbözőbb részein lépnek fel nem titkolt küldetéstudattal. A társulás rendszeresen szerepel többek között a Roma Parlamentben, a Merlin Színházban, vidéki nagyvárosokban, a Múzeumok éjszakája, a Pécsi Kulturális és Művészeti Napok, a Művészetek Völgye, a Zsámbéki Nyári Játékok, a Budapesti Cigány Fesztivál rendezvényein.
Duende teatro
O teatro ando 1995-to bersh kerdas e Jónás Judit aktorka thaj o Werner József scenografo. E Juditake thaj le Józsefeske zurales vasno si o teatro, patyan so perdal po teatro maj feder shaj pinzhardyol e kultura. Kadala resa sikadyon ande kodola kotora, so zhi pe kadi vrama kerde. O teatro khelel ando Romano Parlamento, ando Merlin Teatro, ande bare forura, ando programo: Muzeumengi Ratyi, Kulturake thaj Artistikane Dyesa ando Pécs, Milajeske Khelimaske dyesa ando Zsámbék, Romano Festivalo ande Pestha, tmd.
R
eneszánsz
Roma Műhely
A Reneszánsz Roma Műhely Alapítvány kebelében működő Cigány Színházi Társulás 1995-ben jött létre Budapesten. Cigány és más kisebbségi problematikáról szóló darabokat játszik. Külön foglalkozik a zene és a színház világában sikereket elért cigányok életének színpadi bemutatásával. A fővárosban a Talentum Iskola színházterme a fő játszóhelyük, de évente többször is fellépnek vidéken. Társulatukban mintegy nyolcvan vizsgázott, illetve főiskolai végzettségű színész lépett eddig a közönség elé. Második alkalommal vesznek részt a Magyarországi Nemzetiségi Színháztalálkozón.
Reneszánsz
Roma Műhely
Abay Pál: Szép esténk
lesz…
zenés emlékezés Horváth
Jenőre
Thália Régi
Stúdió
magyar nyelvű előadás
február
27., szerda, 15:00
Szereposztás/Kon
khelen:
Horváth Jenő: Habány Tamás
Sors:
Boronyák Gergely
Helén: Szécsi Vilma
Bajor
Gizi, Karády Katalin, Rákosi János és
mások szerepeiben:
Simon András, Póka Éva,
Füzesi Klári, Mohai Attila, Dorner Gyula
Színpadra
alkalmazta/Teatrosko kotoreske kerdas les: Csemer Géza
Zenei
vezető/Bashaipesko direktori: Mezey Gábor
Jelmez/Gada:
Pásztor Anni
Díszlet/Krujalipo: Nagy
Vitold
Koreográfus/Koreografushi: Borbély
Krisztina
Rendező/Direktori: Csemer Géza
A darabban Horváth Jenő (1915–1973), az egyik legnépszerűbb magyar könnyűzeneszerző életútját követhetjük nyomon. Ő lehetett volna a magyar Strauss, ám a „Sors” közbeszólt. Jó sors vagy rossz sors? Horváth Jenő ahol játszott, ahová színpadi művet írt, mindig a saját örömeit és bánatait osztotta meg a publikummal. Ha sorsa szerencsésebb országba rendeli, ma már musicalek, filmek emlékeznének
óriási tehetségére. Az ő életéből, műveiből villantunk fe1 mozzanatokat, emlékeket és persze dalokat.
Abay Pál: Shukar ratyi avla amen...
gilyanca seruvas po Horváth Jenő
Ande kado kotor le Horváth Jenővesko trajo shaj pizzharas. Andre sikavas kodo drom, pe soste voj phirdas. Voj ande 1916 arakhadyilas taj ande 1973 mulas, taj kasave popularisha gilya iskirisardas, taj sakoneske drago sas ande leski vrama. Voj shaj avlas o Ungriko Strauss, te na del andre duma o Drago Del taj o „Trajo”. Horváth Jenő kaj voj phirlas, kaj ando teatro khelelas, sakokaj peski losh taj peske gindura delas perdal kodolenge, kon shunen taj dikhen les. O Del ando kaver them te shutasas les, akanak bare mozivoske filmura taj muzikelura seronasas pe lesko baro talentumo, Anda lesko trajo, anda leski butyi sikavas cine kotora, cine motivumura, taj gilya.
Renesansiko Romano Teatro
Andej Renesansikone Romane Teatroski Fundacija kerel butyi o Romane Teatrosko Kethanipe zhi kathar o 1995 bersh, andej Peshta. Teatroske kotora sikavas andre pala romani taj aver majcinnipengi problematika. Mashkar kadala keras kotora pala kasave romane manusha, kon bare pinzharde manusha kerdyile andej teatroski taj andel gilyangi luma. Ando majbaro ungriko foro, andej Peshta andej Talentum Shkolako Teatro si amen than, kaj andre zhanas te sikavas amare kotora ba sako bersh majbutivar khelas vi ande kaver forura, sakokaj ando Ungriko Them. Ande amaro teatrosko kethanipe majbut sar oxtovardesh manusha khelenas, kas teatroski diploma, vaj teatrosko egzamenosko lil si. Akanak dujtovar sikavas amen andre pe le Ungrikone themesko Majcinnipengo Teatrosko Maladyipe.
Hókirálynő
Meseszínpad
Szécsi Magda – Sebestyén
Gábor: Esőkirály Bohócországban
zenés
színházi mesejáték gyerekeknek
Thália
nagyszínpad
magyar nyelvű előadás
február
29., péntek, 10:30
Szereposztás/Kon
khelen:
Esőkirály (Nedvesvíz): Boronyák
Gergely
Taratamzutty: Szécsi Vilma
Tatatutu: Habány
Tamás
Lédifalatka: Füzesi Klári
Csucsumi:
D. Horváth Károly
Barkadorka: Kecskeméti
Zsuzsa
Darázsparázs: Dorner Gyula
Blagyompötty:
Gerencsér Alexandra
Koreográfia/Koreografija:
Borbély Krisztina
Rendezte/O regisoro: Kövesdi
László
Az Esőkirály igen nagy bajban van, nem tud esőt küldeni a földre, mert a sok rossz miatt szeméből már nem pereg a „könny” – az eső. Megpróbál üzenetet küldeni Lédifalatkának, a jósnőnek, de kivel? Ekkor kerül a közelébe Tatatutu, akinek se otthona, se hazája, csak él a nagyvilágban, és arra vágyik, hogy ő is tartozzon valahová. Az Esőkirály őt bízza meg, hogy vigye el a levelet, és kérjen segítséget Bohócország lakóitól, mert úgy hírlik, hogy náluk még a szeretet és a megértés összetartja a közösséget. Ám itt is nagy a zűrzavar, veszekednek, perlekednek egymással. Egyszer csak nagy villámlások közepette megjelenik az Esőkirály, és arra kéri a megszeppent lakókat, hogy segítsenek neki, nevettessék meg őt, hogy könnyet csaljanak a szemébe!
Szécsi Magda – Sebestyén Gábor:
Le brishindesko kraji andel
bohocongo them
gilyabarimatonge paramichango khelipo
Le brishindesko kraji ando baro bajo pelas, ke majbut chi perenas le asva anda leske jakha. Angla kodi o brishind anda leske asva kerdyolas, so voj peravlas anda le manushengo nasulimo. Zumavel te bishavel shundisaripe la Lédifalatkake, la drabarkinjake. De kasa? Atunchi del pasha leste o Tatatutu, kon numa trajil peske andej bari luma, naj les chi kher, chi them, taj kamel, vi voj te trubusajvel varikaj. O Brishindesko kraji leske del o lil te ingrel les taj te mangel zhutipe le bohociko themeske manushendar. Ke kade gindinen, ke kaj lende o kamipo taj lenge gindimatura kethane linkren le manushen. De vi kathe bari si e kavarija, xan pen, churinden jekhavres, Jekhar pe baro brishindalo dyes kothe kerdyol o Brishindesko kraji, taj pe kodi mangel le daranyimateske manushen, te zhutin leske, te assaven les, asva te aven anda leske jakha.
Hókirálynő Meseszínpad
A Hókirálynő közhasznú egyesület Hókirálynő Meseszínpada 1989 óta működik utazó színházként. Gyermek- és ifjúsági darabokat játszik immár 18 éve. A színház budapesti központtal rendelkezik, de az ország egész területén játszik. A környező országok területén is többször felléptek, többek között Szlovákiában, Ausztriában, Szerbiában, a legtöbbször Romániában, Marosvásárhelyen. A Hókirálynő Meseszínpad nyitotta meg 2003-ban a Nemzeti Színházban a Nemzetiségi Színházi Találkozót. A társulat 2007-ben az ARCUS V. Nemzetiségi Színházi Találkozón a „Nemzetiségi Hagyományok Őrzéséért” díjat kapta. A társulat és vezetője, Szécsi Vilma 2003-ban „Cum Amore Pro Sanitere” oklevelet, illetve kitüntetést kapott munkájáért. Honlap: www.hokiralyno.hu
Jiveska krajaskinjako teatro
La Jiveske Krajaskinjake jilenge manusha zhi kathar o 1989 bersh keren dromesko teatro. Shavorenge taj ternimatoske kotora kerel aba deshoxto bersh. Le teatrosko centrumo andej Peshtaj, de khelel pe intrego them. Majbutivar sikade andre kotora vi ande kaver thema krujal o Ungro: andej Slovakia, andej Austria, andej Serbia, legmajbutivar andej Romania, andej Marosvásárhelya La jivendeska krajaskinjako paramichako teatrumo putherdas ando 2003 bersh, ando Themesko teatrumo o themesko teatrumongo maladyipo. Ando 2003 pe le Arcus V Themesko teatrumo o themesko teatrumongo maladyipo le themenge manushenge losarimatonge lashardyimo xuterde. Ando 2007 kadala manusha taj lengo raj xutyilde o „Cum Amore Pro Sanitere’ baro lil taj lashardyipo pal pengi butyi.
K
araván
Színház
Urbán Gyula: Minden egér
szereti a sajtot
zenés mesejáték két
felvonásban
Thália Régi
Stúdió
romani nyelvű előadás magyar
nyelvű kísérőlappal
február 26., kedd,
15:00
Szereposztás/Kon
khelen:
Zakariás/Zakariash: Ónodi Péter
Zoltán
Jozefina/Jozefina: Bozsa Betty
Szeréna
mama/Serena dale: Bódi Renáta
Albin papa/Albin
tata: Horváth Gyula
Fruzsina/Fruzhina: Sára
Nikolett
Márton papa/Marton tata: Orsós Róbert
Lidi
mama/Lidi dale: Barta Bettina
Soma/Shoma: Lakatos Zoltán
Pascal,
a varázsegér/
Pascal o vrazhime shimijako: Molnár
Péter
Nagy Macskamágus/Bari Muca: Szkiba
József
Díszlet/Krujalipo: Halász G.
Péter
Jelmez/Gada: Bozóki Mara
Koreográfia/Khelyipe:
Andrási Imre
Fordító-dramaturg/Pej romanyi
shib boldasles: Choli Daróczi József
Rendező/Kon
lashardasles: Tóth Géza
Zene/Muzhika: Barabás
Edit, Sebesi Tamás, Némedi Árpád
Egy szürkeegér-család éli békés életét a sajtkészítő üzemben, de hirtelen egy arisztokrata fehéregér-család költözik be. A felnőttek azonnal hangot adnak kölcsönös gyanakvásuknak és mindenféle tipikus előítéletüknek, míg a fehéregér-lány és a szürkeegér-fiú egymásba szeretnek. Szüleik meg nem értésével és tiltásával kell szembenézniük. Szerelmük különféle megpróbáltatásokon megy át, sőt még a hatalmas Macskamágus is megjelenik… De ez a történet – nem úgy, mint a Rómeó és Júlia – happy enddel végződik.
Urbán Gyula:
Sakko shimijako kamel o shajto
muzikantno paramichako khely
Ekh surro shimijakosko nyepeto trajil peka pachako trajo ande le shajtoski fabrika, ba jokharsa ekh rajkanyi parne shimijakongo nyepeto zhal kothe te beshel andej fabrika. Le bare shimijaka anda jek muj den pe-pe jekhavreste, thaj sogodi teledikhimaske vorbi phenen, zhi pune e parnyi shimijakongi shej thaj a surrone shimijakongo shavo ande jakhavreste chi kamen. Lenge dada, thaj deja iva keren baro muj anda kodo, ke lenge chi fal le ternongi butyi. Lengo kamipe pa but phare trabi zhal pherdal, ba inke vi le Bare Mucako Bengesa jakhendar si te maladyon... Ba kadi pecipija – na kade sar o Romeo thaj e Julia – happy endosa getolpe.
Karaván Színház
A 2000-ben alapított Karaván Művészeti Alapítvány tandíjmentes színészképző stúdiót – cigány nemzetiségi ifjúsági társulatot – működtet hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok számára. Eddig négy előadást hoztak létre: Minden egér szereti a sajtot,
A kisfiú meg az oroszlánok, Moha és Páfrány és A kis Mukk története. Ezeket a darabokat rendszeresen játsszák a Pince Színházban – mindig telt ház előtt. A Karaván egy rövidfilmet is forgatott „Hadmennyen” címmel.
A stúdió mellett a Karaván tanodai tevékenységeket is szervez diákjainak, biztosítva ezzel iskolai fejlődésüket. Minden évben hagyományőrző táborokat tart az ország különböző helyein.
A Karaván számos hazai és külföldi fesztiválon és workshopon vett részt (Ukrajna, Románia, Svédország, Németország).
Karavan Teatro
E Karavan fundacija savi ande le 2000-ti bersha fundosardas o Karavan Artustiko Fundo, akanak bi lovengo sittyarel aktoren ande pesko shtudiovo – romane nacionalna ternyimatongo grupo – kerel mashkar le palal mukhle trajimaske, majanglal romane ternenge. Zhi akanak shtar angle dinyipe ande kethanes: Sakko shimijako kamel o shajto, O cino shavo thaj o levo, Moha thaj pafrany, Le cine Mukkeski pecipija. Kadal kotora butivar andre sikaven, khelenle ande la Pevnyicako Teatro – sakattyivar angla pherde khereste. O Karavano vi ekh skurto filmo kerdas, savo kade bushol: Mukh te zhal.
Pasha o shtudio o Karavano vi sittyimasko shkola kerel peske ternyimatonge, anda kodo, ke kadalasa azhutil kadale terne romen. Ande sakko bersh romane puranyimatonge grupon anel kethanes pe duj kurke, ande o them sa pe kaver thana.
O Karavano pe but themutne thaj strejini phuvenge festivala – workshopura kothe sas, anda e pilda, andej Ukraina, ande o Rumunia, ande o Shvedo, thaj ande o Nyamco.