Útkereszteződés Interjú

Optimális esetben

Interjú dr. Ürmös Andorral, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Roma Integrációs Főosztályának vezetőjével

2003 nyarán egy budapesti konferencián határozták el kilenc kelet-közép-európai ország vezető politikusai, hogy a romák élethelyzetének javítására összehangolt programsorozatot indítanak 2005-től kezdődően tíz éven át. A Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) célja, hogy felgyorsítsa a romák társadalmi és gazdasági integrációját. A RIÉP Nemzetközi Irányító Bizottság elnökségi feladatait 2003–2005 között, a program előkészítésének idején és tavaly július 1-jétől ez év júniusáig Magyarország látta, látja el. A RIÉP Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008–2009. évekre szóló kormányzati intézkedési tervről, az előkészítő munkáról, a Roma Integrációs Tanács hatékonyságáról és a megvalósítás szintjeiről Ürmös Andort kérdeztük.

Milyen eredményeket vár az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) program lefutásától? Véleménye szerint mi fog megváltozni a romák életében 2013 után?

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) két alapcélja a foglalkoztatottság növelése, illetve a tartós gazdasági növekedés megteremtése, fókuszálva a növekedés motorját jelentő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, inaktív rétegek bekapcsolására a gazdaság véráramába. A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervében megfogalmazott feladatok az ÚMFT Operatív Programjaihoz kapcsolódó intézkedésekkel és a rendelkezésre álló forrásokkal összehangolva kerültek meghatározásra. Másrészt az ÚMFT tervezése során figyelembe vették az első Nemzeti Fejlesztési Terv azon lehangoló tapasztalatait, miszerint a fejlesztési források éppen a leghátrányosabb helyzetben élőkhöz nem jutottak el. Ezért dolgozták ki a „Nem mondunk le senkiről” zászlóshajó programot, amely célzottan a leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztésére irányul.

Úgy véljük, hogy az uniós pénzek becsatolása a Roma Évtized Programba és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra, illetve földrajzi térségekre irányuló célzott programok pozitív változást eredményezhetnek a hátrányos helyzetű roma családok életében. Az 2008–2009. évekre vonatkozó intézkedési tervben megjelölt feladatokra, a romák és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a hátrányos helyzetű területeken élők támogatására összesen (hazai költségvetésben és ÚMFT-ben) több tíz milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre. A tervezett feladatok részben normatív ellátásként (pl. ingyenes étkeztetés), részben projektszerűen (pl. tanodaprogramok, komplex munkaerő-piaci programok, telepeken élők szociális és lakhatási integrációs programja) valósulnak meg.

Hogyan ellenőrzik a futó ÚMFT programok végrehajtása során a romák érintettségét, részvételét az úgynevezett horizontális hozzáférési elvnek megfelelően?

A RIÉP Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008–2009. évekre szóló kormányzati intézkedési tervről szóló 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat feladatként határozza meg, hogy az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, az egészségügy és a kultúra területén a horizontális és esélyegyenlőségelvű támogatáspolitika szempontjainak érvényesítése érdekében esélyegyenlőségi és antiszegregációs útmutatót kell kidolgozni az érintett területekre vonatkozóan. Részben ezzel kívánjuk azt elérni, hogy az ÚMFT-programok tervezése és a pályáztatás során érvényesüljenek a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák érdekei. Másrészt a Roma Integrációs Tanácson belül létrehozandó Roma Irányító és Monitoring Bizottság, illetve a RIÉP végrehajtásának nyomonkövetését szolgáló monitoringrendszer vélhetően nagyobb rálátást biztosítanak az ÚMFT-s programokra. Mindazonáltal az uniós programok tervezésére, végrehajtására és ellenőrzésére jogszabályi alapon, meghatározott eljárásrendek szerint kialakultak a döntéshozatali rendszerek. Például a Roma Integrációs Tanács civil képviselőket delegált az ÚMFT Operatív Programok monitoring bizottságaiba, ezáltal a civil tagoknak is befolyásuk van arra, hogyan érvényesülnek a horizontális hozzáférési elvek, illetve a romák hozzáférésének szempontjai.

A Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) kezdeményezői a Világbank és Soros György voltak. Az elmúlt években a kezdeményezők milyen összegekkel támogatták a programot, illetve annak magyarországi megvalósítását?

A RIÉP egyik legnagyobb támogatója a Nyílt Társadalom Intézet (OSI). Az OSI fizeti az Évtized Titkárság költségeit, az Évtized Program eseményein résztvevő civil delegáltak részvételével kapcsolatos költségeket, illetve a Világbankkal közösen megalapították a Roma Oktatási Alapot (ROA), amelynek létrehozásáról a Roma Évtized Program kezdeményezésével egy időben, 2003-ban döntöttek a Közép-Európában és a Balkánon élő roma közösségek oktatási/iskoláztatási lehetőségeinek bővítése céljából. A program legnagyobb támogatója az OSI. A ROA az elmúlt években mintegy 938 000 euró, illetve 172 000 USD összegben támogatott magyarországi programokat.

Kik és hol kezelik a RIÉP forrásait? A magyar kormány mennyivel járult hozzá az adományozók pénzéhez?

Az Évtized Programban résztvevő országok döntése alapján létrejött az úgynevezett

Évtized Alap (Decade Trust Fund). Az alap célja, hogy finanszírozza az országok közötti kommunikációt, segítséget nyújtson az információ terjesztésében, menedzselje a weboldalak, workshopok, éves jelentések elkészítését és technikai segítséget nyújtson a résztvevő országoknak. Az országok évente fizetik be hozzájárulásukat, mely 2006-ban 20 000 euró volt országonként. A Nemzetközi Irányító Bizottság döntése értelmében a következő befizetésre 2009-ben kerül sor. Az Évtized Alapot a Világbank kezeli.

A tízéves RIÉP 2005-től indult, az előkészítő munka már 2003-tól. Most 2008-at írunk. Mégis a kormányprogramban a legtöbbet szereplő megfogalmazás az „előkészíteni, kidolgozni”, a határidő általában egy-két év. Mintha megállt volna az idő. Kérjük, értékelje az elmúlt évek eseményeit, programjait, eredményeit! Véleménye szerint a romák mikor érzékelik először a RIÉP hatását?

A Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) nyolc közép-kelet-európai ország kormányának közös elkötelezettségén és együttműködésén alapuló nemzetközi program. A programban résztvevő országok a 2005–2015 közötti időszakot a roma integráció évtizedének nyilvánították, s kötelezettséget vállaltak arra, hogy a közösen meghatározott négy prioritási területen (oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, egészségügy) elkészítik saját nemzeti stratégiájukat a romák helyzetének javítása érdekében. A programban vállaltak teljesítésének monitoring (DecadeWatch) jelentése Magyarország eddigi teljesítményét értékelte a legjobbnak. A magyar kormány 2007 júniusában fogadta el a RIÉP magyarországi végrehajtásának stratégiai tervéről szóló OGY-határozatot, míg a stratégia 2008–2009. évekre vonatkozó megvalósítását célzó intézkedési tervet 2007 decemberben fogadta el a kormány.

A kormány 2007. április 3-án létrehozta a Roma Integrációs Tanácsot (RIT). Érzékel-e változást a korábbi, hasonló funkciókkal létrehozott egyeztető fórumok – Romaügyi Tanács, Cigány Tárcaközi Bizottság – tevékenységéhez és teljesítményéhez képest?

A Roma Integrációs Tanács létrehozására azért került sor, mert szerettük volna, hogy a roma érdekvédelmi szervezeteknek nagyobb beleszólásuk legyen a romák helyzetének javítására irányuló kormányzati stratégia kidolgozásába és megvalósításába. Így a korábbi romaügyi egyeztető fórumokhoz képest változást jelent az, hogy a tanács munkájába – állandó tagként, szavazati joggal – hét roma civilszervezetet vontak be. Úgy vélem, hogy a tanács munkáját tekintve nagyon aktív és tevékeny évet tudhatunk magunk mögött, gondolok itt például a RIÉP Stratégiai Terv vagy a megvalósítást szolgáló 2008–2009. évekre vonatkozó intézkedési terv elfogadására, illetve az ezt megelőző hosszú vitákra, egyeztetésekre. A civil képviselők jelenléte a tanácsban azzal is mérhető, hogy a kétéves intézkedési tervbe számos kezdeményezésük, javaslatuk beépült.

A RIÉP-alapítók, kezdeményezők nyilatkozata 2003-ban hangzott el. Mivel magyarázható a számunkra kicsit hosszúnak tűnő ötéves előkészítő, programalkotó kormányzati munka, miközben a végeredményt tekintve a RIT roma civil képviselői több alkalommal is visszadobták a kormány végrehajtási tervezetét – előkészítetlenség, koncepciótlanság, feltűnő forráshiány és a tárcák közötti egyeztetések elmaradásával érvelve.

Mint azt már korábban említettem, az eddig elért eredményeket tekintve nemzetközi összehasonlításban Magyarország elismerést kapott. 2003-at követően a résztvevő országoknak ki kellett dolgozni azokat a közös kereteket, amelyek mentén meghatározták saját nemzeti stratégiájukat. A magyarországi koncepció kialakítását széles körű társadalmi vita előzte meg (700 szervezet, intézmény részvételével, többek között cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civilszervezetek, területfejlesztési tanácsok, ipari és kereskedelmi kamarák, ÁNTSZ, munkaügyi központok bevonásával). A RIT roma civil képviselői – a tanács keretein belül – 2007-ben kapcsolódtak be az egyeztetési folyamatba, e tekintetben nem tekintjük kudarcnak azt, hogy a RIÉP Stratégiai Tervről szóló OGY-határozatot 2007 júniusában fogadta el a parlament, a kétéves intézkedési terv elfogadásáról pedig decemberben döntött a kormány.

2006/2007-ben a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (MACIKA) jövője bizonytalanná vált, sőt elterjedt a közalapítvány megszüntetésének híre is. Egy év kiesett a cigány ösztöndíjazásból és a kultúra támogatásából is. Mi lesz a MACIKA sorsa, fenntartják-e a megszüntetés szándékát? Ha igen, mikor szűnik meg a közalapítvány?

A roma diákok tanulmányi ösztöndíjpályázatát a 2007. évre vonatkozóan tavaly kiírták, a pályázatokat a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány elbírálta, s a kifizetések a nyertes pályázók részére január végéig megtörténnek. A kultúra támogatását tekintve 2007-ben a Kulturális Alap pályázatot ugyancsak kiírták 50 millió forintos támogatási keretösszeggel. Nem tudok a MACIKA megszüntetésének szándékáról. A MACIKA a 2007. évhez képest nagyobb forrásból gazdálkodik idén, gyakorlatilag azonos szakmai tevékenységgel. A 2008. évi költségvetési törvény 600 millió Ft-os támogatást biztosít a közalapítvány számára szakmai programjaik megvalósítására.

Mennyire van rálátása a MACIKA pénzügyeire és pályázati eljárására? Tekintettel arra, hogy a kiírt pályázatok esetében például a krízistámogatási kérelmeknél a pályázó nem kap értesítést a döntésről és annak indokáról, és egyre inkább terjed a pénzügyi korrupció gyanúja a roma közéletben, miszerint jellemzően politikai meghatározottságú döntések születnek teljesítményt nem nyújtó pályázók támogatásán keresztül a politikai klientúra kiépítésére, valamint családi, rokoni, baráti kör, hozzátartozók javára születnek támogató döntések. Tervezik a MACIKA átvilágítását a vádak eloszlatása érdekében? A MACIKA elnöke Önre, illetve az Szociális és Munkaügyi Minisztériumra hivatkozott, mint aki a végső döntést meghozza a kuratórium előterjesztése alapján.

A közalapítvány pénzfelhasználását alapvetően a vonatkozó jogszabályokban leírtak, valamint a minisztérium és a MACIKA között köttetett támogatási szerződésben foglaltak határozzák meg. A minisztérium a közalapítvány pénzkezelését folyamatosan figyelemmel kíséri. A közalapítvány pályázatait az SZMM-mel közösen írja ki, ezért a nyertes pályázók listáját aláírásra megküldik miniszteri jóváhagyásra. A nyertes lista közzétételére csak miniszteri jóváhagyás esetén kerülhet sor. A beérkező pályázatok elbírálása és a kapcsolódó döntések a MACIKA kuratóriuma hatáskörébe tartoznak. A MACIKA tevékenységéről írásos beszámoló formájában tájékoztatja a minisztériumot. A kuratórium álláspontját a pályázati csomagban leírt szempontoknak megfelelően, szakmai alapokon alakítja ki.

Valóban tiltja az EU az etnikai alapú fejlesztéseket, pl. a cigánytelepek felszámolását, az óriási cigány munkanélküliség jelentős és tartós csökkentését, művészeti, kulturális és kutatóintézmények létrehozását, a továbbtanuló roma generáció ösztöndíj- és tehetségtámogatását? Ha igen, mi lehet a magyarázata az EU álláspontjának?

Az Európai Unió alapvetően lakáscélú fejlesztéseket – kivéve a nagyvárosok szegregálódott, slumosodott részeinek fejlesztését – nem támogat. Az EU álláspontja szerint ez ugyanúgy, mint a művészet, a kultúra területe, vagy a fiatalok tehetséggondozása, a tagállamok kompetenciájába tartozik, az ezekhez kapcsolódó feladatokat alapvetően az állami költségvetésből kell finanszíroznunk.

Milyen költségvetéssel gazdálkodott 2007-ben a Roma Integrációs Főosztály?

A „Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs program” megvalósítását a főosztály 400 millió Ft-tal támogatta. Ugyancsak a telepprogram megvalósítását szolgálta a Roma Oktatási Alaptól kapott 67,5 millió Ft támogatás. A Civil szervezetek és az antidiszkriminációs törvény végrehajtása programra 412,4 millió Ft-os elő-

irányzat állt rendelkezésre, további roma integrációs feladatok megvalósítására pedig 150 millió Ft. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány számára 390 millió Ft állt rendelkezésre a roma tanulók tanulmányi támogatására.

Emeljen ki néhány szakmai programot, amit rendkívül sikeresnek tart, eredményei láthatók, s ennek megfelelően a cigány közvéleményben megbecsülést és elismerést váltottak ki.

Előremutató kezdeményezésként lehet megemlíteni a 2004-ben indult országos roma foglalkoztatásszervező programot, melynek keretében pályakezdő diplomás roma fiatalok gyakorlati képzése és támogatott foglalkoztatása valósult meg a munkaügyi központokban. A fiatalok ma már köztisztviselőként dolgoznak a munkaügyi szervezetben, tevékenységük révén egyre szorosabb kapcsolat alakul ki a munkaügyi központok és a roma partnerek között, s hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több roma álláskereső kerüljön be a munkaerő-piaci képzésekbe, szolgáltatásokba, foglalkoztatási programokba. A referensek és a hálózat tevékenységének pozitív hatása a romák munkaerő-piaci helyzetének javítására elvitathatatlan, s a hálózat az ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.3.1 intézkedés keretében kiterjesztésre kerül a munkaügyi kirendeltségekre is.

Jelenleg is zajlik a „Civil szervezetek és az antidiszkriminációs törvény végrehajtása” elnevezésű program, melynek célja a diszkriminációellenes küzdelem támogatása és az egyenlő bánásmód elvének megvalósítása a civil társadalom, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság intézményfejlesztése révén. A program első része egy úgynevezett Twinning Light (ikerintézményi együttműködés) komponens, melynek célja az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése, az Európai Unió irányelveinek gyakorlatba való átültetése, a megfelelő intézmények és kormányzati stratégiák, együttműködési hálózatok kialakításával, az Egyenlő Bánásmód Hatóság intézményfejlesztése révén. A második és harmadik rész támogatási (grant) projektek megvalósítására nyújt lehetőséget. A civil szféra számára nyújt támogatást az emberi jogok és az egyenlő bánásmód elvének megvalósítása, a társadalmi-gazdasági fejlesztés, az oktatás és a képzés területét érintő projektek megvalósításához.

A köz- és felsőoktatásban tanuló roma diákok számára 1996 óta létezik „speciális” tanulmányi ösztöndíjrendszer, amelynek célja, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében ösztönözze és támogassa a roma fiatalok tanulmányainak sikeres folytatását. A roma fiatalok esélyegyenlőségének javítása érdekében minden – az előre meghatározott feltételeknek megfelelő – tehetséges általános, középiskolás és felsőfokú oktatásban résztvevő roma fiatal tanulmányi támogatását biztosítja. A roma tanulók tanulmányi ösztöndíjprogramjában 2005/2006. tanév

I. félévében 18 675 tanulót támogattunk 507 millió Ft keretösszegben. A 2005/2006. tanév II. félévében 13 817 fő közel 390 millió Ft támogatásban részesült. 2007-ben 10 936-ot javasoltak támogatásra, a megítélt támogatás mértéke mintegy 250 millió Ft.

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 2005-ben indította el a „Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programját”, melynek alapvető célkitűzése, hogy a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők társadalmi integrációjának feltételeit megteremtse. 2005-ben a program első körében kilenc kistelepülés önkormányzata részesült támogatásban. Támogatási összeg: 680 millió Ft volt, melyet a Roma Oktatási Alap további mintegy 87 millió Ft-tal toldott meg.

A 2006-ban kiírt meghívásos pályázaton első körben négy település kapott összesen 100 millió Ft támogatást, majd újabb önkormányzatok és civilszervezetek nyertek támogatást. A 2007 végén befejezésre kerülő

projektek megvalósítása tizenegy településen folyik. Támogatási összeg: 400 millió Ft. A programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 105 millió Ft-tal támogatta. 2007-ben szintén kiírtuk a pályázatot, 9 önkormányzat, illetve civilszervezet részesül támogatásban, a támogatási összeg összesen 660 millió Ft lesz.

Hogyan értékelné a jelenleg kilenc településre kiterjedő cigánytelep-felszámoló program eredményességét vagy eredménytelenségét? Ebben a tempóban becslésünk szerint 200-250 évbe telik majd a már létező cigánytelepek felszámolása. Ön szerint elfogadható a kormány hozzáállása ehhez a helyzethez?

A program 2005-ben kezdődött kilenc településen. 2006-ban további tizenegy település, 2007-ben újabb kilenc település programját támogattuk. Nyilvánvaló, hogy a magyarországi telepek, telepszerű lakókörnyezetek felszámolása – a telep típusának, nagyságának, kistérségi, regionális elhelyezkedésének stb. függvényében – más-más fajtájú beavatkozást kíván meg. Más típusú eszközökkel kell segíteni, elérni az Alsószentmártonban, a nyíregyházi Guszev-telepen és a szomolyai pincelakásokban élő családok integrációját. A már korábban említett „Nem mondunk le senkiről” zászlóshajó program a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztésére irányul. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Programja keretében kiírt integrált szociális jellegű városrehabilitációs programokban van lehetőség a városi szegregátumok rehabilitációjára pályázni. Ugyanezen pályázati program, illetve a ROP funkcióbővítő városrehabilitációs programok kapcsán a pályázó településeknek Integrált Városfejlesztési Stratégiát kell csatolniuk pályázatukhoz, s ennek részeként egy antiszegregációs tervet, mely a településen élő alacsony státuszú lakosok integrációjának elérését biztosító helyi településpolitika újrafogalmazását, prioritásokat, az integrációt elősegítő intézkedéseket és ütemtervet határoz meg. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők lakhatási és szociális integrációját elősegítő programját 2008-ban megemelt összeggel, közel 1 milliárd Ft-tal folytatja (SZMM és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány forrásai) a 15 ezer főnél kisebb településeken.

Ön a Roma Integráció Évtizede Program keretében – a horvát kormánnyal szoros együttműködésben – szervezett háromnapos lakhatási műhelykonferenciához kapcsolódó tájékoztató levelében arról adott hírt, hogy 2005-re készült el a cigánytelepek felszámolására megrendelt szakmai koncepció. Ezek szerint már csak forráshiány miatt késik a több mint 700 cigánytelep felszámolása?

Azt be kell látni, hogy a költségvetésben nem áll rendelkezésre annyi pénz, hogy egyszerre megoldjuk valamennyi szegregált lakókörnyezet, illetve cigánytelep felszámolását. Az mindenesetre látszik, hogy a program indítása óta (2005) évről évre nagyobb forrásokkal gazdálkodhatunk, a növekvő költségvetési támogatásoknak és a más forrásokból (például Roma Oktatási Alap vagy Országos Foglalkoztatási Közalapítvány) származó pénzeszközöknek köszönhetően. Másfelől az Európai Uniónál kezdeményezni kívánjuk, hogy az unió intézményei tűzzék napirendre a romák helyzetének javítására irányuló átfogó politika kialakításának kérdését, mely természetesen a lakhatási területet is magába foglalja.

Ön több alkalommal politikai-szakmai fórumokon úgy foglalt állást, hogy a kormány ne lássa külön a cigányokat. A telepek felszámolása során, az ösztöndíjazásban, a munkahelyteremtésben kizárólag rászorultsági elv alapján, hátrányos helyzetű magyar állampolgárként igyekezzen megoldani az egyébként a faji megkülönböztetés minden hátrányát elszenvedő, a rasszjegyek alapján megkülönböztethető cigányok helyzetére jellemző hatványozott és minősített egyenlőtlenségeket. Ez az álláspont véleményünk szerint helytelen, mert elköveti az egyik legnagyobb hibát, amit csak lehet: egyenlőnek tekinti az egyenlőtlent. Kérjük, értesse meg az Ön álláspontját érvekkel lapunk olvasóival.

Ez nem egészen így van. Nagyon leegyszerűsítve: úgy vélem, külön kell választani azt a két esetet, amikor valaki jól felismerhetően szociális, gazdasági stb. jellemzői okán (alacsony iskolai végzettség, tartós munkanélküliség, gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradott település, kistérség, szegregált lakókörnyezet stb.) mélyszegénységben, marginalizálódott helyzetben él, vagy roma származása miatt éri hátrányos megkülönböztetés, gondolva itt a diszkrimináció különböző formáira. Úgy véljük, hogy az első esetben a rászorultsága, és nem az etnikai hovatartozása okán kell támogatni az egyént hátrányai leküzdésében, míg az utóbbi esetben a diszkrimináció elleni fellépésnek természetesen etnikai vonatkozásai vannak. Amikor egyértelműen a felismerhető rasszjegyek alapján történik hátrányos megkülönböztetés, mindenképpen az etnikai alapú megközelítésnek van helye, erről soha nem vélekedtünk másként. Az első esetben persze nagyon fontos, hogy meglegyenek azok a garanciák, amelyek biztosítják azt, hogy a cigányok se szoruljanak ki a fejlesztésekből, programokból.

Amaro Drom

Fotó: Amaro archív

Képünk illusztráció

Fotó: Váraljai Szandra