Úttalan utakon Visszaemlékezés

Roma holokauszt

Augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. 1944. augusztus másodikán – egyetlen éjszaka alatt háromezer romát megölve – számolták fel az auschwitzi cigánytábort. Az áldozatok többsége nő, gyermek és idős ember volt. Az európai romák ezen a napon emlékeznek a holokauszt során elhunyt mintegy félmillió európai romára. A második világháború idején a nácik Auschwitz-Birkenauban ölték meg a legtöbb embert. A táborba átlagosan 20-25 ezer embert hurcoltak havonta. Az auschwitzi táborban összesen 1,1 millió ember pusztult el – a holokauszt minden tizedik, Auschwitz minden harmadik áldozata magyar volt. 1944 áprilisától júliusáig mintegy 440 ezer magyar zsidót és cigányt deportáltak Auschwitzba. Kevésbé ismert, hogy 1971-ben a Cigány Világszövetség első, opringtoni kongresszusának időpontjául azért választották április 8-át, hogy a résztvevők első ízben együtt róják le kegyeletüket a holokauszt roma áldozatai előtt. Annak a napnak az évfordulóján, amikor a II. világháború végén az auschwitzi koncentrációs táborból kiengedték a roma túlélőket. 1971-ben határoztak arról is, hogy augusztus 2. a holokauszt roma áldozatainak nemzetközi emléknapja legyen. 1972 óta világszerte ezen a napon, egy időben ünnepelnek a különböző országokban élő roma közösségek – emlékezve a nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigányra, akik közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan pedig orvosi kísérletek áldozataként végezték.

A volt koncentrációs tábor területén, Auschwitzban 2004. április 15-én – a holokauszt áldozatainak iskolai emléknapján – nyílt meg az egykori haláltábor borzalmait a digitális technika segítségével bemutató új magyar állandó kiállítás. A tárlat kilenc tematikus kiállítási szekcióból áll – a roma holokauszt a 7. részben kapott helyet. Ez az egyetlen nemzeti kiállítás Auschwitzban, ahol az adott ország roma lakosságának üldözése és elpusztítása nemcsak helyet, hanem kiemelt területet kapott. Ennek megfelelően a kísérő szöveg részletesen ismerteti az 1944-es cigány munkaszolgálat történéseit, a komáromi erődbe hurcolt több ezer roma szenvedéseit, a Dachauba és Ravesbrückbe deportált romák legyilkolását, a lányokon és asszonyokon végzett sterilizációs kísérleteket és a legnagyobb magyarországi romaellenes tömeggyilkosságokat (Várpalota, Szolgaegyház stb.).

Lapunk holokauszt összeállításában európai roma költők verseit, dalszövegeit és túlélők visszaemlékezéseit közöljük.

Po trito Augustushi ando Polakicko them, pe kodo than, kaj o Auschwitz-II Birkenau lageri sas, sakko bersh seron pe pe kodola roma, kas ande kodo lageri mudarde le naciva.Ando 1941-to bersh bishade ando Auschwitz le anglune romane grupura.Ando 1943 pale ekh intrego romano lageri putherde ando Birkenau.Angla shovardeshtajduj bersh o naciko sherunipe majbut sar 3000 romane manushen bishadas ande le gazoski kamora taj mudardas len. Shavora, zhulya, phure manusha sas mashkar kodolende, kon mule. Maj palal phende avri kado dyes te avel kodo, kana pe le mudarde rom seronpe. Kon chi mulas andej gazoski kamora, kodo bokhatar vaj kathar nasvalipo mulas,vaj anda kodi, so o „sastyari” Mengele kerdas lenca. Sako bersh majbut shelazhene aven kethane pe le seroipesko dyes, kana pala kodi vorbin taj dikhen pe kipura, hoj so sas angla shovvardeshtajduj bersh Aven anda sa Europake thema, kasave roma, kon perdal zhude etragedia, taj lenge familiji. Kosoruvi shuven tele lenge po monumento, le Polakikone themeske romenge organizacijange sheruno baredyeseski vorba vazdel, phenelsakone polakikone manusheske, te na mukhen te bistrel o them o romano holokauszto, ke lazhavo si kodo, ke andej Europa kasavo shaj pecisajlas. Inke vi adyes pe bute thanende, kaj majanglal lagera sas, akanak naj khanchi, so kado sikavel. Na numa ando Auschwitz taj Birkenau sas lagerura, ba vi ande Sobibor, Belzec, Hodonin taj Lety. Kon inke trajin anda kodola roma, kon kothe sas andel lagerura, kodolenca khanchi nashtig bistravewl kodi prikezhia, so pe le dujtone mariposko agor pecisajlas.