Útkereszteződés Interjú

„Szakítva a hagyományokkal”

A Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) aktív kora nem az önkormányzatiság hajnalán ‘94-ben, hanem 2003-ban kezdődött. Bizonyára emlékezetes olvasóink számára is az 1999-es év, amikor a Makai István vezette Roma Polgári Tömörülés (RPT) elektorai távolmaradásukkal elérték, hogy ne legyen a fővárosi cigányoknak újabb négy évre képviselete. Ugyanez a Makai István másfél évnyi csönd után megszólalva a zámolyi romák menedékkérelme kapcsán hangoztatta: dehogy akarnak a cigányok kimenni, nincs rá okuk! 2003 novemberében az RPT kezdeményezte a 2004 tavaszán megalakult, a holokauszt roma áldozatainak nemzetközi és hazai kárpótlását vizsgáló parlamenti bizottság felállítását. Egy év múlva a parlament előtt az OCÖ feloszlatását kezdeményezte, majd 2007 tavaszán egy új korszak kezdetének ígéretével elfoglalta helyét a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöki székében, kezet rázva az RPT által lemondásra felszólított OCÖ-klientúrával. Makai István FCÖ-elnököt az „új idők új szeleiről” kérdeztük.

Az Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) választási kampánya során lényegi változások és változtatások ígéretét fogalmaztad meg a budapesti elektorok szavazatának elnyerése érdekében? Hogyan foglalnád össze most az akkori ígéretek lényegét, és milyen szinten áll ezek megvalósítása?

A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége (MCDSZ) és a Roma Polgári Tömörülés (RPT) a választásokon letett az asztalra egy programot, a fővárosi elektorok nagy része támogatta is, ami arról szólt, hogy nyitunk a társadalmi csoportok felé, különböző bizottságokat hozunk létre, felállítunk referatúrát, elnöki kabinetet, bevonjuk a kerületi cigány kisebbségi önkormányzatokat a főváros életébe és munkájába, amelyet átláthatóvá teszünk. Olyan programokat valósítunk meg, amelyekben a kerületi képviselők is részt tudnak venni.

A kerületeket fogjuk erősíteni, mert azt mondjuk, hogy erős kisebbségi önkormányzat nélkül nincs erős fővárosi kisebbségi önkormányzat, ez oda-vissza érvényes. Ott tartunk, hogy az FCÖ az eltelt két hónapban megtette azokat a szükséges lépéseket, amelyek alapján a fővárosi önkormányzat testülete 9 bizottságot felállított, referenseket, szolgálati nagykövetet választott.

Az alakuló ülésen, március 19-én az előző FCÖ-képviselőket – Zsigó Jenő, Csóka János, Daróczi Károly – semmilyen tisztségbe, feladatba nem vonták be. Ezzel egyértelművé vált, hogy az új FCÖ hat képviselője elhatárolódik az előző testület újraválasztott tagjaitól. Mi az oka ennek az elhatárolódásnak?

Valószínűleg rossz a kérdésfelvetés. Az alakuló ülésen az én személyemet választották meg a 9 tagú testület élére, én pedig nagykoalíciót ajánlottam a Roma Parlament (RP) képviselőjének, és így az RP színeiben mandátumot nyert Lakatos László az FCÖ elnökhelyettese. Első ízben történt meg az FCÖ életében a rendszerváltozás óta, hogy a fővárosi cigány közösségben egység és együttműködés van. Ha fogalmazhatok így, nagykoalíció van az MCDSZ-RPT–RP között. Az egy más kérdés, hogy nem a régi és az előző vezetésben is elnök Lakatos Lászlót és nem Zsigó Jenőt kértem föl az elnök helyettesi tisztség elfogadására.

Az alakuló ülésen kifejeztétek, hogy mindenképpen megváltoztatjátok a Szervezeti és Működési Szabályzatot, és ennek egyik okaként azt jelöltétek meg, hogy új tisztségeket kívántok létesíteni. Megtörtént már az SZMSZ módosítása és elfogadása?

Megtörtént. Alapvetően a struktúrán változtattunk, hisz nem voltak bizottságok. Mi szélesebbre nyitottuk az ollót, létrehoztunk 9 bizottságot, választottunk egy szociális és egészségügyi referenst, programügyi és kulturális referenst, és lett egy jószolgálati nagykövet, ifj. Sánta Ferenc hegedűművész személyében. Ha majd a lehetőségeink engedik, akkor természetesen professzionális csapatot szeretnénk felépíteni, ide kerülnének az elnöki kabinetben dolgozó szakemberek: jogász, közgazdász, kommunikációs szakember, programfelelős – ők összekötnék és koordinálnák a feladatokat. Van egy főtanácsadónk, Náday Gyula, ő az elnök politikai főtanácsadója.

Mit tartalmaz az FCÖ 2007. évi költségvetése?

A 2007. évi költségvetést örököltük. Február 28-án a Fővárosi Önkormányzat (FÖ) elfogadta azt a költségvetést, amely a FCÖ-nek valamivel több mint 15 millió forintot biztosított. Az előző vezetés januártól márciusig ebből az összegből el tudott költeni 4 millió 180 ezer Ft-ot. Így erre az évre kb. bruttó 10 millió forint áll az önkormányzat rendelkezésére. Ebből kéne megoldani a rezsifizetést, az iroda fenntartást, a munkatársakat, és különböző programokat is finanszírozni. Havi lebontásban jelenleg 7-800 ezer forint bruttó összeget kapunk, ami, megmondom őszintén, egy erősebb kerületi cigány önkormányzat szintjén is kevés. Van olyan kerületi CKÖ, amelynek több az éves költségvetése, mint a FCÖ-é. Ezért az első alakuló ülésen a fővárosi képviselők felkértek, hogy módosító költségvetési koncepciót terjeszszek a főváros elé. Ez meg is történt május 8-án, az esélyegyenlőségi és foglalkoztatási bizottság tárgyalta az előterjesztésünket, ami párosult egy éves munkatervvel. Úgy döntött a bizottság, hogy a tervet elfogadják, és arra kérik a főpolgármestert, hogy találja meg a költségvetésben ennek a fedezetét, amennyiben tudja. Most természetesen folynak a tárgyalások a különböző főpolgármester-helyettesekkel, hogyan lehetne ezt a többlettámogatást megtalálni egy már lezárt költségvetésben. Nem egyszerű feladat, de bízom benne, hogy sikerülni fog, mert csak így lenne stabilizálható az FCÖ működése.

A képviselők részesülnek-e tiszteletdíjban?

Az előző vezetésnek 220 ezer forint volt a tiszteletdíja, illetve módosították 2006 decemberében, 200 ezer forintra, és ehhez jönnek a képviselők tiszteletdíjai. Jelenleg úgy állunk, hisz szűkre szabott a költségvetésünk, hogy ha lesz többlettámogatásunk, akkor az elnöknek is annak megfelelően emelkedik majd a díja, ami jelenleg bruttó 100 ezer forint, és ennek a 30 százaléka a bizottsági elnökök tiszteletdíja és 20 százaléka a képviselők díjazása. Ez egy nagyon szolid és nagyon szűkre szabott keret, hiszen ezen összegek után még adóznia is kell a képviselőnek.

Az OCÖ mintájára bevezetitek-e a képviselői tevékenység során felmerülő költségek megtérítését: telefonhasználat, utazás, szállás?

Attól függ. Az FCÖ nagyon szűkös költségvetésből működik, sok mindent szeretnénk mi is tervezni, ha eljön az ideje, elgondolkozunk sok mindenen. Ha valami a képviselőkre feladatot ruház, annak bizonyos költségei vannak, de én azt gondolom, hogy ez nem időszerű kérdés, mert jelenleg olyan költségvetési keretek között mozgunk, ami nem teszi lehetővé, hogy bármi mást is tudjunk fizetni. Egyelőre szolgálati telefont tudtunk venni, hogy egymás között ingyen is beszélhessünk, de ott is meghatároztuk a keretösszeget, az elnöknek maximum 10 ezer forint, a fölött térítenie kell, a 10 ezer forint húsz százalékát is meg kell téríteni, a bizottságok pedig ötezer forint értékhatárig telefonálhatnak, és annak is a 20 százaléka magánbeszélgetésnek minősül a törvény szerint, azt is meg kell téríteni.

Konkrétan mennyi pénz áll rendelkezésre programok megvalósítására?

A módosított költségvetésnek én még nem mennék nagyon bele a részleteibe, mert nem tudni, hogy valójában nagyságrendileg milyen jellegű lesz az elfogadott előterjesztés. Amit beállítottunk programfeladatokra a költségvetésben, az durván 40 millió Ft.

Milyen más források bevonását tervezitek?

A pályázati rendszert figyelni fogjuk. Az FCÖ kötött egy megállapodást egy pályázatíró céggel, ami olyan jellegű, hogy nem kell havi állási díjat fizetnünk, sikerdíjban állapodtunk meg, és a pályázatfigyelés folyamatosan történik. Ha lehet, akkor európai uniós forrásokra is pályázni fogunk, de főképpen a különböző hazai pályázati lehetőségekre szeretnénk támaszkodni.

Hogyan képzelitek a kerületi CKÖ-k anyagi támogatását? Milyen forrásból, milyen célokat, tevékenységeket kívántok támogatni?

A kerületi önkormányzatokat a települési önkormányzatok támogatják, de mi szeretnénk elkülöníteni egy alapot, amire a kerületi ckö-k is pályázhatnak, feladat, programok mentén, kulturális és sportrendezvények szervezésére. A tervek szerint lesz egy közös kalap, amiből pályázni lehet majd. Ami olyan kezdeményezés, amely értékteremtő, aktiválja, bevonja a kerületi lakosságot, azt a programot tudjuk támogatni. Olyan programokban szeretnénk gondolkozni, amelyek – szakítva a hagyományokkal – nemcsak a táncolásról és a zenei élményekről szólnak, hanem az az egyedi kultúra, az a roma érték, amely bennünk lakozik, annak a felszínre hozása és bemutatása kerül a középpontba. Ilyen szempontból ez egy más szemléletű megközelítés, hiszen az FCÖ politikája és szemlélete is más, mint a réginek. Közhasznú, politikai, kulturális érdekérvényesítésről beszélünk, amelynek 3 eleme van: program/feladat-orientáltság, szervezettség és dinamizmus. A kerületek bevonása éppen azért történik, hogy ők is lássák, hogyan működik belülről a fővárosi cigány önkormányzat. Minden-fajta jogi, erkölcsi segítséget megadunk a munkájukhoz, hiszen élő kapcsolat kell legyen a kerületek és a főváros között, és megpróbálunk egyfajta pénzügyi hátteret is teremteni ezekhez a programokhoz.

A választási kampány során tett nyilatkozataidból úgy tűnt, hogy szinte készen van az elkövetkező 4 évre szóló szakmai és kulturális hagyományőrző programotok. Ismertetnéd a 2007–2008-ra szólót?

Amit mi vállaltunk, azt következetesen betartottuk mind a mai napig. Kinyitottuk az FCÖ struktúráját, új alapszabályt alkottunk, referenseket választottunk, a kerületekből bevontuk a képviselőket a bizottsági munkába. Azok a szempontok, amiket mi megfogalmaztunk a 2007–2008-as évre a munkatervben, olyan prioritásokat tartalmaznak, amelyek más megvilágításba helyezik a cigány közéletet és a cigány kérdést is, hiszen körülbelül két oldalon az alapfilozófiáját soroljuk fel az FCÖ-nek. Közösen értelmezzük, hogy mi a kisebbségi önkormányzatiság, milyen elvek mentén próbáljuk a programjainkat megvalósítani. Például itt van a kerületi szociális térkép elkészítése, ez nem történt meg mind a mai napig. Speciálisan a romákra fókuszálva meg fogjuk nézni, hogy milyen lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási körülmények közt élnek. Ezt az FCÖ közösen a kerületekkel meg fogja csinálni.

A kisebbségi törvényből fakadóan kell hogy legyen egy ilyen adatbázis. Persze bevonunk majd szakembereket is ebbe a munkába, de roma kérdezőbiztosok kellenek az ügy mellé. Közösségi házakat kell a kerületekben létrehozni, mert nem igazán van olyan közösségi tér, ahol találkozhatnának a romák, akár egy beszélgetésre. Itt a gyerekek is kaphatnának korrepetálási segítséget, játszóházat. Nagyon tehetséges képzőművészeink vannak, akik szívesen foglalkoznának velük. Vagy zenei, táncoktatás is megvalósulhatna a közösségi házakban, a lényeg azonban a pezsgő élet és a közösségi kapcsolatok erősítése lenne. Vagy pl. a kis- és középvállalkozók megerősítése. Az FCÖ-nek kutya kötelessége leülni a kerületi önkormányzatokkal, és megkérdezni, milyen arányban, hogyan részesülnek a roma vállalkozók a tenderek kivitelezéséből, kapnak-e meghívást zártkörű pályázatra stb. Általában a roma vállalkozók roma munkavállalókkal dolgoznak, így növekedhetne a családok megélhetési háttere.

Szociális téren vannak-e terveitek?

Igen, a gyerekek táboroztatásától kezdve a gyermekszegénység témaköréig. A Ferge Zsuzsa által elvégzett szociológiai felmérés 3 millió mélyszegényről beszél, nagy részük roma, hogyan lehet ezzel szembenézni? Ilyen dolgokról fogalmaztuk meg az éves munkatervünket, megnézzük, hogy a kultúra területén milyen mecenatúra van, rendelkeznek-e egyáltalán támogatókkal a roma művészek? A tervek szerint lenne a tehetséges művészek támogatására egy külön keret. Létrehoztunk egy művészeti bizottságot, amely azt a célt szolgálja, hogy a tehetségeseket tudjuk támogatni. Nagyjából így áll fel a váza az FCÖ éves munkatervének.

Nyilatkozataidban elengedhetetlennek tartottad, hogy a képviseletnek új, önálló székháza legyen. Hol tartanak a tárgyalások és mikorra várható az új székház birtokbavétele?

Most a második fázisnál tartunk, hiszen az FCÖ-nek nem volt helyisége, szívességi használatból működött eddig a Roma Parlamentben. A Fővárosi Önkormányzat hozott egy olyan döntést május 21-én, amely gondoskodik az FCÖ elhelyezésről, tehát ez a probléma megoldva. A VIII. kerületben

a Szilágyi út 5 sz. alatt lesz az iroda, a főváros vállalta a felújítás költségét. A közel 200 m2-es irodában méltó elhelyezést kap az FCÖ, és elkezdheti a munkát. A felújítás után tehát be tud vonulni az irodájába.

Budapesten az elmúlt években hagyományteremtő művészeti, kulturális fesztiválok voltak: a Romajális, az augusztus 20-ai Orczy-kerti Roma Fesztivál és a világszínvonalú, a művészetek minden ágát felsorakoztató, több tízezres közönséget vonzó Budapest Cigány Fesztiválok. Az új FCÖ folytatja ezt a hagyományt?

Nem tudunk arról, hogy milyen régi hagyományai voltak az FCÖ-nek, a mai napig nem látom, mit tett és mit végzett az elmúlt években az önkormányzat, hiszen nem áll rendelkezésemre az előző elnöktől olyan dokumentum, ami alapján áttekinthettem volna az FCÖ működését. A pénzügyi átvilágítás számlák, hivatalos száraz papírok alapján megtörtént. Én a mai napig egyetlenegy olyan dokumentációt, levelezést, szerződést nem láttam, amit az FCÖ kötött az elmúlt négy évben, ezért nem tudom, hogy ők miben voltak benne, nem tudom, hogy milyen hagyományokat ápoltak. Tudom, hogy a Romajálist nem az FCÖ csinálta, hanem a józsefvárosi önkormányzat, az FCÖ mindössze kétmillió forinttal járult hozzá. Hogy ez saját rendezvénynek tekinthető-e, azt én nem tudom megítélni, véleményem szerint nem, hiszen a pénz nagy részét nem ők adták. Hogy a különböző kulturális rendezvények hogyan alakultak, hogy a Romano Kher, a Roma Parlament, az FCÖ járult-e hozzá, nem tudni, tehát egy kalákában kialakított programfinanszírozás működött eddig. Éles kontúrokkal nem volt elválasztva az előző vezetésben sem az intézményrendszerek működése, sem az FCÖ működése, ezért én nem látom, hogy milyen hagyományokat kellene ápolni. Nem is volt ilyen.

Hadd említsem meg, hogy mi is készítettünk egy komoly szakmai programot, és ez azt jelenti, hogy meg szeretnénk rendezni az első nemzetközi cigány kulturális és gasztronómiai fesztivált, szeptember 1-2-án. A Fővárosi Önkormányzathoz nyújtottunk be pályázatot, öt nyugat-európai, öt kelet-európai

ország és Magyarország, tehát 11 ország részvételével jönne létre itthon az első ilyen jellegű nemzetközi szintű fesztivál. Ez azt jelentené, hogy értékteremtő, hagyományápoló és a többségi társadalmat is megszólító rendezvényről lenne szó. Olyan rendezvényről, amely minden korosztálynak értéket ad,

hiszen a roma kulturális élet sokszínűsége megmutatkozhatna, az adott ország pedig hozná a hagyományos cigány ételeit, meghatározó hazai együtteseit, képzőművészeit. És nem elsősorban magunknak bizonyítanánk ezzel a fesztivállal, hanem megmutatnánk a világnak, hogy milyen értékes emberek a cigányok. Hazánk, fővárosunk lenne mindig a találkozó helyszíne évente egyszer. Én azt gondolom, hogy ha színes zenei palettájú, a művészet minden ágát felvonultató fesztivált tudnánk – és remélem, fogunk is – szervezni, akkor értékbemutató, értékteremtő lesz.

Az elmúlt négy évben a Zsigó Jenő vezette grémium megközelítően 20 millió forinttal támogatta az FCÖ költségvetéséből a budapesti cigány gyerekek táboroztatását. Ennek köszönhetően évente 800-900 gyerek táborozását segítette elő. Támogatni kívánjátok továbbra is ezt az ügyet?

Megint nagyon durva csúsztatás van a dologban, hiszen abból finanszírozták ezt, amit a Romano Kher kapott a gyerekek táboroztatására. Az FCÖ legfeljebb hozzájárult ehhez a táboroztatáshoz, azt én nem tudom, mennyit tett hozzá, mert nem ismerem a dokumentációt. Ez megint nem az a hagyomány, amit folytatni fogunk. Mert az almát és a körtét szét kell választani, nem szabad egybemosni dolgokat. Még egyszer hangsúlyozom, hogy milyen forrásokból hogyan támogatták ezeket a dolgokat, megérne egy misét. Mi is beadtunk egy pályázatot gyerekek táboroztatására, és 200 ezer forintot kaptunk, és természetesen fontosnak tartjuk a gyerekek táboroztatását.

Erkölcsi és szakmai szempontból ma is helyesnek látod a korábban többször is megerősített kijelentésed, miszerint az előző négy évben az FCÖ egyetlen eseményéről sem tudtál, ennélfogva az előző FCÖ nem is volt (ld. Rádió © Dominó című műsor, 2007. február).

Továbbra is fenntartom, nincs miért visszakoznom, én úgy látom – és ez az én személyes véleményem –, hogy az elmúlt négy évben az FCÖ nagyon gyatrán látta el a feladatát, nem volt a helyzet magaslatán. Azonkívül, hogy különböző programokat dobott egy kalapba, ebből a kalapból válogassa szét mindenki aszerint, hogy mi írható a FCÖ számlájára, mi a Romano Kher számlájára, mi a Napház számlájára, mi a Roma Parlament számlájára, ez nem egy jó dolog. Én azt gondolom, hogy éles kontúrokkal kell dolgoznia a Fővárosi Cigány Önkormányzatnak. Meg kell jelenítenie azt az arcát, amit valójában képvisel a FCÖ. És azzal, hogy én állandóan az én belső vitáimat viszem kifele és mondjuk az Országos Cigány Önkormányzattal hadakozom, amit tett az elmúlt négy évben az FCÖ, azzal a szekér még nem halad.

Jelenleg milyen az FCÖ és az OCÖ kapcsolata?

Az OCÖ-vel a kapcsolat korrekt, tisztességes, én azt gondolom, hogy az FCÖ és az OCÖ együttműködésben is rögzíteni fogja azokat az elképzeléseket, amelyeket fontosnak tartana a romák társadalmi integrációja szempontjából. Megfogalmaztunk nagyjából már egy tervezetet, csiszoljuk ezeket a programokat, nem személyi, hanem szakmai alapú kérdésekről van szó. Az FCÖ-nek nem érdeke, az országosnak sem lehet az a célja, hogy állandóan egymással szembenálló, szurkáló önkormányzatiságot csináljanak, hanem az, hogy szakmailag helyt kell állni, pl. az NFT II. kapcsán. GOP, ROP, TÁMOP, 15 intézkedési csomag van. Ezek kapcsán le kell ülnünk az OCÖ-vel és meg kell néznünk, hogy ezekben a programokban milyen a roma érintettség, és egységes álláspontot kell képviselnünk a kormányzat felé. Megnézzük azt, hogyan tudunk részesülni a fejlesztési forrásokból, amelyek a cigányok

leszakadását valamilyen szinten csökkentenék. 2007–13 között 8 ezer milliárd Ft áll rendelkezésre, ezek olyan sarkalatos kérdések, amelyekben együtt kell dogoznunk.

Kép és szöveg: Horváth Marianna