Útfelbontás Fókuszban

Beteg, fizess!

2007 a reformok és megszorítások éve lesz, a változtatások leginkább az egészségügyet érintik. Az egészségügyi reform első szakaszának lépéseként mérsékelni akarják az egészségügyi szolgáltatások indokolatlan, felesleges és túlzottan gyakori igénybevételét, s a szabályozás egyik eszközeként idén január 1-jétől bevezetik a 300 forintos vizitdíjat és az ezzel megegyező összegű kórházi ápolási díjat; lesz dobozdíj az eddig száz százalékban támogatott gyógy-szerekért is 300 forintot kell majd fizetni. Cikkünkben összefoglaljuk az egészségügyi ellátásban bekövetkező változásokat.

Átalakul a teljes kórházi struktúra: a bonyolult műtéteket csak 39 kiemelt kórházban lehet majd elvégezni, míg a területi kórházakban, amelyek egy-egy szakterületre szakosodnak, csak a rutinműtéteket végzik. A kórházi bennfekvést nem igénylő ellátásokról a járóbeteg-ellátó szakrendelők gondoskodnak majd, ahol egynapos sebészet is fog működni. Február 15-től 300 Ft-ot kell majd fizetni a kórházi ellátás napi díjaként. Ha a beteg hosszú kórházi ellátásra szorul, akkor is maximum 6000 Ft-ot kell fizetnie, és a 21. nap után már ingyenes a kórházi ellátása.

Idén nyilvánosak lesznek a kórházi műtéti listák, amelyekre a betegeket azonosító kódjukkal együtt a kezelőorvosok teszik fel, a sorrendet a felkerülés ideje határozza meg. A beteg pénzért nem kerülhet előrébb, csak ha megfelelő dokumentumokkal tudja igazolni, hogy sürgős a beavatkozás. A várólista-rendszer kialakítása igazságosabbá és ellenőrizhetőbbé teszi az egészségügyi ellátást azok számára, akik szervátültetésre, vagy nagyobb költségű ellátásra várnak.

Nemcsak a kórházi szervezeti felépítésben történik változás, hanem a gyógyszerek beszerzésében is. Mintegy 280 vény nélkül kapható gyógyszer (lázcsillapítók, gyulladáscsökkentők, savlekötő készítmények, vitaminok, kalciumtartalmú készítmények, bizonyos krémek, valamint szem- és orrcseppek) nemcsak a patikákban lesz elérhető, hanem a benzinkutakon és egyes áruházakban is, bizonyos fajta gyógyszerek azonban csak kisebb kiszerelésben. Ezzel együtt csökkenni fognak január 15-től a gyógyszerár-támogatási kulcsok is, így drágulásra kell számítani. Hatályba lép a gyógyszer-gazdaságossági törvény, amelynek célja a gyógyszerkassza túlköltekezésének megakadályozása, 2007-től minden gyógyszerért 300 forintot kell fizetni majd. A négy közismert fájdalomcsillapító, az Algopyrin, Demalgon, Germicid, Quarelin az Európai Unióban általánossá vált gyakorlat szerint vényköteles lett.

A háziorvosi rendelőkre még nagyobb feladat hárul, hiszen továbbra is ők maradtak az egészségügyi hierarchia alján. A beteg először a háziorvosát keresi fel, és ha ő nem tudja megállapítani a pontos diagnózist, csak akkor mehet a szakrendelőbe. Az indokolatlan sürgősségi ellátás igénybevételéért ugyanis 1000 Ft-ot kell fizetni, így akinek kisebb jellegű problémája van, biztosan nem az ügyeletre fog először ellátogatni.

Szigorodik az orvosokkal szemben támasztott követelmény a gyógyszerrendelést illetően: az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül az olcsóbbat kell felírniuk, s ha indokolatlanul mégis a drágább készítményt írják fel, az büntetést vonhat maga után. Mérséklődik a háziorvosok állami támogatása, elvették az eszközhasználati díjátalányt, amelyet eddig műszerek beszerzésére és fejlesztésére fordítottak. Az Egészségügyi Minisztérium szerint az orvosok számára a kiesett átalány helyett bevételt jelent majd a vizitdíj. A kérdés az, hogy mi történik majd a gyermekorvosi rendelőkkel, ugyanis a 18 éven aluliak ellátásáért nem kell vizitdíjat fizetni, nekik tehát nem lesz plusz bevételük.

Jó hír viszont, hogy létrejön a betegek érdekeit képviselő és védő Egészségügyi Felügyelet, ami ellenőrzi majd a nyilvános várólistákat és a betegek orvosi ellátásának színvonalát. Felügyeli, hogy mindenki a megfelelő ellátást kapta-e meg, a kórházak a biztosítottak pénzével megfelelően gazdálkodnak-e, és rajta keresztül megismerhetjük a kórházak minőségi mutatóit, az intézmények értékelését és az árakat.

Az új egészségügyi reform célja, hogy a rendszerből kiszűrje azokat, akik nem fizetnek járulékot, de mégis igénybe veszik a társadalombiztosítási ellátásokat. Így aki egyáltalán nem fizet járulékot, mostantól kezdve kiesik a rendszerből, és betegsége esetén már nem kaphatja meg ingyen az ellátást, ahogy eddig volt. Így az úgynevezett biztosítási csomagok bevezetésével minden biztosított tudni fogja, hogy milyen szolgáltatások járnak neki a befizetett járuléka alapján, illetve melyek azok, amelyekért fizetni kell. Már most biztos, hogy az extrém sportok sérültjeinek ezentúl csak az életmentő beavatkozások járnak biztosítotti jogon, a kábítószeresek detoxikálásáért és a hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálatáért részleges térítési díjat kell fizetni.

Jegyezze meg!

Február 15-től bevezetésre kerül a 300 Ft-os vizitdíj, amit a háziorvosoknál és a szakrendelőkben kell majd kifizetni. Ha egy napon több szakorvost is fel kell keresnie, akkor aznap csak egyszer kell fizetni. Ha azonban a beteg beutalóköteles vizsgálatra jelenik meg, de nem rendelkezik beutalóval, vagy nem azt a kórházat keresi fel, ahová a szakorvosa küldte, akkor a 300 Ft helyett 600 Ft díjat köteles megtéríteni. Amennyiben a beteg indokolatlanul vesz igénybe sürgősségi vagy ügyeleti ellátást, 1000 Ft-ra ugrik az azonnali ellátás ára.

Jó hír azonban, hogy továbbra is ingyenes az egészségügyi szolgáltatások közül a tüdőszűrés, rákszűrés, mammográfiás vizsgálat, a terhesgondozás és a szülészet.

A vizitdíj megfizetése alól mentesülnek a 18 év alatti személyek, a hajléktalanok, továbbá azok a tartós betegek, akik kúraszerűen járnak az orvoshoz.

A vizitdíj megfizetésében kedvezményt kapnak a szociálisan rászorulók és a hátrányos helyzetű családok. A kedvezmény évi 12 alkalommal jogosítja fel a családokat, hogy ingyenesen vegyék igénybe az egyébként vizitdíj-köteles egészségügyi szolgáltatásokat. Így a kedvezményben részesülők havi ellátása a kedvezmény összegével fog növekedni (pl. a gyes 300 Ft-tal, a munkanélküli ellátás 200 Ft-tal). De a havi egyszerinél több orvosi ellátásért már nekik is fizetni kell.

Dobozdíj

A gyógyszerek „csak” január 15-től drágulnak, a támogatási kulcsok változása a fogyasztói árakban mintegy 0-18 százalékos emelkedést eredményezhet, ha a beteg a betegségcsoporthoz tartozó gyógyszerből az olcsóbbat választja; ha nem, a drágulás sokkal nagyobb is lehet. A cukorbetegek, a magas vérnyomásban és szívritmuszava-

rokban szenvedők bizonyos gyógyszereinél a támogatási mérték nem változik, de az antibiotikumoké és egyes fájdalomcsillapítóké igen.

A gyógyszerek eddigi támogatott köréből kikerül több mint 300-féle gyógyszerkészítmény, amelyek között számos ismert fájdalomcsillapító, lázcsillapító, köhögéscsillapító, antibiotikum szerepel. Egyelőre úgy tűnik, hogy az inzulinért is fizetni kell, bár ezzel kapcsolatban még folyamatban vannak a tárgyalások. Az eddig ingyenesen megkapott gyógyszerek után 300 Ft-ot kell majd fizetni, ez az úgynevezett dobozdíj. Vagyis az eddigi ingyenes gyógyszerek egy részéhez ezt követően csak a közgyógyellátásban részesülők juthatnak térítésmentesen. Ennek következtében már most megnőtt a gyógyszertárak forgalma, sokan a szokásosnál is nagyobb mennyiséget szereznek be a népszerű fájdalomcsillapítókból, pedig a jogalkotók célja épp az, hogy csökkentsék az eddig vény nélkül kapható gyógyszerek nem kívánt mellékhatásait a vénykötelessé tétel bevezetésével. Idén júliustól megszűnik a közgyógyellátási központi gyógyszerlista. Az egységesen összeállított lista nem volt teljes körű, más-más betegségeket gyógyító készítmények az egyes betegek szerint mindig hiányoztak. Ettől kezdve már a háziorvos fogja megállapítani a közgyógyellátásra jogosult beteg gyógyszerszükségletét, így a támogatási keretet a betegre szabott egyéni lista alapján lehet majd felhasználni, bár tény, hogy maga a támogatási keret értéke a növekvő gyógyszerárak függvényében csökkenni fog.

A „potyautas” is fizessen

Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerint mindezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy hatékonyabb és gazdaságosabb gyógyszerellátás és takarékosabb egészségügyi ellátórendszer jöjjön létre, mert eddig az állami gyógyszerkiadások aránytalanul magasak voltak. Az indokolatlan gyógyszerfogyasztás visszaszorítása és a gyógyszertámogatások karcsúsítása mellett további célja a minisztériumnak, hogy ellenőrizze a kezelt betegek ellátásra való jogosultságát. Ennek érdekében arra fogja kötelezni a kórházakat és rendelőintézeteket, hogy ellenőrizzék a betegek orvosi ellátásra való jogosultságát a tajkártya segítségével. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, illetve 2007. január 1-jétől az a APEH is pontos nyilvántartással rendelkezik majd arról, hogy a taj számmal rendelkező személy jogosult-e a térítésmentes orvosi ellátásra, szolgáltatásra. A beteg a tb minden (lásd a táblázatban: tb-ellátás = egészségügyi biztosítási ellátás + nyugdíjbiztosítási ellátás) ellátására térítésmentesen jogosult, ha biztosított (pl.: munkaviszonnyal rendelkezik, egyéni vagy társas vállalkozó, álláskeresési támogatásban részesül, nyugdíjas, 18 év felettiként tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, szociális ellátásban részesül), eltartott státuszban van, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkezik (bedolgozó vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatott és a jövedelme eléri a minimálbér 30%-át), mezőgazdasági őstermelő, terhességi vagy gyermekágyi segélyben részesül, gyedben vagy gyesben részesül, fogva tartott). Változott viszont a biztosítottak körében az eltartottak biztosítási jogosultsága, mivel az eddigi gyakorlattal szemben a háztartásbelieknek már kell fizetni járulékot, így egészségügyi ellátásokhoz nem juthatnak hozzá ingyenesen.

Fontos tehát, hogy a törvény által előírt határidőn belül a foglalkoztató, a munkaadó, az eltartó stb. tájékoztassa az adóhatóságot arról, hogy ki milyen jogcímen jogosult a térítésmentes ellátásra, illetve hogy pontosan ki milyen ellátást vehet igénybe. Az OEP egy sajtó háttéranyaga szerint várhatóan az ország minden lakosa tájékozatva lesz arról, hogy jogosult-e a térítésmentes ellátásra, illetve milyen adatok hiányoznak a biztosítási jogviszonyához.

A beteg társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságának ellenőrzési kötelezettségével, az azonos hatóanyagú gyógyszerek ár szerinti differenciálásával, valamint a vizitdíj dokumentálásával megnövekednek a rendelőkre háruló adminisztrációs munkák, ami még tovább lassítja majd a betegellátást. Az orvosokra háruló még több feladat és kötelezettség, valamint a betegeket sújtó fizetési kötelezettségek és megszorítások feszültséget gerjeszthetnek, s az indulatok valószínűleg a váróteremben és az orvosi szobában szabadulnak el. Kérdés az, hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók felkészültek-e lélekben is a változásokra, hiszen az ő alapvető feladatuk továbbra is a beteg emberek gyógyítása és gondozása. Vajon a sok papírmunka és szigor közt jut-e majd elegendő idő, odafigyelés és gondoskodás a betegeknek?

Dr. Bocsi Márta

Kuglics Zsuzsanna

Magyarországi Roma Parlament

Konfliktusmegelőző

és Jogvédő Iroda

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK,

amelyre a biztosítottak jogosultak

I.) Egészségbiztosítási ellátások:

a) egészségügyi szolgáltatások;

b) pénzbeli ellátások:

ba) terhességi-gyermekágyi segély,

bb) gyermekgondozási díj,

bc) táppénz;

c) baleseti ellátások:

ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,

cb) baleseti táppénz,

cc) baleseti járadék

II.) A nyugdíjbiztosítási ellátások:

a.) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:

aa) öregségi nyugdíj,

ab) rokkantsági nyugdíj

ac) baleseti rokkantsági nyugdíj;

b.) hozzátartozói nyugellátás:

ba) özvegyi nyugdíj,

bb) árvaellátás,

bc) szülői nyugdíj,

bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások

Fotó: Beaumontpress