Úttorlasz Hírmagyarázat

Minden szinten szinte minden

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervről

Magyarország 2007 és 2013 között az Európai Unió úgynevezett kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra lesz jogosult, amelyet a hazai társfinanszírozás és a magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Alapból további hárommilliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. Összesen mintegy nyolcezer milliárd forint elosztásáról van szó.

Képünk illusztráció

A Fejlesztési Terv az európai integrációs ügyek koordinációjáért (később az európai ügyekért) felelős tárca nélküli miniszter, illetve - 2006 júniusától - a fejlesztéspolitikai kormánybiztos irányításával, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, majd Ügynökség koordinációjában készült.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a „II. Nemzeti Fejlesztési Terv”) mindenekelőtt rögzíti a legfontosabbnak tartott fejlesztéspolitikai alapelveket: rugalmasság és kiszámíthatóság, kiegészítő jelleg (magántőke bevonása, illetve hogy a fejlesztések segítsék a korszerű tudás és technológiák létrejöttét), fenntarthatóság, átláthatóság és számonkérhetőség. Átfogó céljai: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése.

Az egyes fejezetek tartalmi előkészítésében az ágazati minisztériumok és országos hatáskörű hivatalok mellett részt vett a Magyar Tudományos Akadémia, a Regionális Fejlesztési Tanácsok, valamint - szakértői közreműködéssel - több tudományos kutatóintézet és tanácsadó szervezet. Első lépésben az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció készült el. Ezek a dokumentumok és - az úgynevezett lisszaboni célok hazai megvalósítását szolgáló - Nemzeti Akcióprogram alapján kezdődött meg 2005-ben az Új Magyarország Fejlesztési Terv előkészítése.

A folyamatban már kezdettől részt vettek társadalmi szereplők is (pl. különböző szakmai, illetve regionális vitasorozatokon, fórumokon, tervezői műhelybeszélgetés keretében stb.).

A miniszterelnök által vezetett Fejlesztéspolitikai Kabinet 2006 februárjában a tervet első olvasatban elfogadta és partnerségi egyeztetésre bocsátotta. Ez az egyeztetés 2006 tavaszán zajlott, és ennek során ismét több száz társadalmi, szakmai, civil- és helyi szervezet juttatta vissza a dokumentummal kapcsolatos véleményét. A Fejlesztési Terv ezt követően bővült ki az Operatív Programok közötti lehetséges forrásmegosztásra vonatkozó javaslatokkal. A kibővített tervet a kormány ismét partnerségi egyeztetésre bocsátotta. Az újabb észrevételek és javaslatok alapján - ezek szeptember elejéig érkezhettek be - tette meg módosítási javaslatait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Ezt a minisztériumok véleményezték, a tárcaközi operatív bizottság pedig megvitatta. Utána a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület ajánlást fogalmazott meg a kormány számára, amely szintén megvitatta a munkaanyagot.

A továbbiakban a parlamenti vitanapot követően a Nemzeti Fejlesztési Tanács véleményezte az átdolgozott Új Magyarország Fejlesztési Tervet, a kormány elfogadta, majd benyújtotta az Európai Bizottságnak.

A benyújtást követően kezdődik az Operatív Programok részleteinek kialakítása és társadalmi vitája.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szövegét már megküldték Brüsszelbe, tárgyalása akár több hónapot is igénybe vehet. A terv végleges változatának benyújtása december közepén lesz, utána pedig két évre szóló akcióterv kidolgozása következik.

A Fejlesztési Terv végrehajtásában a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (ezen belül a központi koordináció és valamennyi irányító hatóság), a közreműködő szervezetek, a monito-ringbizottságok és a Pénzügy-minisztérium mint ellenőrzési és igazoló hatóság vesz majd részt.

Prioritások

A fenti célok eléréséhez a fejlesztéseket hat területre (ezek az úgynevezett prioritások) összpontosítják. Ezek a következők:

1. gazdaságfejlesztés

2. közlekedésfejlesztés

3. a társadalom megújulása

4. környezeti és energetikai fejlesztés

5. területfejlesztés

6. államreform.

Az egyes prioritások különböző, úgynevezett Operatív Programok keretében valósulnak meg.

A gazdaság fejlesztése (1. prioritás) keretében három „beavatkozáscsoport” szolgálja a fejlesztést: az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, a kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása és az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. Ezeken belül többek között olyan célok szerepelnek, mint a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése, szervezetfejlesztés, technológiai korszerűsítés, ipari parkok fejlesztése, az elektronikus közszolgáltatások továbbfejlesztése. A 1. prioritás a Gazdaságfejlesztés Operatív Program keretei között valósulhat meg.

A közlekedés fejlesztése (2. prioritás) elemei: az ország nemzetközi elérhetőségének javítása, a térségi elérhetőség javítása, a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése és az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. Fentiek a Közlekedés Operatív Program keretei között valósulhatnak meg és olyan fejlesztéseket takarnak, mint pl. a gyorsforgalmi úthálózat bővítése, a vasúti fővonalak korszerűsítése, kerékpárutak építése, vagy a forgalomcsillapítás a belvárosokban.

A társadalom megújulása (3. prioritás) két Operatív Program: az Emberi Erőforrás Fejlesztése, valamint a Humán Infrastruktúra Operatív Program alá sorolható be, és igen széles területet fog át. A foglalkoztathatóság javításáról szóló rész olyan témaköröket takar, mint a munkavállalásra ösztönző szolgáltatások, a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése, vagy a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások. Az alkalmazkodóképesség javításáról szóló részhez tartozik, pl. a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása.

Az „oktatási rendszer eredményességének és hatékonyságának növelése” olyan célokra vonatkozik, mint pl. a komplex pedagógiai fejlesztési programok fejlesztése vagy a pedagógusképzés megújítása. Az oktatáshoz való hozzáférés javítása és az esélyteremtés külön kiemelt cél, ezen belül szerepel pl. a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása. „A társadalmi részvétel és befogadás” címszó alatt találhatjuk többek között a gyermekszegénység csökkentését, a hátrányos helyzetűek - köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élők - társadalmi integrációját és a diszkrimináció elleni küzdelmet is. „A humáninfrastruktúra fejlesztése” címszó alatt is számos további cél szerepel (pl. a szociális szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása vagy a térségi integrált szakképző központok létrehozása).

A környezet- és energiafejlesztés (4. prioritás) alatt környezetjavító fejlesztéseket (egészséges és tiszta települések, a környezetbiztonság növelése, vízvédelem, természeti értéke megőrzése), és környezetbarát energetikai fejlesztéseket kell érteni. Az említett beavatkozások elsősorban a Környezet- és Energiafejlesztés Operatív Programba kerülnek.

A 5. prioritás a területfejlesztés címet viseli, itt az együttműködő és versenyképes városhálózat kialakításáról, vidékfejlesztésről, az elmaradott térségek felzárkóztatásáról, valamint a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztéséről van szó.

Mindezeket hét Regionális Operatív Program foglalja keretbe, a Dél-Alföldi, a Dél-Dunántúli, az Észak-Alföldi, az Észak-Magyarországi, a Közép-Dunántúli, a Közép-Magyarországi és a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program.

A regionális programok legfontosabb céljai: a regionális gazdasági versenyképesség erősítése, a régiók turisztikai vonzerejének növelése, a közlekedési infrastruktúra és a helyi környezeti állapot javítása, a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, a települések átfogó, integrált fejlesztése, és a humáninfrastruktúra fejlesztése.

Az államreform (6. prioritás) a közigazgatás megújítását és a közszolgáltatások korszerűsítését takarja (jogalkotás megújítása, a civil társadalom megerősödésének támogatása, a közigazgatás szolgáltatóvá tétele, az e-kultúra terjesztése stb.).

Az Operatív Programok

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó úgynevezett Operatív Programok (OP) olyan fejlesztéspolitikai dokumentumok, amelyek már ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg azt, hogy a forrásokat mire és milyen arányban kell elkölteni. Az egyes Operatív Programok: Gazdaságfejlesztés, Közlekedés, Társadalmi Megújulás, Társadalmi Infrastruktúra, Környezet és Energia, Elektronikus Közigazgatás, Államreform és a Regionális Operatív Program.

Az Operatív Programokon belül úgynevezett prioritások találhatók, ezekre intézkedések és műveletek vonatkoznak. Az ezt követő „szinten” lesznek a pályázatok.

A fentiek mellett meg kell még említeni az úgynevezett akcióterveket is, amelyek már részletekbe menően tartalmazzák a leendő pályázati kiírások sarokpontjait, a célcsoportot, a támogatás összegét, a kiválasztási kritériumokat. Az akciótervek nem hét, hanem csak két évre szólnak.

A romákat illetően mindenekelőtt a Társadalmi Megújulás Operatív Program tartalmaz konkrét intézkedéseket. (Erről lásd részletesebben a Várbíró Petrával készült interjút.) Számos, a romákat (is) érintő program található a társadalmi infrastruktúra, a Gazdaságfejlesztés és a Regionális Operatív Programban.

A Társadalmi Infrastruktúra OP a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer modernizációját célozza meg. A dokumentum szerint külön figyelmet kell fordítani azokra a - többségében romák által lakott - térségekre, településekre, ahol a lakosság száma stagnál vagy nő.

A romákat alapvetően pozitívan előnyben részesítő támogatási eszközök: új vállalkozások indításának ösztönzése, lepusztult településrészek rehabilitációja, cigánytelepek felszámolása, valamint kapcsolódó foglalkoztatási, képzési, közösségszervezési programok, alapfokú egészségügyi ellátás, diagnosztikai ellátás, szociális ellátás szervezése, az oktatás-nevelés infrastrukturális, szakmai feltételeinek megteremtése.

A Gazdaságfejlesztési OP szerint a program esélyegyenlőségi politikája arra törekszik, hogy „egy elvárható szinten minden pályázó foglalkozzon az esélyegyenlőség kérdésével”, és feleljen meg az úgynevezett esélyegyenlőségi minimumnak. Ez azt is jelenti, hogy - egyes beavatkozásoknál - a bírálati szempontrendszerben előnyt élveznek majd az „esélyegyenlőségi szempontból pozitívnak” értékelt pályázatok, külön kiemelve a roma foglalkoztatottság növelését.

Közvetve érintik a romákat más fejlesztések is, mivel „az elmaradott térségek munkahelyteremtő beruházásainak támogatásával” a program olyan térségeket fejleszt, amelyekben „a roma lakosság aránya jóval meghaladja az országos átlagot, ezért a projektek által létrehozott munkahelyeken foglalkoztatottak között várhatóan az átlagosnál nagyobb lesz a roma emberek aránya”.

A Gazdaságfejlesztési OP megemlíti még, hogy az úgynevezett mikrofinanszírozás intézkedéseinél előnyben részesíthetik a női, a roma és a fogyatékkal élő vállalkozókat (lehetőséget adva a külön-külön pontozásra).

A Regionális Operatív Programok egyes régiók fejlesztésére vonatkoznak, így ezekben újra szerepel az Ágazati Operatív Programokban lévő fejlesztések többsége.

A források megosztása

A Fejlesztési Terv alapján 1000 milliárd forint körüli vagy azt meghaladó összeg jut (csökkenő sorrendben) az alábbi Operatív Programokra: Közlekedés, Regionális Programok, Környezet és Energia, Emberi Erőforrás Fejlesztése. Több száz milliárd forint áll majd rendelkezésre a Gazdaságfejlesztés és a Humán Infrastruktúra Operatív Programok esetén is, míg 100 milliárd alatti összeg jut a közigazgatás megújítására és a közszolgáltatások korszerűsítésére.

A Regionális Programokra szánt mintegy 1200 milliárd forint várhatóan az alábbiak szerint oszlik majd meg a régiók között: Dél-Alföldi Regionális OP: 17,63 %, Dél-Dunántúli Regionális OP: 15,25%, Észak-Alföldi Regionális OP: 22,96%, Észak-Magyarországi Regionális OP: 21,28%, Közép-Dunántúli Regionális OP: 11,96%, Nyugat-Dunántúli Regionális OP: 10,92%.

Csák Balázs

Fotó: Huszti István