Pe dromutne droma Pale palpaleserojipe

Kinde, bikinde, parude

La Lakatosh Irmako etnografijako interjuvo ando 2002 bersh lelas opre o Glonczi Ernő thaj o Nagy Pál, ande Nyirmihalydi, po romano telepo. Irma neni mashkar peske onoki vorbil pala le dulmutane vrami, so sas varekana, sar sas varekana, sar inkren e kultúra thaj e romani shib. Anda kado avel avri akanak kado, ke e chorri mulas, thaj te na zhal pe kaver luma kade, hoj chi muklas pala peste khanchi, hoj te bistren la le manusha. Te del la pacha o Dél, o sunto.

– Dévlesa rakhav tume!

– O Del andas tut!

– Lala, tu anda che fálo san?

– Me muro shávo, anda churára, thaj anda cerhára. Vi kado, vi kodo, ke muro dad sas churári, muri déj meg cerhári.

– Thaj so gindyis, mashkar le rom savo fálo o majláshoj?

– Mashkar le rom?... Haj le lovára. Ke kodolende kade áshilas e lóve. Kodolende sas lóve, ke grastenca foglalkozinas, thaj kinde, bikinde, parude.

– Sar bushos?

– Man Irma bushon.

– Soski Irma?

– Lakatos.

– Thaj soj tyo románo ánav?

– Haj csak Irma, le Kapásheski.

– Ke sar bushonas tut cinnórake?

– Haj sar. Haj cinóra samas, még kodi ugye na lah igénybe so phennas, thaj ugye zhannas, avnas, phirnas ande luma… Thaj... Ungrika te phenav, hoj vi ko gázho te hatyarel les?

– Shaj phenes, vi romanes, vi ungrika, sar kames.

– No, atunchi ande le dyikinya thaj xude le koshnyici, kerde le shilava, thaj gele te bikinen le le gazhenge po gav. Kaj le khanya ande khere, kaj jekh balo, murdalo, kaj vareso, so line le gazhendar. Kana mudarde le but bale. Geletar thaj mangle. Vi mas, vi kolompéra, chiken, sogodi, so chak dine len le gazhe. Aba atunchi, sar akanak, line pe le gazhe te mudaren, de maj feder ande decemberi, kana aba avile le bare dyes, o krechuno, o nevo bersh, atunchi sas sogodi, ke kothe sas e but mas kaj le gazhe, ame meg zhasas te mangas. Kas dine jekh shero, le balesko, vaj mas, sakofelo.

– Tyo dad thaj tyi déj kathar sasle?

– Haj kodo me aba chi zhanav, hoj von kathar sasle, vaj hoj von kathar shindyile.

– De tu aba kathe rakhadyilan ando gav?

– Me aba kathe rakhadyilem, de hoj von, muro dad thaj muri dej kathar shindyile, vaj kathar avile kathe, kodo aba feri o sunto Del zhanel. Muro dad nich na sas bolime, kana mulas, rode leske lila ande Bosormenya, kathe-kotke, de chi rakhle le. Haj, vi voj chak jekh rom sas. Varekana kade phirde ande bari luma le cerhenca.

– Savo sas tumende o majbáro dyes? Sosko ünnepo inkrenas?

– O krécsuno.

– Haj e patradyi?

– Áhhh! O patradyi nas kasavo sar o krécsuno, ke o patradyi sas o maj csorro. Kej atunchi udyi chi mudarde kade le balen. E patradyi aba na kade sas, sar o krechuno. Atunchi aba feri jekh cerra

vígo mukhnas. Malactartóvi kernas. Bokolyasa... Thaj ek cerra porra, abarolinde le, shutasa, thaj kerde le, kirade le… Haj udyi, ame meg shavora so chi xasas? So sas, sogodi. Sas ekh cerra gilchi, zumi, so sas amen. De vi kade sas, hoj pherde shax kiradam vi duvar pek kurko… Zhanes, kana mule le bale, murdajle. Atunchi kade kerde amen, le shavoren: No, akanak chikenale avna tumare vasta. Aj, de shukar bare bale sas. Ande kasavi bari piri kiradas muri dej, sas vaj deshupánzhe- bishe literesha. Kasave bare masa shutas andre ni, kodol kiradas. Thaj kanak kirolas, milaje, kaj maj shukar sas o char, kothe kidas ame te xas. Haj mura dake sas deshuduje shavora, kodolenge sas te kiravel, te xan. Na kade sas, sar akanak si, hoj le romnya, sakon kattyi shavora mukel pes, sode kamel. Atunchi meg chi baba nas. Rakhadyolas o shavoro, pej mal, vaj varekaj, kothe sas kaj i romnyi laki sokra, vaj laki shogor kinya, kon zhutisarde karing late, line les, le shavores andej ketrinca, thaj gele khere.

– Taj so sas, kanak rakhadyilas ekh shavóro? So sas o sokáshi?

– E romnyi nashtig gélas mashkar le rom, még chi po xajing nashtig zhalas, ke kirmálo sas o páji. Még chi pe káver vátra, vaj kher nashtig zhalas, míg andej khangeri chi zhalas andre. Sas, kas aba maj but shavora rakhadyilas, kodo aba chi pashjolas kade but, ushtyilas, zhalas andej khangeri, kanak avilas khere, aba shaj zhalas te kerel peski butyi, te kiravel, te lel o xaben, sogodi…de addig, míg nas andej khangeri, nashtig kerelas khanchi, ke vi voj, thaj vi lako shavoro le bengeske sas. Avilas o kurko, no, save shavora ingerde te bolel les o rashaj, save na. Kas chi ingerde andej khangéri, kodoles opre iskirisarde lesko anav pe lesko vast, hoj Jozhi, vaj pishta, pala kodo opre vazdine lesz ando chéri, hala dine le Devleske, atunchi phennas: Dévlale! Barar les, áldin lesz, de lesz baxt taj zór, avka buchon lesz: Jóshka, vaj kade, vaj káde. Kadalesz lesko kerestodad phendasz, vaj leszko kerestanya.

– Pel cinórenge vast chi shude lólyi dori?

– Na, feri kadale kernas. Feri lenge anav iskirisarde pe leste korommal. Kade sa, kade kernas varekana le rom.

– Sas tumende kaso, hoj varesavo romes sas grast?

– Haj. Sar te na. Vurdon, grast.

– Atunchi la romnya slobodo sas te zhal angla o rom thaj angla o grast?

– Na sas. Na.Vi márdenas la romnyaka e chugnyasa lako jákha. Na sas slobodo, ke ingerdas lesko baxt, ke ek zhuvlyi nashtig gélas anglaj e mursh. Perse. Vagy shérangle, gélyas ande varekaste, kade kernas la: Kon akhardas tut kathe? Zhatar avri, zha thovtut, hulav tut, shuv o diklo pe tyo shéro, thaj pale av palpále!

– So nas inke slobodo mashkar tumende?

– Mashkar amende?

– So nas vuzho?

– Haj példájul peske shógoronca nashtig beshne, nashtig ashile lenca sóba, hogy téle te pashjon lenca, te kurválkodine,…kasavo manro na sas, hóóóó, vi avri maladenas leske danda, vi le romeske, vi la romnyake. Kade. Vady, hody mashkar le rom, mashkar le phralora kernas kase, ahhh, kodo na. Le phralen te dikhel kade, sar pel phralende sikile te dikhen. Te lel les kade, sar phrales pal o rat.

– Thaj te sas maskar tumende kasi butyi, akkor so sas, so kerde?

– Na sas. Kaso na sas. Akanak aba si. De atunchi na sas.

– Beshle tumende kris?

– Bizony beshle fijam. Romani kris besle, le rom. E romanyi krisi kasi sas, káj kinde chaládoshi shera, kana khére aville anda butyi, ke hát zhanes sakoni kerdas varesoski butyi, udyi, kon vályogi vetilas, kon tapastinas, kon ando gav, thaj kharing kaso nédy-öt óra fele khére avile, akkor kindyas vagy duj trin chaládiko shera, so udyi ko bari glázha, pherdo sas…thaj chudine la téle mashkar, line la körül, thaj sas kaso cino beáto, vaj cino terno, besh kathe, kurrav tyo muj, besh taj ek vorba te na shunav, thaj atunchi téle tárdyalinde leski butyi. Akkor phennas: Beshen téle! Akkor: Shun! Kadoj rom si o maj chorroj mashkar amende. So kerasa. Sa anda jekh sam. Téle kernas e romani krisi, akkor phennas, hogy hát, kas maj buter si, kodoles te den kampel. Kas maj buter lóve si, vaj maj buter xáben si les, kodoles te den kampel les. Káj te na zhal te chórrel. Ke káj o jek sas but, le kávreske meg khanchi, haj kaso nashtig avilas. Akkor phennas le rom: Haj terno manush si, haj vi voj te zhal butyi te kerel, sar ame. Atunchi phenas: Áchi! O chéri opre, dikhel amen. Saj kadales naj kaso lehetőségi sar amen, ke kadales téle chorraldyas o Dél, kadales na dyas kaso gódyi, vaj lehetőshégi, ke kado még shaj maj báro manush avel sar ame, te avri del les o Dél. Akkor, udyi kana kernas e romani krisi, haj na zhanav kade, ke me inke atunchi cino beáto somas, ke dulmut has, csak udyi udy naddyábul dyanav, hogy so has. Akkor udyi avnas e romnya: Tu so kiradyan? Pherdo sax, vaj ekh cerra mas kiradem, avka zaftosan. Ko káver: Ekh cino xumer kiradem, no akkor sako chudas ekh tejári, ingerdyas le káver romenge, te xan e roma, te pen. Po káver kurko pale kade has. Te o rom gélyas te xapavel, hát mán bizony len lingren ande tömlöca, thaj le rom avri line les, ke bizony hiába butyi kernas, hiába, chi haladindyas. Avri line les e rom anda e chorripo, avri line les anda e tömlöci. Oszt akkor phende leske: Kade te dikhav tut, hogy még tu adi tromas te keres mashkar amende, ku tye chavóre pustulis kathar, ku tu. Dikhes o murmunca káj si? Lingrav tut thaj kothe mudarav tut. Daramnas les. Ke mán udyi mindig mindig andre avnas, hogy nashtig chóren, nashtig xapaven. Angla kodi meg, hát... Udyi zhanas-phirnas le phure, dikhle, hogy ingren ekh dumo doháni, vaj ekh vurdon doháni, haj lesko dopas téle chórnas. Thaj bikinnas les, hody udyi e finánca te na rakhen les, ke mashkar lenge batyuva te na avel.

– Kana ekh romnyi káver romes kamlas, so kerde lasa le rom?

– Kade sas lesa, ke hát… Te kamel les, haj te dyantar. Lenge shavoren meg, ko kamel le te lel le, ko meg na, haj te mukel le.

– Haj lako rom so kerlas?

– Hát, csak bánatosho has, csak dikhlas peske shavóre angla peste.

– Palpále las la romnya?

– Na. Te gélastar, haj te zhal. Kodi phende sa, le phure. Adandar aba na avla láshi.

– Sas kasi, hogy téle muradine la romnya pala pesko kurvipe? Vaj téle xanas lako nakh?

– Na. Adi amarre fele has. Mishkóca, Egra. Amarra fele. Ke sas ekh romnyi, ando fóro, e Chíka. Lako rom téle xajas lako nakh. Ke kurvisajlas. Le but shavóre kothe mukhjas. Egy idejig tűrindas la, pale opre rucijas la, thaj téle xajas lako nakh. Haj, so phenav tumenge... Atunchi aba káver rig e luma, thaj atunchi meg, pale káver sas.

– Te jekh shávo kamlas jekha sha. So kerdas, sar mangadas la?

– Haj so? Nashadyah la, ke has vi kaso, hogy mangadas la kathar laka da, thaj has o baro bijav….romano bijav. Kanak chi dine les la sha akkor nashadas la. Sas kasi butyi. Lako dad meg laki dej meg, hát csak kampijas te győződin, hogy hát csak ande jek, thaj mán shavóre kerdyon le.

– Thaj sosko sas ekh bijav?

– Óhhh, kirade but khanyej, more! Dyanás te xapaven, annás rátyate kodole kacsen, odole hizottonen, odola khanyen, egy kettőre, thaj peknas lake porra. Gilchasa e porra, kolompérasa, karikára... Jaj gilchi sas kattyi, sakones, gonenca. Gonenca sas muro chavo. Maj but kolompera has sar akanak hi, akanak aba vi kodi pel lovende kinen. Atunchi meg zhanas te tallozin, aj, sas kattyi, kattyi but, sako falo, kethane sas kide, pe soste o gazda sama las les, aba avri sas chorde inke vi leske jakha. Sas xav to muj, kasavi gropa, shel shingale shaj avilas, andre sas le khanya, sakofelo mas. Sas, hody zhannas pe Lugosha, meg vi bakre, vi guruvnya ande. Punrestar géle, ke mán tel ekh chaso khere sasle, meg vi andej Debrecena punrestar zhannas, ke atunchi inke nas vonati.

– Patyas ando sunto Del? Sikilan te rudyistu?

– Jaj... Dragona suntona Devlale, haj sar te na. Chak voj te na mukel amen.

– E bokolyi sar keres?

– Len o charo, shon ande leste o aro, chiken, pezhgovo, kas so si, thaj lapitin les, o xumer, len les, thaj shon po platto hamuvo, hoj o chiken te na zhal pe leste, thaj atunchi shukares rozhashra peken les. Hat akanak adyes kodo kamlem te kerav, ke nas man love, khanchi.

– Románes vorbin inke tye beáta?

– Sar te na! Sa románe, vi mure shavóre, vi e onoki, ke aba na mishto, ke naj mashkar amende odole lovára, chi cerhára, naj kastar te sityon, sar e polyáka. Mán aba vi e hadháziak maj mishto zhanen, pedig kodol sas le maj palune rom, kase trokhára. Kodol chi vorbisarnas tumenca kade sar ame, ke matyarkerdej, marimaskej. Meg vi le romen maren, mudaren. Chi zhanav megsi meg, vaj naj aba, sar bushon kodo gav,…..káj i Mimija beshel. Vashváriko. No,meg kodi, te si inke, e phuri Lólyi, Echeda, po Nadyecheda. No, kodi inke cháchi romnyi, e phuri. Te meghi még. Hat, kadej... Kade sam. Hala le Devles, kathe pachaj, kadal terne lashajle, kernas butyi, de khanchi naj, chi len len opre te keren butyi khati. Kasave shilavi xuven,thaj koshnyici, kololenca phiren gav gavestar te biknen.Le romnya meg makko kiden, gónenca, thaj kodon den kothe fillérekér. Opre kamlem te zhav pe gaveste hoj te mangav ma jekh cerra love kathar o tanachi, de haj chi birij te phirav, dikh… Kado aba sas vi fekélyesho, akanak meg perelas pe leste le kashta, thaj kade avri shebeshedilas. No, de aba 74 bershengi sim, haj so zhanav te kerav. Na zhanav opre te zhav, ni te kerav, nyi te kiravav, nyishta. Haj so te kerav. Zhukarav muri baxt. Sako dyes, soro dyes. Kathe som kaj muro onoka, ke kathe legalabb tatoj, de me korkori so shaj kerav? Chi pala kasht chi birij te zhav, khanchi. Phenav tuke muro chavo, még chi kattyi mánro naj ande muro kher.

– Te drabáren sikilan,lalakám?

– Hát, aba me bisterdyom fijam, ke aba dulmut sas... Haj drabárdem, manglem, andem, ke hárnyiko romnyi homas me varekana. Gélemtar ko gázhi, thaj phendem la sogodij, baxt, boldogságo. Phendemla, ke si tut ekh haragosi, kon kodi kerla tusa, hogy míg chi e zhebkendővo chi zhaneha te vazdes, hogy te xosas tyiro muj. De me kodi kerav tusa, hogy helyre anav tut. De te na, sa boldogtalano thaj nasválo avesa, sa pustulines kathar to családo. Me te kerav tut, akkor baxtályi aveha, sasto aveha, szerenchéshi aveha tye romeha józanéletű avla, naven ande rushate, tye családosa boldogo aveha. Te si tut thulomas, tojásha, te si tut taki-toki, haj an le kathe ande mande, dikhav tye baxt. Atunchi lem ekh kokalo, ek cino, shudemla andej o tojási, so saj téle shudime po phuv pe jekh perina,thaj phendem: no dikhes, kodola? No dikhes, kothej tyo rontási... Varekana kaver sas. Sogodi kerasas. Xoxadam. But xoxadam le gazhenge.

– Sakana kathe beshlan?

– Kutka téle... Andel phuvalyi kolyiba. Sas, hody fönnálló hunyhó vot, vot kaske meg fődkunyhó volt. E phuvaslyi kolyiba tátyi sas, de sas andre zhamba,so chak bemásott... Ke aba, muro shavo, kade phenav tut sar hi, akarkaste zhas andre kathe, nashtig phenes, hoj kathe rom beshel, vaj gazho. Ke kasave shukarej thaj vuzhej, shukares andre si rendezkedime, kodol but shukar rekameda, mesalya, butora, sogodi, so feri zhanes te gindyis anda tute... Ke vi maj putyárde le rom, na kade, sar varekana, hody kas sas, phendas mindyán: Avta kathe, le! Akanak aba putyardejle, thaj xojajven pe jekhavreste, kas maj but si, pe kodoleste xojajvan. De kodo, kas si maj but, chi na del le maj choirres, kas naj, kodo shaj merel boxatar. Bizony, muro shavo, kadej, thaj adi nadyon zhungályij.

– Pe kaste phende, hoj biuzhoj, vaj so sas kodi marhimo?

– O marhime, so sas? Káj varekon xojárdo... Hogy rossz,xal les o csorripo,a fene egye meg... Menjünk innen,mer ez rossz. Marhime.zhal le kávreszte te mudárel lesz. Káj bendyáloj, xav to muj.

– Sode shavora situ?

– Man si duje shavora.

– Sode bershengej?

– O jekh 56, o kaver 52.

– Len sode shavorej?

– Len si but. Le jekhes si 5, le kavres si 6 vaj 7.

– Tut sode phrala si?

– Haj… Trine shave mule, von aba bare sasle, le jekhes o vurdon shindas tele, duje meg sas rakosha. Ashilam 4 sheja, sa kathe beshen, de kade dikhen jekhavres, te avnas vadidegenyo jekhavreske. Me som mashkar lende e maj csorri, e leg maj bibaxtalyi, hala le Devles. Von si barvalye, karing ko barruno drom beshen, opre, po gav, me meg kathe chorres. Haj anda kado chi patyivinma.

– Kana sóvjáres le shavóra, soski dyili phenes lenge?

– Akkor sóven. Gilyabár kereav lenge.

Na róv fijam na róv,

Láshoj o deloro.

Maj zhutila amen,

O Dél t’áldil tut…

Pej romani shib boldasles: o Glonczi Ernő

Képünk illusztráció

Fotó: Jozef Kolarc´ik-Fintický