Útfelbontás Fókuszban

Telepszemle

Kutatási adatok szerint ma a magyarországi romák tizenhat százaléka, csaknem százezer ember él az ország félezernyi romatelepén, illetve nyomortelepi körülmények között. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICsSzEM) a helyzetük javítására hirdette meg tavaly a Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja pályázatot. Tavaly hatszáznyolcvanmillió forint volt a szétosztható pályázati keret. Idén százmillió forintos keretösszeggel hirdette meg a meghívásos pályázatot a szaktárca Lakhatási és szociális integrációs program címmel. Négy település és egy alapítvány osztozott a pénzen, utóbbi a Befogadó Falu modellprogram kiterjesztésére nyert támogatást.

Húszmillió forintot nyert a Heves megyei Halmajugra önkormányzata a programra: tavaly nem nyert a település a pályázaton. Pusztai Attila, a település jegyzője szerint nem futja a pénzből telepfelszámolásra, csak a földcsuszamlás miatt életveszélyesé vált házak helyreállítására: a csaknem ezernégyszáz lakosú településen hozzávetőleg kétszázan élnek állandó életveszélyben a földcsuszamlás miatt. A területen az év elején kiépítették a vízelvezető rendszert, amely az önkormányzat szerint megállítja a földcsuszamlást. A helyzet rendezése érdekében létrejött válságkezelő munkacsoport szakértői ezzel szemben azt állapították meg, hogy hat-nyolc ház omlásveszélyes állapotban van, további 13 ingatlan esetében azonnali beavatkozásra van szükség az életveszély elhárítása érdekében, és nem szünteti meg a csúszásveszélyt a hatékony víztelenítés sem. Suha Rudolf, a roma önkormányzat elnöke arról panaszkodott: a támogatásból a faluban is vásárolhatnának lakást az életveszélyes házakban lakó romáknak, de az önkormányzat nem akarja, hogy a faluba költözzenek a károsultak, noha építési tilalmat rendeltek el a két megcsúszott utcában. A jegyző úgy nyilatkozott, hogy nem tudják a program keretében felszámolni a roma telepet, mert kevés erre a pénz. A károsult családok közül egyet helyezett el ideiglenesen az önkormányzat egy régi iskola épüle-

tében. Nekik új lakást építenek a leomlott helyett, vagy másikat vásárolnak a faluban.

A többieknek felújítják a lakását. Pusztai elmondta: körülbelül tizenöt millió forint jut majd az életveszélyes lakások felújítására, a fennmaradó pénzből indítanák be a tanodát, emellett fél évig foglalkoztatnak majd tíz embert közhasznú munkaprogramban, illetve ugyanennyit képez ki hegesztőnek egy, a Mátrai Erőműben tevékenykedő szakképzési kft. Szerinte hat ház esetében szükséges azonnali beavatkozás a cigánytelepen, és ebből három életveszélyes. Közülük egyet időközben felújított egy helyi alapítvány, egy másik tulajdonosa pedig úgy nyilatkozott, hogy nem kíván részt venni a programban. Mint mondta, nem támogatta volna őket a Belügyminisztérium a felszín alatti vízelvezető rendszer kiépítésekor tizenhatmillió forinttal, ha nem állapították volna meg a szakhatóságok, hogy megszünteti a csúszásveszélyt a víztelenítés.

Borsod-Abaúj-Zemplénben Sátoraljaújhely önkormányzata negyvenmillió forintot kért és húszat kapott a programra. Itt sem futja a teljes telepfelszámolásra. A település konzorciumban pályázott a programra, melynek tagja a helyi önkormányzat, a cigány kisebbségi önkormányzat, egy helyi roma civilszervezet, a munkaügyi központ és a családsegítő szolgálat. Márton Mihály, a roma kisebbségi önkormányzat elnöke szerint egy, a helyi önkormányzattal közösen készített tavalyi felmérésükből kiderül: körülbelül nyolcszázmillió forintra volna szükség ahhoz, hogy felszámolják az ötutcás cigánytelep szoba-konyhás lakásait. Márton elmondta, hogy a tervek szerint hozzávetőleg tizenhatmillió forintot költenének a cigánysor romos állapotú, önkormányzati bérleményeinek a lakhatóvá tételére. Hozzátette: negyven önkormányzati lakás van a cigánysoron, és azokat hoznák rendbe először, ahol a tető beszakadt, ahol nincs kémény vagy leomlott a mennyezet. Az itt lakó családok egy része önkényesen foglalta el az önkormányzati bérlakásokat, szerinte a tervek szerint rendezni fogják a bérleti jogviszonyukat.

A fennmaradó összegből Márton szerint közösségi programokat szerveznének. Egy, az egészséges életmóddal kapcsolatos program keretében egyebek mellett szűrővizsgálatokra vinnék el a romákat. Fedorné dr. Fráter Zsófia, a város jegyzője úgy nyilatkozott, hogy üres önkormányzati bérlakás híján nem tudnak lakást biztosítani azoknak a bérlőknek, akik lepusztult önkormányzati ingatlanokban laknak a cigánytelepen. Hozzátette: a 90-es években eladta a város a bérlakásállományának a nyolcvan százalékát, a többi bérlemény a cigánytelepen van vagy komfort nélküli. Mint mondta, a város képviselő-testülete minden évben elkülönít egy ötmillió forintos pályázati keretet a költségvetéséből, melynek felhasználásra javaslatot tehet a helyi roma önkormányzat. Hozzátette: akkor sem lesz elég a pénz az eredeti program végrehajtására, ha megemelik a program költségvetését ötmillió forinttal. A jegyző szerint elsőként az alapvető lakhatási körülményeket kell megteremteni a leromlott állapotú, szoba-konyhás önkormányzati bérleményekben. A saját tulajdonú lakások esetében szerinte a roma önkormányzat javaslata alapján kell bevezetni a vizet vagy rákötni a lakást a csatornahálózatra. Mint mondta, a támogatási összeg harminc százalékát közösségi programokra fordítanák: a jegyző szerint életmódtanfolyamokat, a munkavállalási esélyt növelő tanfolyamot kell szervezni a romáknak.

Monor önkormányzata is húszmilliót nyert a szaktárcától a programra, melyet Pogácsás Tibor polgármester szerint a Tabán integrációs program folytatására fordítanak. Tavaly tette a pecsétet a helyhatóság és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a program végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodásra. A Tabán programot a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal közösen dolgozták ki a máltaiakkal, és az önkormányzat honlapján olvasható közlemény szerint az a célja: az ott élő családok a munka, a tanulási lehetőségek biztosításával, a kialakult szokásaik pozitív irányba történő elmozdításával illeszkedjenek be a társadalomba. A romák szociális, egészségügyi, oktatási, lakhatási és infrastrukturális problémáin javító, többlépcsős program várhatóan 2009 végig tart majd. Ennek keretében építette ki tavaly az önkormányzat a vizesblokkot a cigánytelepre, ahol WC-k, fürdők szolgálják a romák kényelmét, és a mosási lehetőség is biztosított számukra. Hat krízisotthont is felépítettek a telepen a lakókocsikban élő roma családok számára. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjétől, Ispány Jánostól megtudtuk, hogy kosárlabdapálya is épül a telepre, és hogy eddig két cigánytelepi roma családnak vásároltak használt lakást a gyermekek után járó szociál-

politikai kedvezmény igénybevételével. Az egyik család Monoron maradt, a másik Gombára költözött. Most igényli a harmadik roma család a „szocpolt” a telepen. Ispány elmondása szerint ők is Monoron maradnak, egy másik család pedig Tápióbicskére költözik majd. A polgármester szerint Monoron nagyjából kétszáznegyven lakosa van a cigánytelepnek, akik közül kétszázan önkormányzati területre épített, rozoga házakban élnek. A hosszú távú tervek szerint ennek a nagyjából negyven családnak építene az önkormányzat új lakást. Pogácsás szerint körülbelül tíz év szükséges a terv megvalósításához. A szaktárcától nyert húszmillióból két ikerházat építenek a cigánytelepre, amely szociális bérlakáslént működik majd: a teleprehabilitációs terv szerint húszlakásos társasház épülne a családi házas környezetben lévő cigánytelepen. Ispány szerint nem maradnak szegregált lakókörnyezetben a romák, mert nem romák is beköltözhetnek a bérlakásokba, és folyamatos lesz a fluktuáció a krízisotthonokban, ami azt jelenti: ide költöznek a romák a lebontott épületekből, aztán az új házakba. Egy tanodát is elindít majd a város a szaktárcától elnyert támogatásból.

A tarnabodi befogadófalu-programot szervező Tutor Alapítvány vezetőjét, Lantos Szilárdot nem sikerült lapzártáig elérnünk, a hétesi programmal kapcsolatos írásunkat pedig lapunk 6–7. oldalán olvashatják. Információink szerint hamarosan tovább folytatódik a lakhatási és szociális integrációs program: még november folyamán újabb pályázatot írnak ki.

Lakatos Elza

Fotó: Váraljai Szandra