Útvesztő A jog oldaláról

Roma munkavállalók az előítéletek csapdájában

Megjelent a Nemzeti és Etnika Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) 2005-re vonatkozó diszkriminációs esetekkel foglalkozó kiadványa, a Fehér Füzet. Az iroda megalakulása óta 11 füzetet adott ki, amit kisebbségi önkormányzatokhoz, civilszervezetekhez, bíróságokhoz, egyetemekhez, könyvtá-rakhoz, rendőrségekhez, minisztériumokhoz juttat el. Tavaly a legtöbb eset a munkahelyi megkülönböztetésekből adódott.

A NEKI a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmével foglalkozik. 2005-ben összesen 218 panasz érkezett az irodába, amiből 16 ügyben kezdeményeztek bírósági vagy hatósági eljárást. Körülbelül 120 esetben adtak ingyenes jogi tanácsadást, a maradék 82 esetet vizsgálat nélkül utasították el.

Sajnos azt kell mondani, a diszkrimináció széles skálán mozog, és bizonyítása még az új esélyegyenlőségi törvény bevezetése ellenére is nehéz. Az ügyek 12 területről kerülnek ki: önkormányzat, rendvédelmi szervek, lakhatás, munka, erőszakos bűncselekmények romák ellen, közszolgáltatás, kártalanítás, egészségügy, oktatás, gyermekvédelem, média. Az eljárás akár évekig is elhúzódhat, jelenleg 30 olyan ügy folyik, amely tavaly vagy annál régebben kezdődött, és még mindig tart (ez a munka-ügyeknél a leggyakoribb: 43%).

A romák körében igen nagy probléma az elhelyezkedés. Sok közöttük az alacsony iskolai végzettségű, amivel már eleve kiszorulnak a munkaerőpiacról. A közzétett tanulmányból azonban kiderül, hogy a megfelelően képzettek közül is sokaknak kell azzal szembesülniük, hogy származásuk miatt nem jutnak munkához.

Ilyen például Cs. Gyula esete, aki 2004-ben próbált meg vagyonvédelmi munkahir-detésre jelentkezni. A munkavégzéshez szükséges végzettséggel és az alkalmasságot igazoló valamennyi okirattal rendelkezett, a cég képviselője ennek ellenére azt sem engedte, hogy a felvételi tesztlapot kitöltse. A Munkaügyi Főfelügyelőség által vezetett vizsgálat során a cég vezetője arra hivatkozott, hogy a megrendelők nem tartanak igényt cigány származású biztonsági őrökre. Ebben az ügyben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése az előbbi kijelentés miatt „könnyen” bizonyíthatóvá vált, a bíróság ötszázezer forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a céget.

A legtöbb esetben sokkal burkoltabban utasítja el a munkáltató a roma származásúakat, akár a jellegzetes vezetéknév alapján. Előfordul azonban, hogy eddig el se jut egy roma, hiszen biztosan sokan tapasztalták már a bőrükön, hogy a jogosítványokkal nem rendelkező portás, recepciós közli: az állás betelt, és be se engedi a jelentkezőt az épületbe. Ezekben az esetekben sokkal nehezebb bizonyítani a diszkri-mináció tényét.

Sajnos abban az esetben sem érezheti magát biztonságban egy roma munkavállaló, ha sikerült elhelyezkednie. A legtöbbször ugyanis a roma munkaerőtől válnak meg először egy-egy leépítés kapcsán, és arra kell rádöbbennie, hogy a szakmai tapasztalat, a ledolgozott évek nem számítanak.

B. Attilát és B. Csabát roma származásuk miatt érte hátrány. 2004-ben a MÁV Rt.-nél nagyarányú létszámleépítés történt. Az egyik Borsod megyei kisváros karbantartói létszámából valamennyi roma származású dolgozót „kiszerveztek”. A roma munkavállalók legtöbbje évtizedes munkaviszonnyal és szakképzettséggel rendelkezett, míg állományban maradhattak olyan - persze nem roma - személyek, akiknek szakmai tapasztalata 2 év, szakmai végzettsége pedig egyáltalán nincs. 2005. november 28-án hozott ítéletében a Miskolci Munkaügyi Bíróság fejenként félmillió forint kártérítés fizetésére kötelezte a MÁV-ot.

Az eddig felsorolt esetekben sikerült bizonyítani a negatív megkülönböztetés tényét, de sajnos nem ez a gyakoribb a jelenlegi magyar igazságszolgáltatás statisztikája alapján. A NEKI több mint 200 esete valószínűleg elenyésző szám, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb ügyet be sem jelentik, de a hozzájuk eljutott ügyekből is mindössze 16 került bíróság elé ebben az évben. A romákat ért atrocitások legtöbbje nem derül ki.

A statisztikák alapján a vidékiek érdekérvényesítése sokkal nehezebb. A távolság a jogvédő szervezetek és a sértettek között ugyan már könnyebben áthidalható, de a tapasztalat az, hogy a vidéki romák nem tudják, hova forduljanak, vagy ha igen, félve a következményektől, nem jelentik az eseteket.

A romák többsége nem kér segítséget a polgármesteri hivataltól vagy más szervtől, hiszen az atrocitást éppen tőlük szenvedi el, illetve mivel az ott dolgozók nem romák, gyakran ítélik meg úgy a helyzetet, hogy úgysem a romának adnak igazat.

A tájékozottabbak felkeresnek egy jogvédő irodát, de ez esetben is gyakran úgy vélik, jobb bele sem bocsátkozni egy hosszadalmas perbe, hiszen az rengeteg megpróbáltatással jár, és korántsem biztos, hogy nyer. Ha mégis úgy érezné, hogy az esetét napvilágra kell hozni, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodán kívül az Egyenlő Bánásmód Hatóságot vagy az Igazságügyi Minisztérium roma antidisz-kriminációs ügyvédi hálózatát keresheti meg a problémával.

2005-ben az ország 19 megyéje közül mindössze nyolcban indítottak jogi eljárást. Ebből Pestre és Pest megyére 9 jutott. Nem hihető, hogy a listán lévő megyékbe kon-centrálódik a romákat nem kedvelő emberek többsége, hanem az a valószínűbb, hogy a kimaradó megyékben egyelőre tűrik a meg-aláztatásokat.

Sokszor nem könnyű bizonyítani egy intézkedés diszkriminatív jellegét. A döntési pozícióban lévők gyakran hivatkoznak az általuk kirekesztettek „saját hibáira”. A rendfenntartó szervek pedig olyan szabályokkal (vagy szabálytalanul) járnak el, amikkel a kiszolgáltatottság érzését idézik elő.

Sajnos az elmúlt években nem csökkent a NEKI és az idő közben gyarapodó, jogvédelemmel foglalkozó irodák munkája. A diszkrimináció egyre erősebben és a társadalom egyre szélesebb rétegeiben jelent-kezik. A NEKI tapasztalatai azt mutatják, hogy az elkövetők egyre óvatosabbak és rafináltabbak, az előítéletes gondolkodás és annak megnyilvánulásai pedig mind burkoltabb formát öltenek.

Atyimov Marianna

Jelenleg is folyamatban lévő eljárások

(2005-ben és 2005 előtt indult,

be nem fejeződött eljárások együtt)

2005-ben indított jogi eljárások

megoszlása

„Tesztnap” Képünk illusztráció